Browsing All posts tagged under »kolibri_kiadó«

Lackfi János: Száll a kakukk a fészre (részlet)

november 2, 2020 Írta:

0

BEJEGYZÉSEK a Nyugatosok, kedvelőik és cselédeik csoportból Ady Bandi nevű csávónak senki se higgyen, amikor azt írja, „az életemnek fáj a Mája”, nem a konkrét testrészre gondol, pedig… Fiúk, szerintetek hogy van ez? Szeretnék pénzt kunyerálni a minisztertől, hogy művészetem kiteljesedése érdekében kimehessek Monte Carlóba Lédához, vajon túl erős, ha levélben történelmileg is rövid múltú […]

Bájos anakronizmusok | Lackfi János: Száll a kakukk a fészre; Lőrinc László: 25 szelfi az Árpád-korból

november 2, 2020 Írta:

0

H. Móra Éva | Az ötlet nem új. Minden magára valamit is adó magyartanár, aki haladni akar a korral, fölveti: mi lenne, ha ma élne X vagy Y költő? Ha Petőfi csetüzenetben üdvözölte volna Aranyt a Toldi elolvasása után, vajon milyen szavakkal tette volna? És Arany hogyan válaszolt volna? A diákok élvezik a feladatot, és […]

Van-e étvágy a halál után… | Rosemarie Eichinger: Esznek-e a halottak epertortát?

március 10, 2019 Írta:

0

Lázár Ivett Könyvparfé | Az elmúlás, a halál az élet természetes velejárója. Azt mondják, ha egy szerettünket elveszítjük, véglegesen búcsúzunk tőle. Mégis, amikor kimegyünk a temetőbe, virágot viszünk a sírokra, gyertyát gyújtunk és beszélünk a halottainkhoz, közel érezzük őket magunkhoz. A gyászt mindenki másképp dolgozza fel, talán még nehezebb átvészelni ezt az időszakot, ha gyerek […]

Rosemarie Eichinger: Esznek-e a halottak epertortát? (részlet)

március 10, 2019 Írta:

0

„Emma vagyok. Az apám sírásó, így sok időt töltök a temetőben, de én nem bánom. Szeretem a temetőt. Itt érzem magam otthon. Még könyvet is vezetek a holtakról. Mint egy krónikás. Megírom, ők hogyan látják a dolgokat. Beszélgetek is velük. „Boldog-e ön most, hogy megboldogult? – kérdezem. – Jól kijön a szomszédjaival, vagy szívesebben nyugodna […]

Dr. Seuss: A Grincs (részlet)

március 2, 2019 Írta:

0

      Dr. Seuss: A Grincs Fordította: Tandori Dezső Kolibri Kiadó, Budapest, 2018  

Apasebek | Dr. Seuss: A Grincs

március 2, 2019 Írta:

0

Virginiawoolf | Igencsak elcsodálkozott sokat látott szerkesztő barátom, amikor közöltem vele, hogy boldogan Grincselkednék. (Itt a szerkesztő neve következik) végül csak annyit fűzött hozzá, hogy bár szerinte túlkoros vagyok Dr. Seuss történetéhez, de lelkem (vagy még inkább klaviatúrám) rajta. Ritkán vitatkozom bölcs írástudókkal, de ezúttal alapos okom volt rá, hogy megtegyem. Feltéve, hogy komolyan vesszük […]

Jo Nesbø: (Dermesztően) csendes éj (részlet)

január 27, 2019 Írta:

0

1 || Öt nappal szenteste előtt Ez a történet advent utolsó vasárnapján kezdődik, a délutáni szürkületkor. Norvégiát vastag hótakaró borította, különösen Oslót, még inkább az Ágyú utcát, de legesleginkább a kis zsákutca legvégében álló furcsa, ferde, kék házat, ahol valakinek lassan össze kellene szednie magát, hogy ellapátolja a havat a lépcsőtől a behavazott körtefáig, majd  […]

Tízpontos karácsony | Jo Nesbø: (Dermesztően) csendes éj

január 27, 2019 Írta:

0

Virginiawoolf | Tízből 10+1 pont. Észbontóan üdítő, fanyarul szó­rakoztató, helyenként komolyan elgon­dol­kod­tató, vagyis: hibátlan. Még szép, hogy egy újabb Jo Nesbø könyv olvastán szögezem le, hogy a norvég írócsatár nem (most sem) hagyta ki a 11-est. Sokszor leírtam már, de nem félek megismételni, hogy írjon bár vérbő krimit vagy ránézésre gyerekmesét, patent Shakespeare-átiratot, mindig telibe […]

Valami jó | Matt Haig: A fiú, akit Karácsonynak hívtak

január 7, 2017 Írta:

1

Jeges-Varga Ferenc | A világ minden gyermeke arról álmodozik, hogy december egyik éjszakáján belopa­kodik a szobájába egy piros ruhás és piros csuklyás, hosszú, fehér szakállat viselő, inkább gömbölyű, mint sportos testalkatú apóka, s az egész évben tanúsított helyes viselkedése jutalmául megajándékozza őt a szívének kedves ajándékkal. De nincs könnyű helyzetben, ha levélben szeretné titkos kívánságait […]

Kortárs ifjúsági krimit az iskolapadokba! | Varga Bálint: Amit végleg kitörölnél

június 6, 2016 Írta:

0

Jeges-Varga Ferenc | Hogyan lépjünk bele kétszer ugyanabba a folyóba? – akár ez is lehetne a mottója Varga Bálint folytatásos ifjúsági detektívregényének. Az Amit végleg kitörölnél főszereplői ugyanis alig fél évvel a Váltságdíj nélkül túl izgalmasra sikeredett nyári szünideje után már megint (naná, hogy a téli vakáció alatt) hatalmas slamasztikában találják magukat. Az ilyen lányokra […]

Varga Bálint: Amit végleg kitörölnél (részlet)

június 6, 2016 Írta:

0

|| EGY || Hárman siettek felfelé a lépcsőházban. Max, Doma meg Doma rossz előérzete. Ez utóbbi gyakran előresietett, és Doma vonakodva követte. Nem tudta, mi fogadja őket a lépcső tetején, de az előérzete kaján vigyorából azt látta, hogy nem fog neki örülni. – Te, és az megvan – kérdezte Max, amint a lépcsősor tetejére értek […]

Hülyéskedik az egész világ | Lakatos István: A majdnem halálos halálsugár

augusztus 26, 2015 Írta:

0

Jeges-Varga Ferenc | »Valamikor réges-rég, egy messzi-messzi Ga­la­xis­ban…« – majdnem így kezdődik a köz­ismert, felet­tébb népszerű űrmese. Laka­tos István gyerekeknek szóló legújabb kaland­regénye ellenben egy messzi-messzi nagy­városban játszódik. Természetesen nem érde­mes összefüggéseket keresni a Csillagok hábo­rúja és A majdnem halálos halálsugár között. A hasonlóság kizárólag csak a véletlen műve. No, meg az sem zárható ki […]

Pólyától az SS-egyenruháig | Sarah Cohen-Scali: Max

június 17, 2015 Írta:

0

Kleyer Éva | Tavalyelőtt szerencsém volt bejárni Rügen szi­getét. A Keleti-tengeri nyaralóhely az egykori és immáron az újkori gazdag németek pihenő­helye, tengerparti sétányokkal, kávé­zókkal, csipke­sze­rű fabetétes, hó­fe­hér villákkal. Innen nem messze, a tenger­parton egy négy és fél kilométer hosszan terpeszkedő, nyaraló­­komplexumnak cím­zett beton- és tégla­szörny hirdeti a náci birodalom nagyságát és szociális érzé­keny­ségét. In­nen kell […]

Nyomul a banda | Varga Bálint: Váltságdíj nélkül

június 12, 2015 Írta:

1

Jeges Varga Ferenc | Varga Bálint teketóriázás nélkül vág bele kamaszregényébe. Az előzményekről egy hangot se szól. A Váltságdíj nélkül nyitóképében négy középiskolás – egy lány és három fiú – sajgó fejjel ébred egy hideg, betonpadlós pincehelyiségben. Vagy valami nagyon hasonlóban. Egyikük sem emlékszik arra, mi történt velük. A tanév utolsó – s egyben meglehetősen […]

Szellemes szellemke | Otfried Preußler: A kis szellem

április 18, 2015 Írta:

0

Jeges-Varga Ferenc | Akár hisznek benne, akár nem, a túlvilági lények létezése örök beszédtéma az élők körében. A legtöbben valószínűleg telecsinálnák a gatyájukat, ha közülük akár csak eggyel szembetalálkoznának. Mert az emberek az ismeretlentől legalább annyira tartanak, mint amennyire kíváncsivá is teszi őket. Talán e szorongás oldása miatt van, hogy az emberi ruhát levetett szellemeket […]

Guus Kuijer: Minden dolgok könyve (részlet)

január 3, 2015 Írta:

0

Thomas olyan dolgokat is látott, amelyeket mások nem. Nem tudta, miért, de ez, amióta csak az eszét tudta, így volt. Emlékezett a napra, amikor hatalmas jégeső zúdult a városra. Thomas beugrott egy kapualjba, és látta, ahogy a jég leveri a fákról a leveleket. Hazarohant. – Hirtelen ősz lett – kiabálta. – Lehullottak a levelek a […]

Működteti a WordPress.com.