Lélekbuborékfúvó a pácban | Szigeti Ildikó: Pszichokanyar

Tisztelt olvasóink,
az alábbiakban közölt könyvkritika egyes megállapításai – a könyv szerzője szerint – magára nézve kimerítik a becsületsértés, valamint a jóhír megsértésének törvényi tényállását. A teljes szövegből az inkriminált részek közlését ezért felfüggesztem. Bedő J. István szerkesztő.

Fazekas Erzsébet |

Ha szakmai (ön)vallomásnak szánta szerzője ezt a Terápiás tévedések alcímű kötetet, akkor méltató szavakkal, lelkesen hozom itt tudomására, hogy bátorsága, őszintesége dicséretet érdemel. Nagyon jó célra használja íráskészségét Szigeti Ildikó, a pszichológusi pályára átlépett újságíró, elvégre sajtómunkásként is megtapasztalhatta, milyen hasznos lehet egy ilyen – a lélekbuborékfúvó – szakmán belülről jött informáló (esetleg edukáló) kötet. (Az említett fogalmat a könyvben találtam, a szerző sok egyéb megnevezést is használ: pszichonéni, pszichomágus mellett.) Ezt a könyvet azoknak ajánlja a fülszöveg, akik olvasták és szerették a szerző korábbi kötetét, a Pszichosztriptízt.

Ha nem is shakespeare-i értelemben vett, de mindenképpen drámai helyzeteket olvashatunk e (terápiás) tévedések vígjátéka nyolc fejezetében. Ezért is fontos emlékeztetni arra, hogy ha nem is élet-, de kedély-, bizalommentő és pénztárcakímélő módon milyen hasznos lehet a jókor jött figyelmeztetés: igen óvatosan éljünk a lélekbuborékfúvó sarlatánok szolgáltatásaival.

Jóhiszemű a feltételezésem, hogy az oktatás, a felvilágosítás vágya vezette a szerzőt. Pályatársai rossz gyakorlatát megismerve állította össze ezt a figyelmeztetésnek szánt példatárát, hiszen ő maga első kézből szerzett élmények nyomán van tudatában annak, hogy napjainkban a közönség különösen felfokozott érdeklődést mutat a pszichologizáló terápiás témák iránt. A terápiába járó vagy még csak a szándékot fontolgató alanyok megnyugtatására gondolva gyűjtöttem össze alábbi megjegyzéseimet, amikor Hanna, a főszereplő praxisát mutatja be.

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum.

• Olvass bele!

A szerző sztorizik. Történetei olykor fordulatosak, máskor unalmasak, néha váratlanul meglepőek. Olykor akadnak köztük érdektelenek, sőt: kitervelten mache (csinált, művi) ál-esetek, és felzaklatóak is. Színesen változatosak – talán túlságosan is… Az olvasó azonban sehol nem pillanthat ennek az amúgy igen érdekes, fontos terápiás szakmának a kulisszái mögé. Többnyire az derült ki, hogy semmi, senki nem az, aminek látszott – vagy aminek/akinek mutatta magát. Vagyis mintha novellafüzért olvastunk volna.

„A szakembernek a kliens mellé kell szegődnie – útitársként, az érdemi munkát ő végzi. A terapeuta legfeljebb felgyorsíthatja a szembenézés gyógyító folyamatát” – ennek az alapigazságnak a leszögezésével indulunk, majd jön Hanna valódi kérdése: „Az én elakadásomra van megoldás?” Aha, szóval ez olyasmi, mint a self-help irodalom. Életszerű, hogy a beszélő a kiégés határán billeg, de feldobja, hogy minden történetben (fejezetben) ott lehet a titok.

A témák az olvasót is érdeklődésre hangolhatják: a nemiség sokféle megélése (pedofília, aszexualitás, poliamória, a testi érintés teljes elutasítása, vagy éppenséggel a durva, erőszakos szexuális játékok űzése), a családon belüli homofóbia, az ivarsejt-donáció, aztán öngyilkosság, poszttraumás stressz, autizmus, rák, ikerlét. A lista parádés, mégsem folytatom… Mert nem kelti azt a képzetet, hogy ilyen lehet egy gyakorló (vagyis valódi) terapeuta munkája során felbukkanó esetek sora.

Sajnos egyik téma sem kap kellő mélységet a beszélgetésekben. Hiteltelenek a szereplők, több esetben ki is derül, hogy a kliens nem is az, mint akinek kiadta magát, nem volt olyan élethelyzetben, hogy a felpanaszolt eset vele történhetett volna meg – ismétlem meg egyik legfőbb aggályomat. A poszttraumás stressz miatt szakembert kereső férfi nem volt háborúban, nem is volt katona, csak párjától – aki esetleg átélhetett valami hasonlót – elirigyelte. A végstádiumú rákos(ként jelentkező) férfi makkegészséges, és az anyjának hátat fordító lány igazából sem olyan…. Az olvasónak egy idő után elmegy a kedve ezektől a másoktól hallott, többféle esetből összefércelt sztoriktól, mert úgy érzi becsapták. Utólag sem vigasztal a felismerés, hogy talán éppen erre figyelmeztetett a szerző, amikor az első beszélgetésnél már a címmel (Katonadolog) elviccelte a helyzetet. Pedig a katonák, veteránok poszttraumás stressz szindrómája (PTSD) bizony nagyon is komoly kezelést, gondozást igénylő állapot!

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum.    Hanna egyre gyakrabban elmélkedik azon, hogy amit ő kiégésnek hisz, az talán természetes velejárója a korosodásnak. Elvégre évtizedek óta rója ugyanazokat a köröket és „mint a sárba ragadt autó, minél intenzívebben forgatja a kerekeket, annál mélyebbre süpped a dagonyába. Megtanult hát nem küzdeni.”

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum.

Mert a kliens „minden alkalommal várja a csodát.” Ami megtörténhet, ha „hirtelen és váratlanul megmoccan valami, s a szanaszét heverő darabok lassan és óvatosan közeledni kezdenek egymáshoz és elindul az egységbe rendeződés, ami visszavonhatatlanul berúgja a változás motorját.” A zavaros kép után jön egy szakmaiatlan megjegyzés arról, mi idézte elő a felberregést: „Nem tudja az okát. A terápiás munka vagy a csillagok együttállása.” Tán az utóbbi lehet, ha azt fejtegeti, mennyire utálja a hétfőt, amikor megint dolgoznia kell.

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum.

Javaslom, tekintsék olyan szerző művének, aki élénk fantáziája segítségével kalandos sztorikat írt.     Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum.

Szigeti Ildikó:
Pszichokanyar. Terápiás tévedések
Multiverzum Kiadó, Budapest, 2026
288 oldal, teljes bolti ár 5990 Ft,
online ár a kiadónál 5390 Ft
ISBN 978 615 666 2262

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Ezt a könyvet azoknak szánjuk, akik olvasták és szerették a Pszichosztriptízt, vagy érdeklődnek az önismereti írások iránt, kedvelik a self-help irodalmat, de a megszokott esetleírásoknál, önértelmezési „kisokosoknál” többre vágynak.
A kötet főhőse a szakmai kiégés határán egyensúlyozó, hatvan pluszos Bokros Hanna pszichoterapeuta, akit a kliensekhez és az elbeszéléseikhez fűződő kapcsolatában ismerünk meg. Hanna és a páciensei személyes történeteiben is ott bujkál a nem várt fordulat, minden fejezet fontos motívuma a titok, az elhallgatás. Pokoli játszmáknak lehetünk tanúi, miközben rádöbbenünk, milyen szélsőséges megoldásokra képes az ember, ha igazán küzd valamiért.
Szigeti Ildikó olyan tabutémákat döntöget, mint a pedofília, az aszexualitás, a családon belüli homofóbia, az ivarsejt-donáció, a BDSM, az öngyilkosság vagy a poliamória. Szót ejt a poszttraumás stressz zavarról, a no contactról, az autizmusról, a rákról, az ikerlétről és a cancel culture jelenségről.