Browsing All posts tagged under »halál«

Van-e étvágy a halál után… | Rosemarie Eichinger: Esznek-e a halottak epertortát?

március 10, 2019 Írta:

0

Lázár Ivett Könyvparfé | Az elmúlás, a halál az élet természetes velejárója. Azt mondják, ha egy szerettünket elveszítjük, véglegesen búcsúzunk tőle. Mégis, amikor kimegyünk a temetőbe, virágot viszünk a sírokra, gyertyát gyújtunk és beszélünk a halottainkhoz, közel érezzük őket magunkhoz. A gyászt mindenki másképp dolgozza fel, talán még nehezebb átvészelni ezt az időszakot, ha gyerek […]

Rosemarie Eichinger: Esznek-e a halottak epertortát? (részlet)

március 10, 2019 Írta:

0

„Emma vagyok. Az apám sírásó, így sok időt töltök a temetőben, de én nem bánom. Szeretem a temetőt. Itt érzem magam otthon. Még könyvet is vezetek a holtakról. Mint egy krónikás. Megírom, ők hogyan látják a dolgokat. Beszélgetek is velük. „Boldog-e ön most, hogy megboldogult? – kérdezem. – Jól kijön a szomszédjaival, vagy szívesebben nyugodna […]

Tabutörési kísérlet a halál felé vezető életről | Zana Ágnes: Mit mondjak, hogyan mondjam?

augusztus 20, 2018 Írta:

0

Paddington | Csapkod körülöttem a mennykő: 50 felé az ember körül egyre több a súlyos beteg, egyre több a halottunk is. És valahogy ezt sem tanultuk meg jól kezelni. Nem tudom, mennyire magyar, mennyire európai vagy egyszerűen modern kori ez a jelenség. Egy dolog biztos, itt és most, Magyarországon és 2018-ban olyan témák ezek, amikről […]

Zana Ágnes: Mit mondjak, hogyan mondjam? (részlet)

augusztus 20, 2018 Írta:

0

Súlyos beteg a családban (társas szint) A súlyos, gyógyíthatatlan emberekkel folytatott munkát alapvetően az határozza meg számomra, hogy nem tekintem őket haldoklóknak. Ez alatt nem azt értem, hogy nem akarok szembenézni a beteg valós állapotával vagy a halál elkerülhetetlenségével, hanem hogy éppen olyannak látom őket, mint bárki mást. Egy embert, férfit, nőt a saját történetével, […]

Laura Lindstedt: Oneiron (részlet)

augusztus 2, 2017 Írta:

0

| I | Ha én nem leszek, mi lesz? Nem lesz semmi. De hát hol leszek, ha nem leszek többé? Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála (Szőllősy Klára fordítása) Danse macabre Képzeld el, hogy félig megvakulsz. Mínusz tizenegy dioptria. Képzeld el, hogy egy optikai szaküzlet félhomályos termében vársz látásvizsgálatra. Leülsz egy kényelmes bőrfotelbe, de közben attól […]

»Titkok, melyeket jó lenne légyként a plafonon ülve kihallgatni« | Laura Lindstedt: Oneiron

augusztus 2, 2017 Írta:

1

Kamplee Mari | Az Oneiron, Laura Lindstedt második regénye lett a 2015. év legjobb regénye Finnországban. Ugyanebben az évben a helsinki egyetem finn szakosai is az év legjobbjának választották. Várható volt tehát, hogy a korábbi finn sikerkönyvekhez hasonlóan hamar landolni fog a magyar könyvesboltok polcain – és így is történt. Örülhetünk neki, mert ha nem […]

Nagy Bandó András: Míg meg nem haltak (részlet)

április 25, 2015 Írta:

0

TILDA GYŰJTÉSÉBŐL Negyedik történet GABI, A MESÉLŐ: Biztos voltam a gyógyulásában AZ ANYU: ápolgatott, kezében tartotta a kezem AZ ORVOS: Parkinson-kór A NEUROLÓGUS: sajnos bekövetkezett, ami várható volt A FIZETETT NŐVÉR: nem szedhettük ki a tűt, akkor sem AZ ÉJSZAKÁS NŐVÉR: majd megjön a fizetett nővér A SZOBATÁRS: aki túléli a betegségét, éhen hal AZ […]