Browsing All Posts filed under »Próza«

Ady Endrétől Zrínyi Miklósig | A Tiszatáj Diákmelléklete a távoktatás szolgálatában

március 20, 2020 Szerző:

0

Annus Gábor* | A Tiszatáj folyóirat az ország leghosszabban folyamatosan megjelenő szépirodalmi orgánuma (most 74. évfolyamánál tart). Először 1992. októberi számában közölt Diákmellékletet; a szerkesztőség Levendel Júlia József Attiláról szóló írásával indította útjára az azóta is nagy sikerrel futó rovatot. Az elmúlt évtizedekben a hazai irodalomtudomány és szépirodalom legjobbjai által jegyzett Diákmellékletek szinte egy teljes […]

Nem volt jó évünk… Nem, nem. Nem.

december 21, 2016 Szerző:

1

Ezt hozta a fényposta, jó messziről. A szerző úgy gondolta (helyesen), hogy most a legcélszerűbb a domonkos szerzetes nővér bőrébe bújni. Vagy legalábbis a ruhájába – önként. Ahol él, ott most furcsa dolgok történnek. Üzenetei eddig fényt és derűt hoztak. Most csak sötétet. Mert tényleg nem volt jó évük… Ráskai Lea | Nem, ez nem […]

Bemutatkozás | Ajagül Mantay (Kazahsztán)

július 21, 2015 Szerző:

0

Az olvassbele.com legtöbbször csak véleményt mond a megjelent irodalomról, de most kivételt teszünk. Egy fiatal kazah író novelláját kaptuk, a szegedi egyetem altajisztika tanszékének tanára, dr. Raushangül Mukusheva ajánlotta a figyelmünkbe. Ajagül Mantay most  irodalomtudományt tanul Moszkvában, megjelent már egy novelláskötete. Sírvirág | Ajagül Mantay | A mi falunk végén, a gazzal benőtt, girbegurba utcában […]

Kamaszkorom legszebb/legrondább…

március 26, 2014 Szerző:

0

A Centrál Színház néző-író pályázatának nyertesei | Peremartoni Krisztina: Tavaszi szél vizet áraszt | 14 éves voltam, amikor a szüleim kezelhetetlen viselkedésem miatt száműztek. Egész nyáron ültek Magyarország térképe fölött, hogy megtalálják a legtávolabbi települést a szülővárosomtól, Veszprémtől, és hurrá, sikerült nekik. Így augusztus 28-án, két nappal az iskolakezdés előtt feltettek egy vonatra, ahol közölték […]

Miért fordítottam le A második Váratlan szerelem című komédiát?

szeptember 4, 2012 Szerző:

1

Írta: Fábri Péter A címben olvasható kérdést még senki sem tette föl nekem, de végül is elképzelhető, hogy egyszer csak megkérdi egy barátom: mire jó egy nálunk ritkán játszott, 18. századi francia drámaíró darabjaival foglalkozni? Ha közel háromszáz éven át senkit sem érdekelt itt Magyarországon ez a komédia, miből gondoltad, Péter, hogy lesz értelme lefordítanod? […]

Németh Kriszta: Sikágó

május 13, 2012 Szerző:

0

Az Angyal néni, az a Békés Pálnál még nem volt benne a Sikágóban. Az Angyal nénit én írom hozzá, én írom bele – belém –, a kilencvenes években. Arctalan volt a gangon az Angyal néni a tökfőzelék szagú nájlonotthonkában, a sokdioptriás bagolynézése mögött az arca nem is volt neki, csak a hallatlanul kockázatos és nehéz […]

M. Szlávik Tünde: A szivárványon innen

május 12, 2012 Szerző:

2

Még a párnacihából kihullott pihe sem lebben, bár valamennyi ajtó, ablak sarkig tárva. Áll a levegő, pedig jól jönne egy kis szellő a húsvét előtti nagymosáshoz… Csak kétszerre fér be a mosógépbe az összes ágynemű, de abban bízom, mire lejár a második program, ebben a kellemes melegben az első adagot be is lehet szedni a […]

Novics János: Egy, kettő, három

március 22, 2012 Szerző:

0

Négy napja nem mozdultunk ki a lakásból. Várom a behajtókat. Tudom, hogy jönni fognak. Neki nem árulom el, elég lesz akkor is bevallani, ha majd kopognak. Hogy figyelj, édesem, itt vannak, jöttek értem. Elviszik az összes holminkat, mert nem fizettem be a részleteket. Fekszünk az ágyban. Még tart a béke, de nincs túl sok időnk […]

Háy János: Nehéz

február 20, 2012 Szerző:

0

Nehéz volt. Ha csak a hangokat vesszük, már akkor. Mert ő úgy nőtt föl, hogy legfeljebb a biciklilánc csörrent meg, vagy az állatok bőgtek, aztán csönd. Nehéz volt neki, hogy az utcák, ahol a többiek otthonosan közlekedtek, ő meg a nevüket sem bírta megjegyezni, meg a buszok. Ha valaki az egyetemi csoportból azt mondta, hogy […]

Jung Zseni: …és újra a Bolondnő

november 20, 2011 Szerző:

0

A Bolondnő nem egy belvárosban bolyongó eszelős figura, akit mindenki jól ismer, és nem is egy falusi dilinyós, ő az én göndör hajú, szomorú nyírfám. Nem azért írok róla sokat, mert ő a kedvencem, hanem mert ő az, aki én nem mertem lenni. Túlságosan szorgalmas vagyok ahhoz, hogy szeretnivaló lehessek. A Bolondnő semmit sem tesz […]

Mirtse Zsuzsa: Ha egy férfi szeret(ne)…

november 7, 2011 Szerző:

0

(Mintegy válaszként Nyirán Ferencnek – A szerk.) Ha egy férfi szeret(ne) egy nőt, akkor félredobja eredendő lustaságát, és csatába indul. Tervrajzot készít, feltérképezi – mint a megmászandó hegyet, mint a meghódítandó kontinenseket. Mintát vesz a szokásairól. Megpróbálja becserkészni, kiszimatolni, mint kopó a nemes vadat. Hirtelen jellemfejlődésnek indul. Memóriája rögvest négyzetére nő. Rögzít, megjegyez mindent, ami […]

Nyirán Ferenc: Ha egy nő…

november 7, 2011 Szerző:

4

Ha egy nő szeret egy férfit, reggel sms-t küld neki, hogy ma is arra ébredt, mennyire nagyon szereti. Ha egy nő szeret egy férfit, autóba vágja magát, levezet kétszáz kilométert, megérkezvén bevásárol, főzni kezd meg sütni, megsétáltatja a férfi kutyáját, kigyomlálja kertjét, füvet nyír, este vasalásba fog. Ha egy nő szeret egy férfit, vacsorához száraz […]