Bodó Viktória Booklány | …avagy miért szeretem Andrew Nicollt? Nem pusztán azért, mert általa elismerten is én vagyok a legnagyobb magyar rajongója (köszönöm, Andrew), bár bevallom férfiasan: jól eső a titulus, ha ez egyáltalán az. Talán azért áll közel a szívemhez, mert játékos a fantáziája, nem áll tőle messze sem a humor, sem a szürrealitás, […]
augusztus 15, 2016 Írta: olvassbele
Bedő J. István | Ha létezik klasszikus angol detektívregény, összetéveszthetetlen skandináv krimi (sőt Budapest Noir), akkor föl kell/lehet tenni a kérdést, vajon van-e ír krimi. Mindenesetre McGilloway 2007-es könyve egyértelműen markáns kezdet, talán komolyabb folytatással is. (Ez utóbbiról az angol nyelvterület már meggyőződhetett, mert azóta hét újabb művel örvendeztette meg a csak hazaira vágyó közönséget.) […]
július 6, 2016 Írta: olvassbele
Bodó Viktória Booklány | Mindig különösen érdekeltek azok a történetek, ahol a szereplőket egy személy, egy tárgy vagy egy hely kapcsolja össze láthatatlan kötelékkel. Mintha a karakterek karmája dolgozna, vagy a Moirák fonogatnák-szövögetnék a szálakat, és ezek ellen, mint az köztudott, lehet ugyan küzdeni, de fölösleges. A karma úgyis egyensúlyra törekszik, a Moirák pedig akkor […]
június 18, 2016 Írta: olvassbele
Bodó Viktória Booklány | Amikor egy elsőkönyves szerző meglepi a kritikust, akkor megáll az idő egy különös, éteri pillanatra, talán még a szférák zenéje is beszűrődik a távolból. Különösen igaz ez a thriller műfajában, mert abban újat hozni nem nagyon lehet. Mindent leírtak már, ami képes hatni az emberi elmére, már nem fogunk felfedezni új, borzongató tabut. […]
június 9, 2016 Írta: olvassbele
Z. A. | Lesley Pearse Anglia egyik legkedveltebb írója, közli a fülszöveg, és a magyarul most kiadott darab, A múlt nyomában igazolni látszik hírnevét. Termékeny a szerző – ez a huszonharmadik regénye –; ha nem éppen egy női név a mű címe, akkor a borítóra igen egyszerű és sokakat megszólító szavak kerülnek a mindig szép […]
június 6, 2016 Írta: olvassbele
Jeges-Varga Ferenc | Hogyan lépjünk bele kétszer ugyanabba a folyóba? – akár ez is lehetne a mottója Varga Bálint folytatásos ifjúsági detektívregényének. Az Amit végleg kitörölnél főszereplői ugyanis alig fél évvel a Váltságdíj nélkül túl izgalmasra sikeredett nyári szünideje után már megint (naná, hogy a téli vakáció alatt) hatalmas slamasztikában találják magukat. Az ilyen lányokra […]
június 6, 2016 Írta: olvassbele
|| EGY || Hárman siettek felfelé a lépcsőházban. Max, Doma meg Doma rossz előérzete. Ez utóbbi gyakran előresietett, és Doma vonakodva követte. Nem tudta, mi fogadja őket a lépcső tetején, de az előérzete kaján vigyorából azt látta, hogy nem fog neki örülni. – Te, és az megvan – kérdezte Max, amint a lépcsősor tetejére értek […]
június 5, 2016 Írta: olvassbele
Lengyel Szilvia | Hajlamosak vagyunk elszalasztani a boldog pillanatok átélését. Ha egészségesek vagyunk, van munkánk, tető a fejünk felett és ennivalónk, akkor mindent természetesnek veszünk. De mi lenne velünk víz, napsütés, levegő nélkül? Vagy áram nélkül? Marc Elsberg helyettünk is végiggondolta. Tegyük fel, mondja,mi lenne, ha egyszer országos, Európa- vagy világszinten lekapcsolnák a villanyt. Mi […]
június 4, 2016 Írta: olvassbele
Tóth Gergely | Vajon mennyi a világból a valóság, és mennyit formál rajta az agyunk értelmezés közben? Mire képes a saját tudatunk, hogy elfedjen egy emléket, amivel nem tudunk együtt élni? Dennis Lehane regényének főszereplője, Edward (Teddy) Daniels szövetségi rendőrbíró egy ilyen esettel szembesül, amikor a Vihar-szigeten álló Ashecliffe elmegyógyintézetbe érkezik az egyik eltűnt beteg […]
május 18, 2016 Írta: olvassbele
Bodó Viktória Booklány | Amikor kijött A farkas gyomrában, már akkor tudtam, mondtam, írtam, hogy ez a pasi, Kolozsi László tud valamit. Végre valaki, aki mer aktuális témákat boncolgatni (akkor a gyalázatos cigánygyilkosságokat), aki az olvasó arcába vágja a mai magyar valóságot. Azt a valóságot, amit még mindig tabuként kezel az irodalom. Az elmúlt évszázad, […]
május 18, 2016 Írta: olvassbele
Péter Apámról kevés emlékem van: ötéves voltam, amikor lelőtték miatta a bejrúti gépet, ötven utassal a fedélzeten. Anyám nem mesélte el, apám mivel foglalkozott. Ha kérdeztem, kitérő választ adott: apád jó ember volt, mondta. Majd hozzátette: még ha sokan nem is ezt fogják mondani neked. Azt már nem mertem megkérdezni, mégis, mi a fenét mondanának. […]
április 12, 2016 Írta: olvassbele
| 1 | – Szerintem éppen meggyilkol valakit – suttogta Edina a telefonba. A Jászai Mari téri McDonald’s egyik emeleti asztalánál üldögélt, és a mobiltelefonjába beszélt. Odalent, a kivilágított Körúton egy sárga Combino villamos hajtott fel a Margit hídra. Szemben, a járdán részeg társaság vonult el dülöngélve egy bezárt illatszerbolt kirakata előtt, miközben hangosan és […]
április 12, 2016 Írta: olvassbele
Fekete Judit | Úgy hiszem, akiben jelen van a tehetség, az nem is tud más utat, mint egyszerűen megmutatni, ami benne rejlik. Legyen szó zenei vagy bármely más megmérettetésről, ha van lehetőség, a tálentum bizony előtör. Aki évről évre követi az egyre népszerűbb írói tehetségkutatót, az Aranymosó pályázatot, pontosan tudja már, mire számítson. Rengeteg írói […]
április 4, 2016 Írta: olvassbele
Somogyi András | Lee Child huszadik magyarul megjelent regényének főhőse a már ismerős Jack Reacher, az országjáró, mindig bajba kerülő – vagy inkább bajt kereső – magányos farkas, egykori katonai rendőrnyomozó őrnagy. Reacher életrajzát, pszichoprofilját (hogy stílusos legyek) már megírtam korábban, így ismétlés helyett csak hivatkozom a szerző Bosszúvágy című opuszára. A bűn már a Néma […]
február 25, 2016 Írta: olvassbele
Rékássy Zoltán | Nem kétséges, hogy ez most itt Nemere István eddigi legjobb krimije. Vagy lehet, hogy nem is krimi? Lesznek, akik a műfajhoz képest túl részletezőnek találják majd az Áté papnői egyes részeit, de csak így találkozhatunk érvényes figurákkal, komplex sorsokkal és hiteles környezetleírásokkal. Mindenesetre az első benyomás erről a könyvről az, hogy a […]
február 25, 2016 Írta: olvassbele
Már délelőtt volt, amikor meghallotta, hogy jönnek. Kétszer két láb, nem egyforma ütemben. Magabiztosságuk sugallta, hogy őrök jönnek. Ki más is jöhetne? Két őr. Ha kettő, az nem jót jelent, dübörgött a fejében. Kétségbeesetten magára rántotta az inget, rá a zakót, szorosan gombolta, ne vegyék észre, hogy alul már szakadt-rojtos-tépett. Aztán idegesen felnézett a mennyezetre: […]
szeptember 6, 2016 Írta: olvassbele
0