Browsing All posts tagged under »bedő_j_istván«

Egészséges romantika | Bokor Pál: Szerelmek tavasza

december 11, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Van némi előnye annak, mondhatnám némi cinizmussal, hogy a világ nem jutott el korábban a mindent regisztrálás, megörökítés korába, nem nyitottak aktát mindenről és mindenkiről. Ugyanis ez ad szabad kezet az íróknak, festőknek és mindenféle művészeknek, hogy fantáziával töltsék ki a történelem üresen hagyott lapjait. Idén Beethoven-év van, a két és […]

Pástétomból ludat! | Michalik: Edmond & Rostand: Cyrano

december 3, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Mondhattam volna másképp: Mortadellából sertést, ám hitelesebb, franciáról esvén szó, ha így fordítom meg a mondást: pástétomból ludat! De hadd késlekedjem ennek magyarázatával. Általában rajongok a rekonstruktív fantáziáért, kivált ha író, költő munkájáról van szó, és a Cyrano frissen megjelent fordítása is valami ilyesmi. A francia és magyar színpadi irodalom egyik […]

Kísérlet a múlt megragadására | Zsigmond Anna: A Tiszától a Hefer völgyéig

november 30, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Nagyon nagyra becsülöm a dokumentum-gyűjteményeket, hiszen olyanok, mint egy hatalmas kirakós játék (puzzle) apró darabkái, ahol még az égnek vagy a távoli hegyek képének részletei is érdekesek. Fölfedezhetünk valami ismeretlen apróságot rajta, benne. Ezért gondoltam fontosnak Zsigmond Anna könyvét, amelyben a Magyarországról kivándorlás, az akkor még Palesztinába bevándorlás (alija) 1927 és […]

A savanyú káposztától a mandulasajtig | Åsa Simonsson: Fermentáljunk!

november 22, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Nagyon szubjektív könyvajánló lesz ez. Azt tapasztaltam az elmúlt évtizedekben, hogy a csináld magad jegyében egyre több amatőr döntötte el, hogy legalább félprofi szinten nekiszalad valamilyen ház körüli, háztartási foglalatosságnak. Már a BBQ, vagyis a pecsenyesütögetés is efféle volt, de városi emberek maguk építenek kemencét, készítenek kenyeret, sajtot, sört, magas ágyásban […]

Asztali kviddics | Pagony-játékok ünnepnapokra (vagy kijárási korlátozás idejére)

november 13, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | A sikeres piaci jelenlét kulcsa a megfelelő piaci rés megtalálása. Ez kereskedelmi közhely, de nem jelenti, hogy mindenhol meg lehet találni. Ilyenkor lép életbe a mondat végének kiegészítése: – vagy megteremtése. Azért bocsátom ezt előre, mert a Pagony Kiadó, amely komoly és erős szereplője a gyerekkönyvek piacának, jó ideje játékokkal is […]

Minden megvehető | Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása / Spirit Színház

november 1, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Sajátos helyzet állt elő Budapesten. A reménybeli néző két helyet is választhat, hogy megnézze Claire Zachanassiant, nagyszínpadon és egészen kicsin. Nagyon sok más szempontból is különbözik a Spirit Színház és a Vígszínház előadása, nem csak a tér intimitása okán. Általában úgy szokás felidézni Dürrenmatt darabját, hogy Claire a drámában móresre tanítja […]

Kicsi kis változások | J. S. Margot: Mazel tov

október 25, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | „Fel nem foghattam, miért nehezítik meg az emberek ennyire a saját életüket. (…) Hogyan lehetséges a mai világban élni, ugyanakkor szigorúan betartani a zsidó vallás, a zsidó kultúra és a zsidó identitás valamennyi szabályát törvényét és rítusát?” Margot teszi fel magának ezeket a kérdéseket, azután hogy Antwerpen egyik, sok generáció hagyományát […]

Nyakunkon a revizor | Szatirikus vígjáték a színház világáról

október 19, 2020 Írta:

0

BJI | Ősbemutatóval nyitja október 26-án kapuit a Belvárosi Színház. A Nyakunkon a revizor, Pass Andrea darabja kísértetiesen hasonlít a valóságra – és ez egyáltalán nem véletlen. A Nyakunkon a revizor – mint az alcíme is mutatja – egy komédia bemutatója előtt játszódik a darabbeli Kiskörúti Színházban. Ide küldenek titkos utasítással egy ismeretlen feladatkörrel felhatalmazott […]

Méz és epe | Gellért András: A rúdtáncosnő fegyvere

október 8, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Ezek a rövidkék fájdalomból születtek, Gellért András mégsem kizárólag a saját keserűségében tapicskol A rúdtáncosnő… írásaival. Közszolgálatot végez. Emlékeztet arra, hogy hol élünk, és mik történnek körülöttünk. Gellértet sokáig főleg rádiósként, zenerajongóként ismerték a süllyesztőbe taszított egykori Magyar Rádió számára készített műsorai alapján – de a főként ifjúságnak szóló műsorok készítéséből […]

Tombol a hazudozás! | Ayckbourn: Hogy szeret a másik / Belvárosi

szeptember 28, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | A bemutatót valami könnyű nosztalgikus érzés és illat járja át, Ayckbourn darabja visszavisz a folyamatosan hallgatott táskarádió, a vezetékes telefon és a némi lelkiismeret-furdalással párosuló félrekefélések korába. A Hogy szeret a másik bevallottan a hetvenes éveket idézi fel a Belvárosi színpadán. A cselekményből takarékosan csak a színház beharangozóját érdemes és illendő […]

Meddig mersz elmenni? | Határátlépések / Hatszín

szeptember 21, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Nem, ez az előadás semmiképpen sem Zrínyi Ilonáról szóló nemes és nemzetes (ooopsz: nemzeti) film forgatókönyve – ahogy manapság hangos szóval hallható a kultúra tízmillió magyar szívéből fakadó igénye, vagy valami hasonló. De a Határátlépések rólunk, nekünk szól, a saját életünkkel és korunkkal szembesít. A Hatszín Teátrumban bemutatott produkció mindenesetre éppen […]

Itt aztán minden a feje tetején áll | Szabó Borbála: A János vitéz-kód

szeptember 20, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Kedves szerző, Szabó Borbála, akit DoktorBori néven volt szerencsém megismerni, legszívesebben nyílt levélben keresném meg legutóbbi könyve kapcsán, de ennek több akadálya van. És a legelső akadály maga ez a könyv! Ezernél több sürgős teendőm lett volna, és akkor megjelenik A János vitéz-kód, amibe a kellő óvatosság mellőzésével belekezdtem. Ennek folytán […]

Előjelek | Kathrine Kressmann Taylor: A címzett ismeretlen / Spinoza

szeptember 15, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Mindig kínos, ha az ember fejében az motoszkál, hogy valaminek nem szabadna újra megtörténnie, aztán érzi, észreveszi, hogy megint érlelődik valami szörnyűség. Mert íme: az idei, 18. Spinoza Zsidó Fesztivál keretében újra látunk valami ismerőset. Kathrine Kressmann Taylor levélváltás-regénye 1932 és 34 között játszódik, az Újvilágban együtt szerencsét próbáló két galériás […]

Mi veszett el, mit ígér a holnap? | Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom / Spirit

szeptember 10, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Sarkadi Imre 1961-ben befejezett és bemutatott darabja időről időre színpadra kerül, és mindig vitákat kavart. Csak az érdekesség kedvéért: az első éveiben pesszimizmusát bírálták, aztán hitelességét dicsérték, aztán az értelmiség kiúttalanságának lett jelképe a főhőse – de végül is mindig föltehető kérdés maradt, hogy mit mond Sarkadi darabja a saját korunkról. […]

Eltagadott világ | Szabó Magda: Az ajtó / Spirit

szeptember 2, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Nagy merészség kell ahhoz, hogy az ember Szabó Magdának ezt a nagyon sűrű művét többször is megnézze. Elsőre is megviseli, talán csak a negyedik-ötödik alkalom lehet, amikor már kívülről közelít hozzá. A Spirit Színház néhány perccel a járvány második hulláma előtt tartotta Az ajtó századik előadását. Csökkent számú, részben maszkos közönség […]

Jéghideg, ködjárta turmix | Kőhalmi Zoltán: A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit

szeptember 1, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Ennek a könyvnek már a fülszövege lelövi az alapvető poénokat, ti. hogy olyan, mintha a három legmenőbb, fúrt agyú szerző társulna össze regényt írni – és tényleg olyan. Jo Nesbø fanyarsága, Rejtő kihagyásos, lóugrásszerű poénalkotása és Calvinónak (az Eleinkből ismerhető) abszurd-képzése találkozik Kőhalmi Zoltán regényében. Mivel azonban a legfontosabb tudnivalókat Cserna […]

Működteti a WordPress.com.