Nem volt jó évünk… Nem, nem. Nem.

Posted on 2016. december 21. szerda Szerző:

1


raskai_hidzsab02Ezt hozta a fényposta, jó messziről. A szerző úgy gondolta (helyesen), hogy most a legcélszerűbb a domonkos szerzetes nővér bőrébe bújni. Vagy legalábbis a ruhájába – önként. Ahol él, ott most furcsa dolgok történnek. Üzenetei eddig fényt és derűt hoztak. Most csak sötétet. Mert tényleg nem volt jó évük…

Ráskai Lea |

Nem, ez nem volt jó év. Nem, nem a családommal van baj. Nem, nem mondhatom el, hogy miért. Nem, nem odahaza élek. Nem, nem is nyugatra attól. Nem, nem is túlságosan keleten.

Nem, nem szoktam politizálni. Nem, nem nehezedik rám semmilyen súly, nem, nem hallani a vállak ropogását. Nem, egyébként sem szoktam rövidnadrágban járni. Nem, nem mondanék nemet a három gyerekre, nem, nevetni sem szoktam nyilvános helyen. Nem, az alkohollal is csínján bánok, nem, soha nem ennék odakint a ramadáni böjt idején. Nem, nem akarok más lenni csak családanya, nem, persze, hogy nem vagyok egy szinten a férjemmel.

Nem, egyébként sem lenne mondanivalóm, nem, főleg nem nyilvánosan. Nem, miért is néznék nyíltan mások szemébe, nem, főleg, ha az ellenkező nemről van szó. Nem, a kivágott ruhák nem az én stílusom, nem, az sem érdekel, ha pokoli meleg van. Nem, a gyerekeim sem fognak kivágott ruhában járni, nem, nem csúnyálkodok az utcán terhesen. Nem, a pofám eztán sem lesz nagy, nem, az lesz, amit a férjem mond.

raskai-borek

Nem, miért is tartanék a következő robbanástól, nem, mi csak áldozatok vagyunk. Nem, nem követem, hogy kik kerülnek a rácsok mögé, nem, a környezetemben élők sem érdekelnek, ha ott kötnek ki. Nem, nem baj, hogy szinte csak egyféle híreket találni, nem, nem is jó az, ha mindenféléket mondanak. Nem, nem figyelek a fülsértő nemzetközi hangokra, nem, nem értem, hogy egyáltalán minek szólnak be. Nem, nem veszem fel a csini bikinimet, nem, nem kellenek a passzentos nadrágok sem.

raskai-anyocheNem, nem mozdulok ki itthonról, nem, nem kell más, csak a jól ismert, nagy család. Nem, nem iszom mást, csak teát, nem, nem érdekel más, csak a gyereknevelés és a főzés. Nem, nem megyünk haza anélkül, hogy a háziasszonynak ne segítettünk volna mosogatni, nem, nem tudnánk élni a böreksütés tudománya nélkül. Nem, nincs élet kávé nélkül, az igazi habot a mi kezünk csalja elő a dzsezvéből.

Nem, nem érdekel, mi történik odakint, nem, az sem, odaát mi van. Nem, nem hallgatok a fertő hívó szavára, nem, nem ellenkezek a nálam hangosabban beszélőkkel. Nem, nem számít, hogy egy órával több vagy kevesebb van, nem, nem rossz az, ha reggel 8-kor még sötét van. Nem, nem érdekel az infláció, nem, azok sem, akik nem akarnak népi összefogással ellene menni.

Nem, nem veszek mély levegőt, nem, elég, ha csak zihálunk kicsit. Nem, nem érzem magam soha fáradtnak, nem, nem érzékelem, hogy fogy a levegő. Nem, ezek közül semmi sem árt az egészségnek, nem, hisz mindannyian helyi bulgurt eszünk.

Nem, nem hagyjuk égve a villanyt, de ha mégis, az utolsó majd kapcsolja le…

Posted in: OLVASÓ, Próza