Browsing All posts tagged under »bedő_j_istván«

Szerelemkönyv | Bayer Ilona: Anyós lettem Japánban

március 15, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Minden tiszteletem és a szerző iránti elfogult rokonszenvem ellenére Bayer Ilona könyve sok mindenről árulkodik, ám csak sokadik a sorban, ahogy a blikkfangos cím mondja: hogy ő anyós Japánban. Bayer Ilona (sokunknak csak: Ila, Ili) ugyanis hivatásos kíváncsi. Akármihez nyúl, abból téma lesz, faggatózó interjú lesz, filmriport lesz, és természetesen mindennek […]

Mellékszereplők | Gáspár-Singer Anna: Valami kék

január 6, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Persze, aki már egyszer is hallotta, kapásból tudja, hogy ez az angol esküvői felszerelkezős mondóka része: legyen valami régi, valami új, és persze valami kék. Gáspár-Singer Anna első novelláskötetét át-meg átszövi ez a felszólítás: tudnod kellene valamit, amit én tudok. Ez egyszerre vonzza is az olvasót: én tudom, hogy melyik trolival […]

Kritikusról kritikát? | Károlyi Csaba: Pompás hely

január 4, 2020 Írta:

0

BJI | Muszáj előbb a címlapról beszélni, ha erről a kötetről esik szó: szemüveges pasi kedvenc pólójában tolja a fűnyírót, és a nyomában a nagy fehérség. (Rajta két szó: Irodalom, kritikák.) A gyepre fókuszálunk, hát nicsak: a sormintának tűnő sűrű füvet nevek és könyvcímek alkotják, a hátsó fülön pedig ugyanazt a szemüveges pasast látjuk, ugyanabban […]

Vonatkák, mozdonykák | Csohány Domitilla: Bendegúz és a gyermekvasút

december 26, 2019 Írta:

0

Bedő J. István | Egy szigorúbb korban a gyerekek (de még tán a felnőttek is) megköveztek volna: nem rajongok Thomasért, az emberarcú gőzmozdonyért. Ugyan­akkor viszont minden erdei vasút lelkes barátja vagyok. És ahogy észrevettem, a fiatalabb kor­osz­tály is rajong értük. (A Kismaros és Királyrét között zakatoló meg különösen a szívem csücske.) Csohány Domitilla könyvsorozata éppen […]

Nem tudom, miért nem csodálkozom | Németh Orsolya: Posztszovjet non-fiction

december 13, 2019 Írta:

0

Bedő J. István | A középkor kedvelt műfaja volt a traktátus (Umberto Eco szívesen lapozgatta őket, és írt is róluk…), és persze idővel idejétmúlttá vált. Németh Orsolya könyve, a Posztszovjet non-fiction bizonyos értelemben föleleveníti ezt a kivonatoló műfajt (ha műfaj egyáltalán, vagy inkább műnem?), de igen jó okkal. E helyen már méltattunk egy, a lengyel […]

Hogyan kellett zsákban táncolni? | Kovács András: A Kádár-rendszer és a zsidók

november 26, 2019 Írta:

0

 Bedő J. István | Mértéktartóan igyekszem fogalmazni: Kovács And­rás könyve nagyon felkavaró témát tár fel, roppant tárgyi­lagosan. A hűvös cím óriási konf­­liktust hordoz, és óhatatlanul a múltra támaszkodik. Noha csak egy szűk időszeletet vizsgál, 1956 és 1989 között, nagyon is továbbgondolandó mindaz, amit leír, bemutat. Kovács András öt tanulmánya elszámolás egy örökséggel: az antiszemita Magyarországgal. […]

Néró és egyéb zsarnokok | Ki vele, Néró! / K2 Társulat

november 18, 2019 Írta:

0

 Bedő J. István | Azt a jóindulatú tanácsot kaptam, hogy a biztonság(om) kedvéért előadás előtt olvassam el Kosztolányi művét, a Néró, a véres költőt. Nem dacból, de nem tettem meg. Ez a döntés utóbb helyesnek bizonyult. A regény regényterjedelemben mondja el, hogy mivé válik a középszerű (itt történetesen költőnek gyenge) alak, ha hirtelen túl nagy […]

Működteti a WordPress.com.