Lájkold Széchenyit! | Lőrinc László, Rátkai Kornél: 25 szelfi a reformok korából

Posted on 2022. december 2. péntek Szerző:

0


Paddington |

Lőrinc László, az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumnak, az ország egyik legismertebb kísérletező iskolájának történelemtanára jegyzi a 25 szelfi sorozat utolsó, negyedik részét, ahogyan a sorozat előző köteteit is. Az alapötlet remek: a mai korszak kommunikációs eszközeivel, egészen pontosan a közösségi média keretei között bemutatni egy izgalmas időszak, a Hitel 1831-es megjelenésétől az előző századfordulóig terjedő éveket a kor celebjeinek és egyszerű embereinek életén keresztül. A „szelfiket”, a 25 beszélgetés alapjául szolgáló karikatúrákat Rátkai Kornél jegyzi, akárcsak korábban.

Az első „szelfi” Széchenyi István korszakos jelentőségű művének, a Hitelnek megjelenését helyezi a reflektorfénybe, az utolsó pedig Ady Endre gondolatait az ország jövőjéről. A kettő között pedig felvonul a magyar politika, irodalom, újságírás, művészet, tudomány számos figurája. A fontos történelmi események, például 1848. március 15-e vagy a Kasszandra-levél megjelenése mellett sok kis epizód mutatja be a korszak sarkalatos változásait, például a jobbágyfelszabadítás és közteherviselés kiharcolását, a nacionalizmus dominánssá válásának epizódjait például a nemzeti opera, a magyar nyelvű oktatás vagy a nemzetiségi jogok középpontba helyezésével.

Egy-egy pillanatkép erejéig feltűnik az első magyar orvosnő, Hugonnay Vilma, de kap epizódszerepet Teleki Blanka is, a nőnevelés úttörője. A karcsú kötet és a korlátozott számú szelfi, azaz epizód nem teszi lehetővé, hogy az olvasó alaposan elmélyedjen bárkinek az életében vagy munkásságában. Bár vannak vissza-visszatérő szereplők, így például elég alapos a kép a Kossuth és Széchenyi közötti gondolkodásbeli különbségekről, a legtöbb szereplő legfeljebb egy villanás erejéig jelenik meg.

Vannak a kötetnek notórius kommentelői, akik egy-egy típust jelenítenek meg: a minden változástól irtózó Sohamozdy Samutól a nagyonmagyar Hajhrá Edéig, de alakjuk kiegészül a cikis kommenteket odabiggyesztő feleségekkel, anyákkal.

Kiderül, hogy a könyvmolyok elsősorban nőneműek. Ha nagyon röviden, de beleláthatunk a paraszti élet változásába éppúgy, mint a városi zsidóság asszimilálódási törekvéseibe. Különösen nagy erénye a kötetnek, hogy nemcsak a politika- és hadtörténetre koncentrál, aminek az iskolai tananyag túl erős hangsúlyt ad, hanem azzal egyenértékűen kezeli a mindennapi életet, az életmód történelmét is.

A történelem- és irodalom(történet)-oktatásból jól ismert figurák mellett megjelennek „utcanevek” is. Kossuth és Széchenyi, de Jókai vagy Tisza (Kálmán és István) neve bizton feltűnik a középiskolát elvégzők tankönyveiben legalább kétszer (mivel Magyarországon még mindig kétszer tanítják meg az egész történelmet, és mindkétszer nagyjából ugyanazt a kis szeletét, egyszer felső tagozatban, egyszer középiskolában). Ugyanakkor nem biztos, hogy számukra kiderül, ki volt Mechwart András vagy Hild József, akikkel itt egy kicsit mégiscsak megismerkedhetünk.

A szelfiket és az azokat kiveséző kommentfolyamot minden esetben kétoldalnyi rövid magyarázat követi. Ebben a szerző „rendet rak”, röviden beszél a szereplőkről, a tényekről, és azt is elárulja, mi volt kizárólag az írói fantázia terméke.

A karikaturisztikus szelfik némiképp emlékeztetik az olvasót a szintén népszerű történelmi ismereteket tartalmazó, a hetvenes évek végén készült, Albert Barillé nevéhez fűződő francia sorozat, az Egyszer volt az ember sorozat figuráira, bár Rátkai figurái amazoknak erősen Cartoon Network-ös (CN), 21. századi változatai. Amikor megmutattam egy éppen csak felnőtt ismerősnek, neki egy CN-sorozat, a Nyomi szerencsétlen utazásai jutott eszébe. Egy biztos, a képek a legkevésbé sem emlékeztetnek a korabeli ábrázolásokra, például (a megemlített, de meg nem szólaló) Barabás Miklós arcképeire.

Végül pedig megpróbálom belőni, kinek is szánhatták ezt a kötetet. Erről a korszakról nem is kétszer, hanem háromszor tanulnak az iskolások. Először persze alsó tagozatban, még csak egészen felületesen, majd nagyjából azonos mélységben 7. és 11. osztályban. A hetedikesek zöme éppen csak eléri a közösségi média használatának legális alsó határát, talán még nincs is meg a kellő ismerete és gyakorlata ahhoz, hogy segítség nélkül megfejtse a sorok között megbújó üzeneteket, ki tudja hámozni a történelmi tudást a rövid kommentekből. Viszont a beszélgetések még akkor is elég felnőttesek, ha intenzíven használják is a mai flaszterszlenget (amit egyébként ma sem használnak a szelfik főszereplőihez hasonló közszereplők): rengeteget „offolnak”, és egyre másra „adják” a dolgokat.

Az érettségi előtt egy évvel viszont talán már kicsit kevés vagy túlságosan erőltetett a kötet megközelítése. Nem is annyira a történelmi tartalom, hanem a néhol agyonerőltetett „olyan laza vagyok, hogy majdnem szétesem” stílus miatt. Ez a korosztály ráadásul rutinos használója a közösségi médiának, észreveszi az apróbb hibákat is, például, hogy a felhasználó neve valamennyi párbeszédben megváltozik menet közben, a teljes neve csak először íródik ki, vagy hogy minden kommunikáció egy szinten zajlik, nincsenek alkommentek.

Talán leginkább a történelem iránt érdeklődő nyolcadikosoknak, kilencedikeseknek lehet jó ajándék, önálló olvasgatásra vagy családi közös játékos tanulásra. A kommentfolyamok és a rövid magyarázatok az érdeklődőket egészen biztosan további keresgélésre, guglizásra vagy könyvek lapozgatására ösztönzik.

Lőrinc László

Lőrinc László, Rátkai Kornél: 25 szelfi a reformok korából
Kolibri Kiadó, Budapest, 2022
160 oldal, teljes bolti ár 3499 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 3199 Ft,
ISBN 978 963 437 9454

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A 25 szelfi könyvsorozat negyedik, befejező kötetében a magyar történelem újabb ismert és kitalált szereplői fotózkodnak, hogy segítsenek megérteni az 1830 és 1900 közötti időszakot.
Clark Ádám hajmeresztő live-ot indít a Dunán, 1848 márciusára eseménymeghívás érkezik, Kossuth challenge-ben toboroz előfizetőket, Metternichről gonoszkodó mém születik, közösségi csoportokban keresünk eltűnt tárgyakat és személyeket, Szekszárdon pedig Liszt Ferenc luxushintóját hájpolhatjuk.