Browsing All posts tagged under »kortárs«

Matthew Thomas: Nem vagyunk magunk (részlet)

december 2, 2017 Írta:

0

Eileen még csak kilencéves volt, de már megértett ezt-azt. Tudta, hogy apja nem csak úgy beugrik érte a sztepptáncórára úton hazafelé. Ha csak ennyi lett volna, megfosztja a munka végeztével Manhattanből érkező öltönyös férfiakat attól a kis időtől, amit naponta juttat nekik. Ők meglazították a nyakkendőjüket, levették a zakójukat, közelebb hajoltak, és beszélni kezdtek. Eileen […]

Álmok egy jobb életről | Matthew Thomas: Nem vagyunk magunk

december 2, 2017 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Van az úgy, hogy nehezen kezdek az íráshoz. Ritka, kegyelmi pillanatok ezek, melyek kényelmes-kellemes, lassú tempójú olvasás után következnek be. Persze, szigorúan csak olyan könyvek esetében, amiket – a szorító határidők dacára – ízlelgetni kell. Matthew Thomas regénye esetében nincs más választás, mint a lassú fogyasztás. A szépségének, és a mélyebb […]

A semmiből a semmibe | Varga Bence: Köd előttem, köd utánam

november 14, 2017 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | A történet szerint a nyolcvanas és kilencvenes években járunk, a még létező, de már haldokló szocializmusból haladunk a kilencvenes évek vadkelete felé, ahol és amikor, kicsiben és nagyban, csak az nem tudott meggazdagodni, aki nem akart/túlzottan félt/alkalmatlan a feladatra. Hősünk, Feri nem volt az. Kishalból nagyhallá akart válni, mondhatnám, hogy kis […]

Varga Bence: Köd előttem, köd utánam (részlet)

november 14, 2017 Írta:

0

ÉPPEN A LÁBAMAT FŰRÉSZELTÉK, KINYITOTTAM a szemem a műtőben, és ráeszméltem, hogy az osztályon csupa törpe fekszik. Egy pillanatra térhettem magamhoz a művelet közben, aztán gyorsan vissza is zuhantam a mámoros mélyálomba, de a szorongató felismerés valahogy velem maradt még napokkal később is. Nem akartam törpe lenni. Nem mintha ez éppen az én döntésem lett […]

Jessie Burton: Múzsa (részlet)

szeptember 12, 2017 Írta:

0

A születésnapomon Lawrie elvitt a surrey-i házba. Azt mondta, hogy Gerry nincs otthon, és meg akarja mutatni nekem. Abban a közel hat évben, amit eddig Angliában töltöttem, egyszer sem találkoztam azzal a bukolikus mennyországgal, amivel Trinidadban etettek minket. Felkészültem a sövénykerítésekre, a morzsálódó, sárga zuzmóval borított Eleonóra-keresztekre, a gyümölcstől roskadozó őszi fákra, a lépcső mellett […]

Mi van a festékrétegek mögött? | Jessie Burton: Múzsa

szeptember 12, 2017 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Ritkán születnek regények a képzőművészetről, holott egy szobor vagy egy festmény soha nem önmagában álló tárgy, hanem történetet mesél, és neki magának is története van. Mindig kettős szerepet tölt be: elmondja mindazt, amit az alkotója közölni szeretne, világosan vagy árnyaltan, de kézzel fogható formába önti alkotója gondolatait, hitvallását, filozófiáját vagy politikai […]

Kopogószellemek és angyalok a kormány szolgálatában | Richard Kadrey: A végítélet kis doboza

augusztus 26, 2017 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Amikor Z. a figyelmembe ajánlotta Richard Kadrey könyvét, annyit mondott: „jobb, mint Moore”. Mivel neki is van némi köze a könyvszakmához, erre felfigyeltem. Mi, öreg rókák nem dicsérünk már regényeket szíre-szóra, a kezdeti lelkesedés valamikor tíz évvel ezelőtt múlt el, a hamvas ifjúsággal és az első csak több nap alatt kialható […]