Browsing All posts tagged under »magvető_kiadó«

A magad útjának megtalálása | Boldizsár Ildikó: Fekete Világkerülő Ember meséi

január 25, 2023 Írta:

0

H. Móra Éva | A világban akkor van rend, béke és nyugalom, ha mindenki megtalálja a helyét. Azt a helyet, amelyik igazán az övé, amelyik neki rendeltetett. Ha megtalálta, legyen rá szeme, hogy ez az övé, ne akarjon más lenni. A baj mindig az irigykedésből, elégedetlenségből, a viszályból származik. Ilyesmiket sugall Boldizsár Ildikó régi-új mesekönyve. […]

A fájdalmat csak a ló érti meg | Csehov: A szerelemről és más történetek

december 20, 2022 Írta:

0

Fazekas Erzsébet | A kortársak – vagy inkább az utókor – a novella orosz újrateremtőjének tartják Csehovot. De mindegy is, hogy a műfaj régi vagy új formájában ad-e korrajzot a 19. századi orosz társadalom jellemző képviselőiről, a néplélekről. A gyakran szívbemarkoló, könnyfacsaró, de mindig igen elgondolkodtató írásai a karakterábrázolás remekei. Egy filozófus és egy pszichológus […]

És mikor eljön a sötétség | Virginie Despentes: Vernon Subutex

december 13, 2022 Írta:

1

Bíró Zoltán István | Vannak könyvek, amiket nem érdemes szerzőjük bemutatása nélkül ismertetni. Virginie Despentes legenyhébben szólva is színes életrajza megelőlegezi, amit csupán a szövege alapján netán bizonytalankodva olvasnánk. Despentes 1969-ben született Franciaországban, s mindössze huszonhárom éves volt, amikor megjelentette Baise-Moi címmel az első erőszak-bosszú regényét, amit azonnal botrányosnak minősítettek. Mozi is készült belőle, hosszú […]

»A dob majd tompítja a halál hangjait« | Fehér Béla: Miriam Rosenblum és a Kozma-kvintett

december 7, 2022 Írta:

1

kistibi | A magyar történelem sosem volt igazán nyugodt és kiegyensúlyozott, de azt a káoszt és kegyetlenséget, ami a 13. század végét jellemezte, azelőtt is, azóta is ritkán sikerült felülmúlni. Fehér Béla regénye ebbe az időszakba vezeti el olvasóit, és hogy bőven fog folyni a vér és egyéb testnedvek, arról már az elején sem hagy […]

Mesék embereknek | Tóth Krisztina: Világpuszi

november 22, 2022 Írta:

0

H. Móra Éva |  Olyan gyönyörű címe van ennek a mesekönyvnek, hogy még ki se nyitja az ember, már jóleső érzések járják át, ahogy ízlelgeti ezt a szót. Szokták mondani, ha valaki nagyon boldog, hogy az egész világot magához tudná ölelni, hát valami ilyenre gondoltam a cím olvastán, ilyen kozmikus boldogságra. Aztán pontosít az első […]

Óda a magányhoz | Claire-Louise Bennett: Tó

október 25, 2022 Írta:

0

Németh Lívia | Az emberekkel telezsúfolt életünkben egyre ritkábban halljuk a saját belső hangunkat, mert egyszerűen olyan nagy a külső zaj. Ki ne álmodozott volna arról, hogy hátrahagy mindent, egy tengerparti faluba költözik és nem törődik mások véleményével? Claire-Louise Bennett főhőse pont ezt teszi. Bennett húsz történetét a narrátor köti össze, egy fiatal nő, aki […]

Létezés, emlék és pirulás | Szép versek 2022

október 10, 2022 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Emlékszem, valamikor a Szép versek megjelenése valóságos szenzáció volt. Azon frissiben, melegében, egy éjszaka alatt végigolvasta az ember a kötetet. Igaz, kicsit más helyzetben volt a költészet, mint manapság, más volt a világ, kevesebb inger ért minket. Ma pironkodva vallom be, már nem okoz akkora izgalmat, noha most is azon nyomban nekiestem […]

Választott mesterség | Szabó T. Anna: Vagyok

szeptember 29, 2022 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Feltehetjük ugyan a kérdést: hogyan közelítsünk egy nagyon határozott kijelentéshez, egy öntudatos, a környező társadalomra érzékenyen reagáló nőhöz, a költészet fegyvertárával vértezett alkotóhoz? – de magától értetődően adódik a válasz: ezt mindenki másképp teszi. Jómagam régóta híve, ha nem is rajongója vagyok Szabó T. Anna írásainak, egy-egy versét különösen kedvelem, ahogy a […]

A jövő elkezdődött ǀ Tóth Krisztina: A majom szeme

szeptember 24, 2022 Írta:

0

D. Magyari Imre ǀ Tóth Krisztina első kötetétől, a 2001-es Porhótól kezdve a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb, legkiválóbb alkotója, aki egyaránt otthonos a lírában, az epikában és – néhány éve – a drámában. Az író második regényében (az első az Akvárium volt), két család sorsa fonódik össze. Innen is, onnan is megjelenik valaki – […]

Valóság és álom határán | Kun Árpád: Takarító férfi

szeptember 12, 2022 Írta:

0

kistibi | Takarító férfi. Így, határozott névelő nélkül. Hiányt éreztet – és nem csak a névelő hiányát. Konkrét személy vagy típus? Érdemes (mint hetven éve) ma ismét a tipikusságról regényt írni? Nagyjából a regény felénél sikerült elérkeznem saját magyarázatomig. Nem típus ez, hanem világlátás. Hogyan látja a világot egy olyan ember, aki majdnem egész életét […]

Nem borzongat, mégis… | Szemethy Orsi: A sikoltó. Rémnovellák

augusztus 27, 2022 Írta:

0

H. Móra Éva |  Egyre inkább kezdek hozzászokni ahhoz, hogy egy könyvtől nem azt kapom, amire nagyjából számítok, hanem egészen mást. A legjobb kiüresített fejjel, prekoncepciók nélkül olvasni… Igen ám, de ott az alcím: Rémnovellák – ez azért nem kis mértékben irányítja gondolatainkat, még mielőtt kézbe vesszük a könyvet. Egy ilyen alcím izgalmat, borzongást, feszültséget […]

Bizonytalanságok | Mán-Várhegyi Réka: Vázlat valami máshoz

július 28, 2022 Írta:

0

H. Móra Éva | Kevés olyan címet tudok elképzelni, ami ennél is több bizonytalanságot sugallna. A vázlat fogalma eleve csak időlegest jelent, nem teljes, nem tökéletes, akár még változtatható is. Viszont meghatározott dologra irányul, célzott gondolatokat jegyez le, aki vázlatot ír. Nem így Mán-Várhegyi Réka új könyvének a címében: itt a fókuszált gondolatok helyett széttartást […]

Pándi Pál: Teherpróba (részlet)

június 17, 2022 Írta:

4

„Helyzet van” (Előszó helyett) Ennek a könyvnek az ötlete akkor született meg bennem, amikor 2010-ben kikértem a Történeti Hivatalból apám és a magam anyagát, majd hazatértem, megsértődve azon, hogy az ő dossziéja pont háromszor olyan vastag, mint az enyém, holott meg voltam győződve arról, hogy apám mint a létezett szocializmus elkötelezett híve – és, ahogyan […]

Kegyetlen, őszinte számvetés ǀ Pándi Pál: Teherpróba

június 17, 2022 Írta:

0

D. Magyari Imre ǀ Mi sem lenne egyszerűbb és könnyebb, mint megvetően legyinteni azokra, akik hittek a szocializmusban (van még, aki hisz?), hittek a Kádár-rendszerben. Most nem azokra gondolok, akik kisemberként, egyszerű állampolgárként, homo kadaricusként vagy karrieristaként éltek benne. Nem, hanem azokra, akik gondolkodó értelmiségiként, elvi alapon, netán vezető szerepet vállalva benne valóban úgy gondolták […]

Csak az erő? ǀ Yishai Sarid: Az emlékezés szörnye

június 16, 2022 Írta:

0

D. Magyari Imre ǀ Felkavaró mű Az emlékezés szörnye. Felzaklató. Határozottan az. Ez az ötödik könyve a Tel-Avivban született, Izraelben élő Yishai Saridnak. 2017-ben jelent meg, több nyelvre is lefordították. 2020-ban felkerült a New York Times százas listájára mint az év egyik legfontosabb műve, sőt elkészült a monodráma változata is, amit az izraeli nemzeti színház, […]

Tavaszi szél | Patricia Lockwood: Erről nem beszélünk

május 12, 2022 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Ha valami friss illat végigsuhan az utcán a tél vége felé, az arra érzékenyek többsége felkapja a fejét, érzi a tavaszt. Úgy gondolom, a kortárs irodalomban ilyen, egyszerre megszokott, mégis jóleső meglepetést okozó esemény, amikor időről időre, szinte szükségszerűen megszólal egy új hang. Igaz, ezúttal nem a magyar költők-írók táborából halljuk e […]