Lázár Ivett Könyvparfé | Az elmúlás, a halál az élet természetes velejárója. Azt mondják, ha egy szerettünket elveszítjük, véglegesen búcsúzunk tőle. Mégis, amikor kimegyünk a temetőbe, virágot viszünk a sírokra, gyertyát gyújtunk és beszélünk a halottainkhoz, közel érezzük őket magunkhoz. A gyászt mindenki másképp dolgozza fel, talán még nehezebb átvészelni ezt az időszakot, ha gyerek […]
március 10, 2019 Írta:olvassbele.com
„Emma vagyok. Az apám sírásó, így sok időt töltök a temetőben, de én nem bánom. Szeretem a temetőt. Itt érzem magam otthon. Még könyvet is vezetek a holtakról. Mint egy krónikás. Megírom, ők hogyan látják a dolgokat. Beszélgetek is velük. „Boldog-e ön most, hogy megboldogult? – kérdezem. – Jól kijön a szomszédjaival, vagy szívesebben nyugodna […]
augusztus 20, 2018 Írta:olvassbele.com
Paddington | Csapkod körülöttem a mennykő: 50 felé az ember körül egyre több a súlyos beteg, egyre több a halottunk is. És valahogy ezt sem tanultuk meg jól kezelni. Nem tudom, mennyire magyar, mennyire európai vagy egyszerűen modern kori ez a jelenség. Egy dolog biztos, itt és most, Magyarországon és 2018-ban olyan témák ezek, amikről […]
augusztus 20, 2018 Írta:olvassbele.com
Súlyos beteg a családban (társas szint) A súlyos, gyógyíthatatlan emberekkel folytatott munkát alapvetően az határozza meg számomra, hogy nem tekintem őket haldoklóknak. Ez alatt nem azt értem, hogy nem akarok szembenézni a beteg valós állapotával vagy a halál elkerülhetetlenségével, hanem hogy éppen olyannak látom őket, mint bárki mást. Egy embert, férfit, nőt a saját történetével, […]
augusztus 2, 2017 Írta:olvassbele.com
| I | Ha én nem leszek, mi lesz? Nem lesz semmi. De hát hol leszek, ha nem leszek többé? Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála (Szőllősy Klára fordítása) Danse macabre Képzeld el, hogy félig megvakulsz. Mínusz tizenegy dioptria. Képzeld el, hogy egy optikai szaküzlet félhomályos termében vársz látásvizsgálatra. Leülsz egy kényelmes bőrfotelbe, de közben attól […]
augusztus 2, 2017 Írta:olvassbele.com
Kamplee Mari | Az Oneiron, Laura Lindstedt második regénye lett a 2015. év legjobb regénye Finnországban. Ugyanebben az évben a helsinki egyetem finn szakosai is az év legjobbjának választották. Várható volt tehát, hogy a korábbi finn sikerkönyvekhez hasonlóan hamar landolni fog a magyar könyvesboltok polcain – és így is történt. Örülhetünk neki, mert ha nem […]
április 25, 2015 Írta:olvassbele
TILDA GYŰJTÉSÉBŐL Negyedik történet GABI, A MESÉLŐ: Biztos voltam a gyógyulásában AZ ANYU: ápolgatott, kezében tartotta a kezem AZ ORVOS: Parkinson-kór A NEUROLÓGUS: sajnos bekövetkezett, ami várható volt A FIZETETT NŐVÉR: nem szedhettük ki a tűt, akkor sem AZ ÉJSZAKÁS NŐVÉR: majd megjön a fizetett nővér A SZOBATÁRS: aki túléli a betegségét, éhen hal AZ […]
április 25, 2015 Írta:olvassbele
Fetykó Judit | Aki olvasta a Toscanákat, annak Nagy Bandó András könyve a halállal, az elmúlással kapcsolatos témakör további kibontását adja, de most egy másik szempontból. Ez a regény az emberélet egyéni, mégis univerzálisan hasonló öregkori véglezajlásának „soha meg nem szakadó” története. A Míg meg nem haltakat olvashatjuk mozaikregényként, sőt a belső részeit, részleteit témamozaikként. […]
július 17, 2014 Írta:olvassbele
Tóth Zsuzsanna | Versekről vagy irodalomtörténetileg is elemezve, vagy nagyon szubjektíven lehet/érdemes írni. Kiss Judit Ágnes új verseskötetéről mindenképpen az utóbbi szempont szerint, személyes vallomásként kívánok szólni. Ráadásul egy verssel indítva, amelyet KJÁ honlapján találtam. Portfolió Nézd, itt vagyok, mint táncos a színpadon. Test, lélek egy. Tudd, ritka e pillanat. Hogy mindig így maradjon, semmi […]
július 17, 2014 Írta:olvassbele
SZÍVED ALATT | oratórium Prológus BABA Anyám nem akar engem. Anya, te nem akarsz engem. Micsoda nyomor nem tudni örülni az érkeződnek. Egy pohár tejet sem adni a vendégednek. Anya, ha bosszút tudok állni, nyomorékul születek. Inkább szedtél volna le kanállal méhfaladról. Anya, a szíved alatt, a szíved szerint te nem akartál volna engem. Véletlen […]
március 10, 2019 Írta:olvassbele.com
0