Nyomoz a kamasz | Berg Judit: Az őrzők

Posted on 2019. november 12. kedd Szerző:

0


Paddington |

A kiskamaszoknak, főleg fiúknak jó könyvet találni az egyik legnehezebb dolog. Meg persze az olyan lányoknak sem könnyű, akik nem feltétlenül fantázialényekről akarnak olvasni. Ebben a műfajban az elmúlt években már megjelent néhány igazán jó regény hazai szerzők tollából, most pedig Berg Judit is csatlakozott a klubhoz Az őrzők című krimijével.

A történet főszereplői egy tizedikes osztály tagjai, és bár a két ’főnyomozó’ éppen lány, bátran adhatjuk ezt a könyvet fiúk kezébe is. Tekintettel arra, hogy a gyerekek általában néhány évvel idősebbekről olvasnak szívesen, Az őrzők szerintem leginkább a hatodikos-nyolcadikos korosztály számára lehet találó választás, de jó szívvel ajánlom a szülők figyelmébe is. (Én is nagyon élveztem…)

Berg Juditot ma már valószínűleg nem kell bemutatni senkinek. Egyre több iskola dönt úgy, hogy harmadik-negyedik osztályban Ruminit választják közös olvasmánynak. Nem véletlenül nem használom a kötelező szót, mert a ma már igen híres egerek kalandjai szerencsére nem viselik az utált állandó jelzőt a kötelező olvasmány előtt. Innen pedig már igazán könnyű dolgunk van, hogy felkeltsük az olvasási kedvét annak, aki nemrég nőtt ki az egeres korból. Emberrablás, egy nemzetközileg körözött műkincstolvaj, egy kissé kétbalkezes francia detektív, egy jófej töritanár, és egy projekthét, ami akkor is érdekesebb lenne, mint egy hét a suliban – ha nem kavarna bele a nyomozás.

A kamasz olvasó egyszerűen irigyelni fogja azokat, akiket a történetben szereplő történelemtanárhoz hasonló figurák tanítanak. Földvári Gáborban megvan a jó tanár minden tulajdonsága: tudja és szereti a tantárgyát, ért a gyerekek nyelvén (így aztán a fanyalgó lányoknak azt a feladatot adja, hogy keressenek olyat, ami igazán ’uncsi’), bízik bennük, nem észt oszt, hanem akkor segít, amikor kell. És persze az sem árt a nyomozáshoz, hogy testvére épp a Mátyás-templom biztonsági szolgálatánál dolgozik.

Az izgalmas nyomozás hátterében, nem is eldugottan, ott a történelem – mint tantárgy és mint felfedezésre váró titkok sora. A főszereplő srácok az iskolai projekthét keretében lehetőséget kapnak arra, hogy felfedezzék a Mátyás-templomot, és megtalálják azt, ami tényleg érdekli őket belőle. Nem évszámokból és csatákból írnak dolgozatot, hanem Budapest egyik legismertebb épületének titkait kutathatják. És mennyivel maradandóbb a saját erőből, némi erőfeszítéssel megszerzett tudás, mint az előre megrágott. Megfelelő terelgetéssel egy ilyen épület felfedezésével nemcsak történelemet, hanem irodalmat, matematikát, fizikát…, illetve szinte bármit lehetne tanítani. Vagy inkább tanultatni. A regényből az derül ki, hogy közben a főszereplők sok mindent tudtak meg templomépítészetről, magyar királyokról és szentekről, a Szent Koronáról, a Budai Vár alatti labirintusról.

Igaz, ebben rejlik a kötet egyetlen – szerintem – gyengébb pontja. Nem volt rossz ötlet a kötetet végjegyzetekkel ellátni, amelyek feladata a történelmi háttér megrajzolása. Viszont a megvalósítás kicsit ellentétben áll a regényben bemutatott tanulás-módszertannal. A jegyzetek egy része jobban illett volna Földvári tanár úr vagy valamelyik másik szereplő szájába, némelyik olyan trivális információkat tartalmaz, amelyeket egy tájékozott felső tagozatosnak azért ismernie kellene. A legtöbb jegyzet sok érdekes, kapcsolódó ismeretet tartalmaz, de ezeket is lehetett volna felfedeztető módon az olvasó elé tárni.

Nagy erénye viszont a regénynek, hogy Berg Judit nyilvánvalóan pontosan tudja, hogyan működnek a kamaszok, amitől a történet is működik. Hogy ez mennyire nem magától értetődő, néhány évvel ezelőtt derült ki, egy másik kortárs magyar ifjúsági regény olvasásakor. Azt egy aktív tanár írta, viszont nyilvánvalóan egyáltalán nem ismeri a tanítványait. Berg Judit ellenben gyakorló anyukaként a mai tinik közegében él, és valószínűleg pontosan ismeri saját gyerekei „működését” is. Az olvasó pedig biztosan ráismerhet az osztálytársaira, a szomszéd srácra/lányra vagy egy ismerősének kamasz gyerekére – saját életkorától függetlenül. (Nyitott szemmel járó szülők akár a saját gyerekükre is.)

Berg Judit (Fotó: Hernád Géza)

Néhány évvel ezelőtt Judit tőlem kért tanácsot, hogy milyen olvasmányt adjon cseperedő gyerekei kezébe. Állítólag nem adtam rossz ajánlásokat. Most viszont mindenki másnak ajánlom őt. Remélem, most sem nyúlok mellé. Felfedező kedvű olvasóknak pedig ajánlom, hogy látogassanak el (újra) a Mátyás-templomba olvasás előtt vagy után, kövessék a gyerekeket felfedező útjukon. Bár a Hilton Szálló és a templom közötti Tarzan-ugrást nem ajánlanám senkinek.

Berg Judit: Az őrzők
Ecovit Kiadó, Budapest, 2019
272 oldal, teljes bolti ár 3640 Ft,
kedvezményes webshop ár a Bookline.hu-n 3094 Ft
ISBN 978 963 898 8881

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Renard felügyelő párizsi irodájában fontos hírt kap: régi ellenfele, Hiéna, Európa múzeumainak és magángyűjteményeinek hétpróbás fosztogatója a magyar fővárosban készül új akcióra. Ezzel egy időben egy gimnazista lány újságíró édesanyja nyomtalanul eltűnik Budapesten. Bora arra gyanakszik, hogy az anyukáját elrabolták, mert olyan információ birtokába jutott, aminek nem lett volna szabad kiszivárognia.
A francia felügyelő Budapestre érkezik, hogy tetten érje Hiénát, s ehhez a magyar rendőrség segítségét kéri. Bora elszántan nyomoz az édesanyja után, miközben egy történelemprojekt keretében osztályával együtt a budavári Mátyás-templom történetét kellene kutatnia.
A szereplők lépten-nyomon a történelem és a művészettörténet érdekfeszítő tényeibe, eseményeibe botlanak, miközben két nyomozó, néhány bűnöző és egy csapat elszánt magyar középiskolás élete tíz napra összefonódik, hogy a néhol vicces, máshol félelmetes, váratlan fordulatokban gazdag történet végén minden mozaikdarab a helyére kerüljön