Browsing All posts tagged under »bedő_j_istván«

Néró és egyéb zsarnokok | Ki vele, Néró! / K2 Társulat

november 18, 2019 Írta:

0

 Bedő J. István | Azt a jóindulatú tanácsot kaptam, hogy a biztonság(om) kedvéért előadás előtt olvassam el Kosztolányi művét, a Néró, a véres költőt. Nem dacból, de nem tettem meg. Ez a döntés utóbb helyesnek bizonyult. A regény regényterjedelemben mondja el, hogy mivé válik a középszerű (itt történetesen költőnek gyenge) alak, ha hirtelen túl nagy […]

Pop-ikon, régebbről | Kálmán Imre, az operettkirály / Spinoza

november 7, 2019 Írta:

0

Bedő J. István | Minden kornak vannak pop-ikonjai. Ha az idő­cérnát visszatekerjük a spulnin: ma a rockbandák, az énekesek, korábban a behízelgő hangú gra­mo­fonsztárok, még előbb voltak az operett-, azelőtt meg az operadívák (a válogatás nem teljes körű). Amikor már a dívákból kifo­gyunk, megírják a nagy hírre jutott énekes/zeneszerző életét/tragédiáit – mert annak is van […]

Keljfelkópé? | Köves József: Hajlékony hajléktalan

október 20, 2019 Írta:

0

Bedő J. István | Régi-új a hullám: Köves József újra felfedezte a pengős regényt. Ez a ma már antikváriumi vagy inkább múzeumi kincs egy korszakot jellemzett – mondom a fiatalabbak kedvéért. A (2.) háború előtt volt nagy keletje a füzetregényeknek, terjedelme is, ára is állandó volt. A Hajlékony hajléktalan meghaladja a klasszikus 64 (A6) oldalnyi […]

Köves József: Hajlékony hajléktalan (részlet)

október 20, 2019 Írta:

0

Első rész | Első Beágyaztam magamnak a panelház szeméttárolója melletti beugróba. Éppen jókor keveredtem arra, valaki kidobott egy egész használható matracos ágyat, ez az áldott gazember spórolni akart az elszállíttatással, hát ide csempészte, áldja meg érte az Isten. Ha van. Ha van, na! A Havanna lakótelepen is dekkoltam valamikor, de ez más volt. Ez az […]

Parfé, ha annak veszem | Gregg Opelka: C’est la vie! / Pinceszínház

október 9, 2019 Írta:

0

Bedő J. István | A szórólap alapján nem volt egészen egyértelmű, hogy Gregg Opelka – akiről nem a Wikipédia mond el mindent – sok­szo­rosan sikerviselt musi­cal­szerző (zene + szöveg), aki nem bízza másra a siker összekalapálását. (Csinálj mindent magad!) Aki a Pinceszínház zenés parféját (© Opelka) megnézni készül, valószínűleg nem tudja, ki a szerző, azt […]

Út a tragédiáig | Dennis Kelly: 23 perc / Jurányi

október 7, 2019 Írta:

0

Bedő J. István | A monodráma mindig kikészíti a nézőt: ha jó, azért, ha mégsem, akkor azzal. Dennis Kelly darabja az első kategóriába tartozik. Járó Zsuzsa másfél órára odaszögez a székhez. Egy szerethető, kedves nő életét meséli el. A munkaszerzést, a szerelmet, a házasságot. Szóval egy többé-kevésbé átlagos élet történetét. A rendező, Keszég László nagyon jó […]

Defektesek között élünk | Laurent Baffie: Lököttek / Karinthy Színház

október 1, 2019 Írta:

0

Bedő J. István | Ha valaki időről időre végigtapogatja a zsebeit, feltúrja a kofferjét, hogy mindent elhozott-e, amire szüksége van mondjuk a vizsgára vagy a repülő­úthoz, előbb-utóbb szemet szúr. Esetleg igyek­szünk úgy tenni, mintha nem lett volna feltűnő a szorongása. Ha meg az utcán látunk-hallunk ok és vitapartner nélkül ocsmányul káromkodó embert, (ismereteink függvé­nyében) gondolhatunk arra, hogy nagyon […]