Browsing All posts tagged under »bedő_j_istván«

Huszadik, átd., bőv., jav. kiadás | Köves J. Julianna: Illik tudni

március 29, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Idősebb fejjel az ember már henceghet, hogy milyen nevelést kapott, s visszatekintve azt mondhatom, hogy meglehetősen jót. (Borítsunk kegyes fátylat a botlásaimra.) Mindenesetre gondosan végigolvasva a könyvet, melynek az alcíme: A kulturált viselkedés szabályai, úgy ítéltem meg, hogy szinte minden helyzetben tudok illedelmesen, kulturáltan viselkedni, legalább 95%-ban követtem a benne felsoroltakat. […]

Egyidejű krónika | Eddy de Wind: Auschwitz, végállomás

március 25, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Bármennyire is rémes belegondolni, de még az irodalomnak is két műfaji kategóriát teremtett a vészkorszak: holokauszt-irodalom és Auschwitz-irodalom – ezek részben átfedik egymást. (A tudományos igényű alkotásokra most ne térjünk ki.) Bár elmúlt már háromnegyed évszázad a táborok felszabadítása óta, még mindig születnek újabb művek, napvilágra kerülnek elfelejtett vagy épp ellenkezőleg: […]

Szerelemkönyv | Bayer Ilona: Anyós lettem Japánban

március 15, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Minden tiszteletem és a szerző iránti elfogult rokonszenvem ellenére Bayer Ilona könyve sok mindenről árulkodik, ám csak sokadik a sorban, ahogy a blikkfangos cím mondja: hogy ő anyós Japánban. Bayer Ilona (sokunknak csak: Ila, Ili) ugyanis hivatásos kíváncsi. Akármihez nyúl, abból téma lesz, faggatózó interjú lesz, filmriport lesz, és természetesen mindennek […]

Mellékszereplők | Gáspár-Singer Anna: Valami kék

január 6, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Persze, aki már egyszer is hallotta, kapásból tudja, hogy ez az angol esküvői felszerelkezős mondóka része: legyen valami régi, valami új, és persze valami kék. Gáspár-Singer Anna első novelláskötetét át-meg átszövi ez a felszólítás: tudnod kellene valamit, amit én tudok. Ez egyszerre vonzza is az olvasót: én tudom, hogy melyik trolival […]

Kritikusról kritikát? | Károlyi Csaba: Pompás hely

január 4, 2020 Írta:

0

BJI | Muszáj előbb a címlapról beszélni, ha erről a kötetről esik szó: szemüveges pasi kedvenc pólójában tolja a fűnyírót, és a nyomában a nagy fehérség. (Rajta két szó: Irodalom, kritikák.) A gyepre fókuszálunk, hát nicsak: a sormintának tűnő sűrű füvet nevek és könyvcímek alkotják, a hátsó fülön pedig ugyanazt a szemüveges pasast látjuk, ugyanabban […]

Vonatkák, mozdonykák | Csohány Domitilla: Bendegúz és a gyermekvasút

december 26, 2019 Írta:

0

Bedő J. István | Egy szigorúbb korban a gyerekek (de még tán a felnőttek is) megköveztek volna: nem rajongok Thomasért, az emberarcú gőzmozdonyért. Ugyan­akkor viszont minden erdei vasút lelkes barátja vagyok. És ahogy észrevettem, a fiatalabb kor­osz­tály is rajong értük. (A Kismaros és Királyrét között zakatoló meg különösen a szívem csücske.) Csohány Domitilla könyvsorozata éppen […]

Nem tudom, miért nem csodálkozom | Németh Orsolya: Posztszovjet non-fiction

december 13, 2019 Írta:

0

Bedő J. István | A középkor kedvelt műfaja volt a traktátus (Umberto Eco szívesen lapozgatta őket, és írt is róluk…), és persze idővel idejétmúlttá vált. Németh Orsolya könyve, a Posztszovjet non-fiction bizonyos értelemben föleleveníti ezt a kivonatoló műfajt (ha műfaj egyáltalán, vagy inkább műnem?), de igen jó okkal. E helyen már méltattunk egy, a lengyel […]