Browsing All posts tagged under »ab_ovo_kiado«

Színház, kávéház és sok minden más | Sándor Anna, a Spinoza megteremtője

október 13, 2022 Írta:

0

D. Magyari Imre | Sándor Anna húsz éve nyitotta meg a Spinozát a Dob utcában, amit ma már nemcsak a környéken, hanem Budapesten, az egész országban és külföldön is sokan ismernek. A bejárat fölé az van kiírva, hogy kávéház és színház, de sok minden más is: kabaré, koncertterem, mozi, előadóterem, klub. Olyasfajta közösségi tér, aminek […]

Sándor Anna: Az én Spinozám (részletek)

október 13, 2022 Írta:

0

Rembrandt házvezetőnője áldott állapotban A Spinoza Színház messze nincs abban az anyagi helyzetben, hogy a szerepeket lekettőzze. Így azután, ha valaki megbetegszik, vagy valami más miatt akadályozva van, nem könnyű ezt megoldanunk. Volt jó néhány ilyen nehéz szituációnk. Én ezért sem lennék színész – az efféle tehetség hiányáról nem is beszélve –, mert nem bírnám […]

Az erőszak gyökerei | Juan Gabriel Vásquez: Dalok a tűzhöz

szeptember 24, 2021 Írta:

0

Somogyi András | J. G. Vásquez az irodalom minden ágát sikeresen, díjakkal elhalmozva műveli: író, újságíró, műfordító, esszéista. Kritikusai – talán helyesebb így: méltatói – szerint csaknem minden művében a világunkat behálózó erőszak gyökereit kutatja. A Dalok a tűzhöz című kötetében – szubjektív megítélés alapján – háromféle novella különböztethető meg. Az egyik absztrakt műalkotásokra emlékeztet: […]

Juan Gabriel Vásquez: Dalok a tűzhöz (részlet)

szeptember 24, 2021 Írta:

0

Rossz hírek  „Szóval, maga Johnny barátja volt”, fogadott Laura Semones. Próbáltam kitalálni a korát: negyven-negyvenöt lehetett. Laura Semones furán beszélte a spanyolt: beszédében andalúziai és amerikai mássalhangzók keveredtek, azok a hehezetes „s”-ek és a gurgulázó, részeg „r”-ek; és, ezt megerősíthettem, igazi ex-szépségkirálynő volt. Ott voltak a szeplők is, amiket John Regis emlegetett; de Regis nem […]

És tényleg, hátha | Vámos Anna: Hátha

február 15, 2021 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Nem hallottam eddig Vámos Annáról, bevallom. Persze nem csoda, ez az első könyve. Az, hogy egyáltalán a kezembe került, szintén véletlen. Írni róla talán nem is lehetne, hiszen afféle önmagát eladó kis kötet. A hátoldalán feltüntetett információk karakterszáma, bár nem ellenőriztem le, meghaladja a kötetben találhatókét. És mégis: élmény lapozgatni. Mondhatjuk persze […]

Előjelek | Kathrine Kressmann Taylor: A címzett ismeretlen / Spinoza

szeptember 15, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Mindig kínos, ha az ember fejében az motoszkál, hogy valaminek nem szabadna újra megtörténnie, aztán érzi, észreveszi, hogy megint érlelődik valami szörnyűség. Mert íme: az idei, 18. Spinoza Zsidó Fesztivál keretében újra látunk valami ismerőset. Kathrine Kressmann Taylor levélváltás-regénye 1932 és 34 között játszódik, az Újvilágban együtt szerencsét próbáló két galériás […]

Szomszédok, sorsok, életek | Saly Noémi: Micsoda népek…

július 5, 2020 Írta:

0

Somogyi András | Továbbra is élve a szerző engedelmével, Saly Noémit – tavaly megjelent könyve bemutatásában – szintén csak keresztnevével aposztrofálom. Ez a kötet a családtörténetnél tágabb horizontra tekint, amint azt az alábbiakban látni fogjuk. Szerzője ugyanis azzal dicsekedhet, hogy születése óta ugyanazon ház ugyanazon lakása az otthona, ami rendkívüli ritkaság az utóbbi évtizedekben. A […]

Mondatok emléke | Saly Noémi: Példabeszédek

június 29, 2020 Írta:

0

K A R A N T É N K Ö N Y V T Á R Somogyi András | Először is a szerző bocsánatáért esedezem azért a szemtelenségért, hogy a továbbiakban Noémiként hivatkozom rá – így egyszerűen. Ez a könyv ugyanis rövid fejezetekre strukturált családtörténet, amelyben sok helyen szerepel Saly Noémi, és sem az olvasót, […]

Ripp Zoltán: Vezeklés nélkül (részlet)

március 2, 2020 Írta:

0

Az Adrival való megismerkedésem az első esemény, amelyre tisztán emlékszem. Éterien finom, polgári jelenségnek tűnt abban az eltahósított környezetben. Minden szava és gesztusa erről árulkodott. Pedig amilyen megrögzött civil volt, olyan magától értetődőn jól állt rajta a zsávolyzubbony és a zsávolynadrág. Talán mert olyan délceg volt a tartása. Sosem kapott afféle letolást, mint bizonyos Andersz […]

Üledék | Ripp Zoltán: Vezeklés nélkül

március 2, 2020 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Nem lehet elmenni szó nélkül a Vezeklés nélkül című regény mellett, bár a mű éppen a szerző, Ripp Zoltán eredeti foglalkozása miatt válik különösen érdekessé. Ripp 1989-ig könyvtárosként, majd történészként dolgozott, politikai elemzőként lett ismert. Életútjából adódik, hogy fiatalsága már a „legvidámabb barakk” korszakára esett, majd átélte a nagy reményeket és azok […]

Főként fájdalom | Litvai Nelli: Kőtenger

augusztus 7, 2019 Írta:

1

Tóth Zsuzsanna | Litvai Nelli neve hosszú ideje ismerős a színházba járó közönség előtt – de egyáltalán nem biztos, hogy íróként gondolnak rá, holott meséi, átdolgozásai is kiválóak. A Kőtenger című regénye azonban egé­szen ismeretlen oldalról mutatja meg őt. A gyermeki lélek jó ismerőjeként aposztrofált szerző ezentúl egy fájdalmakkal átszőtt regényt alkotott. Szomorú, kissé lehangoló, […]

Litvai Nelli: Kőtenger (részlet)

augusztus 7, 2019 Írta:

0

Lola Bár, Műjégpálya, Fügemagozó, Fiatal Művészek Klubja Az utcán Csajszi belecsimpaszkodott Zoltánba és átrángatta a túloldalra, a Lola bárba. Még a pult előtti magas bárszékre is a lány tuszkolta fel, ő rendelte az Unikumot is. Zoltán csak a pálinkát ismerte a rövid italok közül, azt is csak odahaza ivott, az apja tukmálására, csak hogy hagyja […]

Bánki György: A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról (részlet)

május 4, 2017 Írta:

2

Milyen könyv is ez valójában? Talán az a helyes, ha ebben a néhány bekezdésben megkísérlem megvilágítani a könyvem szemléletmódját. Ez a könyv, mely az Olvasó kezébe simul, mint oly sok másik is, a nagyközönségnek íródott, úgymond „népi könyv”. De az élvezeti értékét növelni próbálom fontos szerzők mérvadó elméleteinek felvázolásával. Iparkodni fogok, hogy mindezt embernyelven tálaljam, […]

Diagnózis és recept nélkül | Bánki György: A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról

május 4, 2017 Írta:

0

Cserhalmi Imre | Bármennyire – napjainkban nem szokatlan – olcsó üzleti gesztusnak tűnik, a könyv címe mégiscsak azt sejteti, hogy a szerző, finoman szólva, nem küzd önbizalomhiánnyal. Ám bevezetőjének első mondatával azonnal helyesbít, mondván, hogy a cím „nyomokban iróniát tartalmaz”. A nyom nyilván a „legnagyszerűbb” Ezt így indokolja: „…a borítón kicsapódjon (sic!) várható tartalom, és […]

Novák János: A csellós kolibri (részlet)

november 9, 2016 Írta:

0

Új iskola Első általános iskolámat tizenegy éves koromban, nemi felvilágosítás miatt hagytam ott. A nagy napon az osztályfőnök asszony rendhagyó formát választott a beszélgetéshez. Felváltva küldte ki a fiúkat és a lányokat az osztályból. Mikor egyedül maradt velünk, lelépett a katedráról, és fölült az első iskolapad tetejére. Harisnyája csillogva vonzotta az elvarázsolódott fiútekinteteket. Egy váratlan […]

Élni, szívvel-lélekkel | Novák János: A csellós kolibri

november 9, 2016 Írta:

0

Lengyel Szilvia | Ha csak röviden kedvesnek nevezem Novák János könyvét, akaratlanul is leminősíteném. Azt gondolhatnák róla, na, ez nem túl izgalmas. Pedig nem kell minden könyvnek olyannak lennie. Novák János anekdotázik, az életének apróságait meséli, és ettől az egész olyan, mintha nálunk ülne a kanapén, teázgatva, beszélgetve, mesélgetve. Ha legközelebb meglátom a Kolibriben, biztosan […]

Működteti a WordPress.com.