Browsing All posts tagged under »booklány«

Zsüli néni, az emléksütemény | M. Hrabovszky Júlia: Ami elmúlt

szeptember 19, 2017 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Van valami izgalmas az önéletrajzokban, a visszaemlékezésekben. Olyan kíváncsiságot is kielégít, amit a bulvárlapok szoktak, csak sokkal intelligensebb, cizelláltabb formában teszi. Az olvasó elmerülhet egy másik világban, kitanulhatja a szabályait, és legálisan helyezkedhet bele valaki más életébe, bőrébe. Zsüli néni nem komoly hívószó a mai magyar közbeszédben, azonban ha azt mondjuk, […]

Mi van a festékrétegek mögött? | Jessie Burton: Múzsa

szeptember 12, 2017 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Ritkán születnek regények a képzőművészetről, holott egy szobor vagy egy festmény soha nem önmagában álló tárgy, hanem történetet mesél, és neki magának is története van. Mindig kettős szerepet tölt be: elmondja mindazt, amit az alkotója közölni szeretne, világosan vagy árnyaltan, de kézzel fogható formába önti alkotója gondolatait, hitvallását, filozófiáját vagy politikai […]

Kopogószellemek és angyalok a kormány szolgálatában | Richard Kadrey: A végítélet kis doboza

augusztus 26, 2017 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Amikor Z. a figyelmembe ajánlotta Richard Kadrey könyvét, annyit mondott: „jobb, mint Moore”. Mivel neki is van némi köze a könyvszakmához, erre felfigyeltem. Mi, öreg rókák nem dicsérünk már regényeket szíre-szóra, a kezdeti lelkesedés valamikor tíz évvel ezelőtt múlt el, a hamvas ifjúsággal és az első csak több nap alatt kialható […]

Navigálás az emberiség mocskában | Mathias Énard: Zóna

augusztus 24, 2017 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Mathias Énard Goncourt-díjat kapott 2015-ben, ebből már sejthetnénk, hogy nem akárkivel állunk szemben, a szerző mégis a periférián maradt a hazai berkekben. Holott… Holott a Zóna igazán megér egy misét, meg egy Candide-díjat is, többek között. Az olvasó persze nem erre vágyik a nyárközepén, mert ilyenkor a könnyedség a hívószó. Mindenki […]

Férfihang női szemszögből | Rakovszky Zsuzsa: Célia

augusztus 3, 2017 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Mit tegyen egy magányos pasi, akinek élete derekán felbukkan a lánya, és élete részévé válik? Mit tegyen, ha családja diszfunkcionális, egyetlen értelmesnek mondható kapcsolata a férjes szeretőjéhez köti, miközben ő leginkább hamvas fiatal tanítványokról ábrándozik? És mit tegyen az olvasó, aki nem szeretne azonosulni a könyvvel, melyben a lehetőségek kora sokkal […]

Csak a pigment számítana? | Jodi Picoult: Apró csodák

július 16, 2017 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Sokszor leírtam már, hogy Jodi Picoult valamit nagyon megtanult azon a bizonyos kreatív írás szakon. Korunkban ő az egyik legszakavatottabb képviselője a minőségi szórakoztató irodalomnak: az érdekes, újszerű tartalom és téma mindig ügyes cselekményszövéssel párosul. Gyakorlatilag ontja magából a könnyen olvasható regényeket, amik éppen csak annyira mennek bele a kényes témákba, […]

Aki csak úgy odakerült | Ralf Rothmann: Tavasszal meghalni

július 3, 2017 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Létezik egy nézőpont, amit már kora gyermekkorunktól kezdve megtanítanak nekünk itt, Európában. Egy nézőpont, ahogyan illik szemlélni a történelmet, kérdések felvetése nélkül, a másik szemszög kerülésével. Szemellenzőt visel az irodalom is, főleg, ha a második világháborúról van szó. Keveset szól azokról az emberekről, akiket a gonosz szerepében láttatunk: azokról a német […]