Szürkés múlt, sötétszürke jövő | Kondor Vilmos: Második magyar köztársaság

Bodó Viktória Booklány |

Kondor Vilmos (ál)neve sokaknak ismerősen cseng hosszú évek óta: ő a modern kori magyar noir krimiirodalom megteremtője. Ő az a szerző, aki személyében nem akar híres lenni, egyszerűen könyves sikerekre vágyik, éppen ezért valódi neve nem ismert. Még az is lehet, hogy éppen ő az éjfélkor téglapapucsban trappoló felső szomszédod,  kedves olvasó, aki miatt hetek óta nem alszol és az idődet Kondor-krimik olvasásával ütöd el. Talán éppen a legújabbal.

A Második magyar köztársaság című, friss, ropogós anti-disztópia úgy hoz újdonságot, hogy közben megmarad a szerző már jól ismert stílusánál. Ezúttal nem a közkedvelt újságíró, Gordon Zsigmond a főszereplő, és időben is nagyot lépünk előre. A hatvanas években járunk, egy párhuzamos valóságban, mégis Magyarországon. Budapesten éppen a Beatles koncertje a legnagyobb esemény. Ebből is azonnal látszik, hogy valami nagyon más ebben az alternatív világban.

Itt Horthy kiugrási kísérlete sikeres volt és az ország nem a vesztesek oldalán fejezte be a háborút. Azaz nem lőtték szét 44-ben a fővárost, nem rohant le minket a Szovjetunió, következésképpen nem  is volt kommunizmus az országban negyven éven át, de még egy percet sem. Ebben a országban szabadság és jogegyenlőség van, valódi demokrácia annak minden örömével és bánatával, ám a gazdaság prosperál. Haladó szellemű világváros a főváros, nincsenek megalkuvó reflexek a mindennapokban, és Kádárnak hívják a rendőrfőkapitányt, Horthynak a köztársasági elnököt, Bibó a főpolgármester és Kéthly kormányzati pozíciót tölt be, a Hungária pedig tényleg menő zenekarnak számít, különösen alvilági körökben. Még magyar autógyártás is van.

• Olvass bele!

Ebben a felszabadult, kozmopolita pezsgésben azonban néha óhatatlanul homokszem kerül a  gépezetbe, például olyankor, amikor a Beatles egyik technikusát közvetlenül a koncert előtt megölik. Talán még Kádár főkapitány sem olyan bátor, hogy erre való hivatkozással magára vállalja a buli lefújásának kockázatát, és hogy kitegye magát meg a belvárost a több tízezer felajzott rajongó haragjának és elkeseredettségének. A nyomozást a szakmailag sikeres rendőrtisztre, Nemes Albertre bízza, aki brit kollégájával karöltve kezdi meg felgöngyölíteni az ügyet. A feladatról hamarosan kiderül, hogy több országon és több évtizeden ível át. Miközben a regény párhuzamos idősíkjában járunk, a szerző elvezet minket egy másik történetbe is, melyből a második világháborúban megmenekített gyermekek hányatott sorsa bontakozik ki. A váltogatott nevelőszülők, a megszokott környezetükből kiszakított gyerekek a vidéki Angliában; ez a sötét árnyék vetül Budapest ragyogó fényeire, a tetőmedencék világára. Hogy pontosan hol az összefüggés? Ezt keresi Nemes Albert, és vele együtt ezt fogod keresni te is, olvasó.

A történet elején, bevallom, az járt a fejemben, hogy ez a könyv túl van írva. Aztán rájöttem, hogy a szerző nagyon el akar mesélni valamit, nagyon alaposan fel akar vázolni egy másik, egy normális Magyarországot. Egy kis magyar Svájcot, ha úgy tetszik: ahol a tetteknek van következménye, ahol a hatalmi ágak egyértelműen szétválnak, ahol az állam az állampolgárért van és ahol gördülékenyen mennek a dolgok. Nagyon, szinte elképesztően hasonlít egymásra a két ország – és mégis mennyi különbség van köztük! Megnyugtatóan azonos például az, hogy Vitray Tamás mindkét helyen tévézik.

Tetszetős hely ez a másik Magyarország, megérdemel még néhány Nemes Albert-történetet. Aki nem mellesleg empatikusabb figura Gordon Zsigmondnál: jelleme kevésbé karcos.

Az írás teljes terjedelmében elolvasható a Booklány szereti… oldalon

Kondor Vilmos: Második magyar köztársaság
Open Books Kiadó, Budapest, 2022
580 oldal, teljes bolti ár 4999 Ft,
online ár a kiadónál 4249 Ft,
e-könyv változat 3399 Ft
ISBN 978 963 572 1047 (papír)
ISBN 978 963 572 1610 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

1966. június 26-án a Beatles a Nemzeti Stadionba készül első magyarországi koncertjére, amikor az egyik technikust holtan találják a hangfalak mögött.
A gyilkos fegyvernek nyoma veszett, sem gyanúsítottja, sem szemtanúja nem akadt az esetnek, miközben a Budapesti Rendőrkapitányság vezetője, Kádár János türelmetlenül várja az eredményeket.
Az ügyet a fiatal és tehetséges Nemes Albert nyomozó kapja, akihez egy különc skót detektív csatlakozik; de az összeszokás nehezen megy, a páros rendre zsákutcába fut.
Amikor már úgy tűnik, hogy a csepeli Szabadkikötő csempészbandájának vezére, a Játékos érintett lehet a gyilkosságban, a nyomozás váratlanul jóval súlyosabb bűnöket tár fel; a rejtély megoldását az emberi lélek legsötétebb bugyraiban kell keresni, és a világháborús árvaházak néma titkokat őrző falai között.