Jó kislány a bűn árnyékában | Holly Jackson: Jó kislányok kézikönyve gyilkossághoz; Jó kislányok, rossz viszonyok

Paddington |

Remek dolog, ha a gyerekek szabadon választható projekteken dolgoznak. Amikor tanárképzést tartok, mindig részletesen végigjárjuk azt az utat, amit az úgynevezett projekt-alapú tanulás során egy diáknak be kell járnia, hogy tudják a tanáraik, mikor és mivel lehet segíteni nekik. A Jó kislányok kézikönyve gyilkossághoz mostantól kezdve ajánlott olvasmány lesz a hallgatóim számára. Miközben szórakoztatóan feszültségteli ifjúsági krimit olvashatunk – és ezért jó szívvel ajánlom minden 13-14 év feletti olvasónak –, kissé kívülről nézve azt is láthatjuk, mi mehet félre egy ilyen szabadon választott projektmunkával. No meg azt is, hogy a való élet nem feltétlenül szorítható be egy projekt szabályozott keretei közé.

Pippa (Pip) Fitz Amobi izgalmas témát választ kutatási vizsgaprojektje témájául. Vizsgálni akarja a sajtó és a közösségi média szerepét egy öt évvel korábbi gyilkosság kapcsán, ami Little Kiltonban történt, abban a kisvárosban, ahol Pippa lakik. A munkát megalapozó kérdés tehát megvan. A témavezető tanár már az első pillanatokban felhívja a figyelmét arra, hogy nagyon kényes a téma, és egyetlen kikötéssel engedélyezi végül: Pip nem léphet kapcsolatba az érintett családokkal. Ha megteszi, súlyos etikai vétséget követ el.

A projekt alapját képező bűntényt a sajtó pofonegyszerű (azaz open&shut) esetként kezeli: Andie Bellt, a fehér lányt megölte az a fiú, akivel éppen járt, Sal Singh, aki – mint az a nevéből is sejthető – nem fehér bőrű. Sal nem sokkal később magával is végzett. A fiú családja nem költözött el, de még a történet idejében is páriaként él a kisvárosban. Még az élelmiszert is inkább a szomszéd településen veszik meg, hogy ne kelljen a városka lakóival találkozniuk. Kisebbik fiuk, Ravi kimaradt az iskolából is, éppen ezért.

A tanári utasítás szerint tehát Pip sem a Bell, sem a Singh családot nem keresheti meg. A projekthez azonban általában szükség van egy csapatra, és Pip csapata nagyon gyorsan kétszemélyes lesz. Ravival dolgozik együtt, persze titokban. A projektmunka további három fontos tényezőjével nincs hiba. Pippa folyamatosan kérdez és keresi a válaszokat a kérdésekre, azok pedig igencsak sajátos irányba terelik. Az is egyértelmű, hogy önálló diákmunkáról van szó, mind a módszereket, mind az időbeosztást szabadon választhatja meg. Ez utóbbi, mivel semmilyen szupervízió nincs, el is dönti a projekt és számos szereplő sorsát is. Egyfelől Pippa szinte mániákussá válik, minden idejét ennek a munkának szenteli, és azt sem veszi észre, ha azzal másoknak vagy magának árt. Másrészt a projekt gyorsan irányt vált, és valódi gyilkossági nyomozássá válik.

• Olvass bele a Jó kislányok… 1-be!

A projektmunka következő lépése a reflexió, illetve a kritikai megjegyzések meghallgatása, majd az alapos felülvizsgálata mindannak, amit addig végzett. Pip remek következtetéseket von le a munka során, és – ezzel talán nem lövöm le a poént – meg is találja a gyilkost, sőt további bűnöket is feltár. Viszont teljesen elmarad az önreflexió. Ráadásul mások véleményére sem figyel oda, ha nem azt mondják, amit hallani akar. Ezért következhet be a fent említett eltérés a választott témától. Ami persze érthető is, hiszen talán kevés izgalmasabb dolog van, mint a krimikből jól ismert, és a könyv borítóján is látható táblára kitűzni minden fontos információt, megtalálni az összefüggéseket, és piros fonallal ábrázolni őket, no meg persze a végén rájönni, mi is történt.

A projektek utolsó fázisa egy nyilvános „termék”, ami Pippa esetében egy podcast, a Jó kislányok kézikönyve gyilkossághoz. A lány maga is számos ilyet hallgat, az iskolai projekthez például egy megtörtént bűnesetekről szólót. A szerző – és a történetben a lány is, persze Ravi segítségével – szépen elvarrja a szálakat. Megtudunk egy keveset az eredeti témáról is, arról, hogy milyen szerepe volt a közösségi médiának – azon belül is az érintettek által posztolt fotóknak –, az eredeti nyomozásban, és az is kiderül, a helyi lap meg sem kísérelt tárgyilagosan hírt adni az eseményekről. Ám a lényeg mégis a megoldott bűneset, és a mintegy mellékesen feltárt néhány másik. A gyilkosság ugyanis összefonódott például drogkereskedelemmel, nemi erőszakkal, sőt emberrablással is. (Ezen a ponton, szokásomhoz híven, megemlíteném, hogy mindig érdemes elolvasni azt a könyvet, amit éppen gyerekeink olvasnak. Ennek a könyvnek a kapcsán érdemes beszélni, főleg lányokkal, a biztonságos szórakozásról és az ún. randidrogokról.)

A második kötet ott kezdődik, ahol az első véget ért. A krimikben éppúgy ritkán látjuk, mi történik azután, hogy a detektív büszkén kijelenti, megtalálta a tettest, mint ahogy a mesékben sem derül ki, mit is jelent a „boldogan éltek, amíg meg nem haltak”.

• Olvass bele a Jó kislányok… 2-be!

Az elsőhöz hasonlóan olvasmányos és csavaros történetben Pippa podcastja már ismert és népszerű, egy eltűnési eset, amellyel a rendőrök nem akarnak foglalkozni, pedig remek témát ad a második évadhoz. A háttérben zajlik az első kötetben feltárt egyik eset tárgyalása, és hőseink szembesülnek azzal, hogy a bírósági eljárások nem feltétlenül szolgáltatnak igazságot. Ez csak olaj a tűzre, Pippa megy előre, némiképp elszabadult hajóágyúhoz hasonlóan. Mindenképpen, pontosabban bármi áron meg akarja találni az eltűnt Jamie Reynoldsot, aki a Sal Singh emlékére tartott esemény után felszívódott – ennek az ára pedig magas lehet. A második kötetről nehéz ennél többet elárulni anélkül, hogy az elsőről túl sok derüljön ki. Mivel nem akarjuk elrontani az olvasó izgalmas élményét, nem is tesszük. Ennek a kötetnek a borítóján – a podcasthoz illő jelképként – egy fülhallgató összegubancolódott zsinórja látható. Ez jól jelképezi mindazt, ami a második, de tulajdonképpen már az első kötetben is történik. Ha látsz magad előtt egy ilyen zsinórt, és jól meghúzod a végét, nem tudhatod, mekkora gubanc lesz a végeredmény.

A két kötetet más-más fordító jegyzi. Míg az elsőt magyarító Kallai Nóra kicsit küzd a brit jogi szakkifejezésekkel, ám egyébként gördülékeny szöveget tesz az olvasó elé, a második kötetben Horváth M. Zsanettnek néhol beletört a bicskája mindennapi kifejezésekbe is. Ennek ellenére nem zavaró, hogy a kiadó nem az egységes sorozatfordítás mellett döntött. Egy élesebb szemű szerkesztő jót tett volna mindkettőnek, különösen a második kötetnek. Ettől függetlenül, két jó könyvet vesz a kezébe, aki Holly Jacksont olvas. A harmadik kötet pedig valószínűleg nem várat sokat magára, angol nyelven nemrégiben már meg is jelent.

Holly Jackson: Jó kislányok kézikönyve gyilkossághoz
Fordította: Kallai Nóra
Kolibri Kiadó, Budapest, 2022
476 oldal, teljes bolti ár 4999 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 4749 Ft,
e-könyv változat 2499 Ft
ISBN 978 963 599 2201 (papír)
ISBN 978 963 437 7153 (e-könyv)

Holly Jackson: Jó kislányok, rossz viszonyok
Fordította: Horváth M. Zsanett
Kolibri Kiadó, Budapest, 2022
432 oldal, teljes bolti ár 3999 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 3799 Ft,
e-könyv változat 2599 Ft
ISBN 978 963 437 9928 (papír)
ISBN 978 963 437 9935 (e-könyv)

* * * * * *

A könyvek kiadói fülszövegei

Jó kislányok kézikönyve gyilkossághoz * Öt évvel ezelőtt Andie Bellt, a Little Kilton-i gimnázium diákját megölte a barátja. A rendőrség így tudja. A városban mindenki így tudja. A gyilkosság emléke azóta kísérti a kisváros lakóit, bár az élet látszólag nyugodt mederben folyik tovább. Pippa, a gimnázium egyik végzős diákja elhatározza, hogy egy iskolai projekt keretében előveszi az ügyet, és kideríti, mi történt valójában. Ő sosem hitte el, hogy Sal Singh a gyilkos. De ha nem ő az, akkor ki?

Jó kislányok, rossz viszonyok * Pip Fitz-Amobi felhagyott a nyomozással. A tavaly megoldott gyilkossági ügyet feldolgozó bűnügyi podcast óriási népszerűségre tett szert. Pip mégis váltig állítja, hogy nyomozó napjainak vége.
Amikor azonban eltűnik egy közeli barátja, a rendőrség a kisujját se mozdítja, így kénytelen újra akcióba lendülni. Ha a zsaruk nem nyomoznak, megteszi Pip; ám a kisváros minden sötét titka újabb kérdéseket vet fel.