Browsing All posts tagged under »bodó_viktória«

Férfihang női szemszögből | Rakovszky Zsuzsa: Célia

augusztus 3, 2017 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Mit tegyen egy magányos pasi, akinek élete derekán felbukkan a lánya, és élete részévé válik? Mit tegyen, ha családja diszfunkcionális, egyetlen értelmesnek mondható kapcsolata a férjes szeretőjéhez köti, miközben ő leginkább hamvas fiatal tanítványokról ábrándozik? És mit tegyen az olvasó, aki nem szeretne azonosulni a könyvvel, melyben a lehetőségek kora sokkal […]

Csak a pigment számítana? | Jodi Picoult: Apró csodák

július 16, 2017 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Sokszor leírtam már, hogy Jodi Picoult valamit nagyon megtanult azon a bizonyos kreatív írás szakon. Korunkban ő az egyik legszakavatottabb képviselője a minőségi szórakoztató irodalomnak: az érdekes, újszerű tartalom és téma mindig ügyes cselekményszövéssel párosul. Gyakorlatilag ontja magából a könnyen olvasható regényeket, amik éppen csak annyira mennek bele a kényes témákba, […]

Aki csak úgy odakerült | Ralf Rothmann: Tavasszal meghalni

július 3, 2017 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Létezik egy nézőpont, amit már kora gyermekkorunktól kezdve megtanítanak nekünk itt, Európában. Egy nézőpont, ahogyan illik szemlélni a történelmet, kérdések felvetése nélkül, a másik szemszög kerülésével. Szemellenzőt visel az irodalom is, főleg, ha a második világháborúról van szó. Keveset szól azokról az emberekről, akiket a gonosz szerepében láttatunk: azokról a német […]

Főleg azt láthatta, amit megmutattak | Gabriel García Márquez: Utazás Kelet-Európában

június 16, 2017 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Márquez mester Magyarországon – robbant (volna) hatalmasat a hír, ha akkoriban ő egyrészt már világhírű lett volna, Nobel-díjas és minden, másfelől, ha akkoriban lett volna már fészbúk. De nem volt. Így aztán az (akkor még) újságíró, ahogy jött, úgy el is ment: nyom nélkül. Ám itt hagyta nekünk és a világnak […]

Melyik az igazi családom? | Jodie Picoult: Magányos farkas

június 12, 2017 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Picoult-t nagyon lehet szeretni. Ügyes zsonglőre a kreatív írás szakon elsajátított tananyagnak, jelesül: hogyan írjunk tömegek számára befogadható, olvasmányos regényt, érdekes témáról. Igazi kikapcsolódást nyújtanak ezek a könyvek: nem akarnak világot megváltani, egyszerűen, könnyedén, de tartalmasan kívánnak szórakoztatni. Az olvasó tökéletesen kikapcsolhat, és regényenként egy-egy újabb tudomány­területbe pillanthat bele. Ez esetben az […]

Önsorsjavító | Mona Awad: Antilányregény

május 16, 2017 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány |  „A mindenséggel dacoltunk a Wolfedale és a Mavis sarkán álló McDonald’sban egy napsütéses délutánon.” Ezzel a mondattal kezdődik Mona Awad kirobbanó nemzetközi és hazai sikernek örvendő könyve, az Antilányregény. A könyv, aminek a magyarországi kiadója mellesleg brutálisan kivégezte a címadás fogalmát. (Az eredeti ugyanis: 13 Ways of Looking at a Fat […]

Egymást álmodjuk | Cynthia Swanson: Nővérek könyvesboltja

május 11, 2017 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Egy emberről álmodom, aki azt álmodja, hogy engem álmodik. Klasszikus történet. Vajon melyikünk az igazi? Én, aki őt álmodom, amint engem álmodik, vagy ő, aki azt álmodja, hogy én őt álmodom? Cynthia Swanson könyve ezt a példázatot boncolgatja, nem is akárhogyan. Denverben járunk, 1962-ben. Kitty Miller barátnőjével, Friedával egy kis könyvesboltot […]

Kövess minket Twitteren!

Működteti a WordPress.com.