Van-e étvágy a halál után… | Rosemarie Eichinger: Esznek-e a halottak epertortát?

Lázár Ivett Könyvparfé |

Az elmúlás, a halál az élet természetes velejárója. Azt mondják, ha egy szerettünket elveszítjük, véglegesen búcsúzunk tőle. Mégis, amikor kimegyünk a temetőbe, virágot viszünk a sírokra, gyertyát gyújtunk és beszélünk a halottainkhoz, közel érezzük őket magunkhoz. A gyászt mindenki másképp dolgozza fel, talán még nehezebb átvészelni ezt az időszakot, ha gyerek is van a családban,. Némelyikük kérdez, tudni akarja, hogy mi lesz ezután; mások bezárkóznak, nem akarnak beszélni az érzéseikről. A szülőknek fokozottan kell figyelniük rájuk, és támogatniuk kell őket, hogy könnyebben tudják megélni a gyászt, feldolgozni a veszteséget. A gyermek- és ifjúsági irodalomban már szép számmal találni olyan könyveket, melyek a halál és az elmúlás témájával foglalkoznak. Rosemarie Eichinger kisregénye szintén e téma köré épül. (…)

A tizenkét éves Emma édesanyja korán meghalt, a kislány azóta apjával él egy kis faluban, egy pici, temető melletti házban. Az apa sírásó, amolyan temetői mindenes – gondozza a sírokat és rendben tartja a kertet is. Emma minden szabad percét a sírok között tölti, sokat elmélkedik a halálról. Sokat is tud róla, és más kultúrák temetési szokásai is érdeklik. Gyakorlatilag a téma megszállottja, és két lábon járó szaklexikon. (…)

• Olvass bele!

A temetőben beszél az elhunytakhoz, történeteket talál ki róluk, amelyeket egy naplóban vezet. Az iskolában furának tartják, barátai nincsenek, egészen addig, míg egy nap nem találkozik a temetőben Peterrel. A fiú ugyanabban az iskolában tanul, ahol ő, csak egy osztállyal feljebb. Nemrégiben vesztette el ikertestvérét, Martint, aki leesett a garázs tetejéről, és azonnal meghalt.

Rosemarie Eichinger komoly témát választott, s mindezt nagyon újszerűen ültette át ebbe a könyvbe. Könnyedséggel és sok érdekességet beleszőve mesél arról, ami első pillanatban súlyos dolognak tűnik. Sokat segít a befogadásban Nádori Lídia gyengéd, élőbeszédszerű fordítása.

Emma és Peter is elvesztett valakit, igaz a fiú fájdalma még nagyon friss. A könyv felnőtt szereplői is küzdenek a veszteség ellen, Emma apja elözvegyült, Peter szülei pedig a nemrég elhunyt fiukat gyászolják.

Már az a tény is borzalmas, hogy egy szülő megéli a gyermeke halálát. De amikor egy ikerpár egyikével történik a tragédia, és az életben maradóra nézve mindig az elvesztett fiú jut eszükbe, az különösen kegyetlen helyzet. (…)

Az írás teljes terjedelem­ben elolvasható Könyvparfé oldalán – és ugyanott található az Mascarponés-fehércsokis epertorta receptje is!

Rosemarie Eichinger:
Esznek-e a halottak epertortát?
Magasfeszültség! sorozat
Fordította: Nádori Lídia
Kolibri Kiadó, Budapest, 2018
156 oldal, teljes bolti ár 2699 Ft,
kedvezményes webshop ár a kolibri.hu-n 2159 Ft,
ISBN 978 963 437 0277

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Különösen szép könyv ez a gyászról. Egy lányról, akit az iskolában kicsit furcsának tartanak, és egy fiúról, akinek meghalt az ikertestvére. Könyv a halálról, de leginkább mégis az életről. Arról, amit elveszítettünk, és arról, amire rátalálhatunk. Legfőképp pedig a temetőből a valódi életbe vezető kiútról, amelynek során még az is kiderül, vajon esznek-e a halottak epertortát…

Rosemarie Eichinger 1970-ben született, történelem szakon végzett, és Bécsben él. Az Esznek-e a halottak epertortát? című könyvét Ausztriában magas rangú gyerekirodalmi díjjal jutalmazták.