Browsing All posts tagged under »disztópia«

Keserű pirula | Michel Houellebecq: Szerotonin

február 28, 2020 Írta:

0

Paddington | Kedvenc mizantrópom, Michel Houellebecq új köteteinek megjelenése mindig ünnep számomra. A kortárs francia irodalom fenegyereke, miközben nem tartja sokra honfi- és általában embertársait, nem restell házhoz menni a pofonért. Senki nem vádolhatja azzal, hogy csak azért ír, hogy szeressék. A nemrégiben megjelent Szerotonin című regény – még ha nem is éri el a […]

Margaret Atwood: MaddAddam (részlet)

február 24, 2020 Írta:

0

Kötél Annak az estének az eseményeiről, az eseményekről, amelyek újra szabadjára engedték az emberi gonoszságot a világban, Toby később két történetet mesélt. Az első történetet fennhangon mondta el Guvat Gyermekeinek, ez boldog véget ért, legalábbis amennyire ez lehetséges. A második, kizárólag saját használatra, már nem volt ilyen vidám. Részben a saját ostobaságáról szólt, a figyelme […]

#jobbhabelesegondolunkvilag | Margaret Atwood: MaddAddam

február 24, 2020 Írta:

0

Lengyel Szilvia | Sokan várták a MaddAddam-trilógia befejezését, és nagyon örülök, hogy megjelenésekor egy lendülettel olvashattam el mindhárom részt. Ha az egyenkénti megjelenéseket céloztam volna meg, valószínűleg feszülten toporogtam volna a kiadó vagy a könyvesbolt előtt. Bizonyára több ezren lehettek ugyanígy, mert az izgalmas indító kötetek után szinte kínszenvedés volt kivárni a végét. De megérte. […]

Halálos ködbe veszve | Dmitry Glukhovsky: Poszt

február 10, 2020 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Valójában eszem ágában sem volt elolvasni ezt a regényt. Posztapokaliptikus kalandregény. Nem az én világom. Nem olvastam a Metró-trilógiát sem – bár utóbb úgy tűnik, lehet, hogy ezzel kellett volna kezdenem. Az író (eredetileg Dmitrij Alekszejevics Gluhovszkij) neve sem csengett ismerősen, noha egyszer – a közreműködő Ötvös András kapcsán – belefutottam egy […]

Dmitry Glukhovsky: Poszt (részlet)

február 10, 2020 Írta:

0

|| 1 || – Na és mi van ott, a híd túlsó oldalán? Jegor már vagy ezredszer kérdezi ezt – és nem unja meg, mert a válasz mindig más. A hatalmas híd zöld kásába fúródik bele, sűrű, mérges ködbe, fokozatosan felolvad benne, és a parttól olyan húsz méterre már semmit sem látni belőle. Néha a […]

A lehetséges, az ijesztő, a valószínűtlen és… | Mike Pearl: A nap, amikor megtörténik

február 2, 2020 Írta:

0

Paddington | Mike Pearl könyve – a kritikus is csak ember – azzal keltette fel a figyelmemet, hogy fordítását Müller Péter Sziámi és három fia készítette. Először jobban érdekelt, hogy mennyire érezhető bármiféle egyenetlenség egy olyan kötetben, amit különböző korosztályhoz tartozó emberek fordítottak (nem érezhető), de ahogy olvastam a cikkeket, egyre inkább a témák váltak […]

Újjászületések | Benyák Zoltán: Az utolsó emberig

január 28, 2020 Írta:

0

Somogyi András | Benyák Zoltán műveit olvasva nagyon kell figyelni – a cselekményszövés meg a dialógusok elcsábítják az olvasót, és ettől elsiklik egy fontos kérdés felett: miért íródott a mű. Nem biztos, hogy kizárólag az olvasó szórakoztatása végett, mint ahogy első harminc-negyven oldal után gondolnánk. Benyák korábbi regényeiben is megmutatkozott a bravúros mesélőkészség, a realitás […]