»A vádlott férfiöltözékben jelent meg!« | Giuseppe Catozzella: Italiana

Posted on 2022. szeptember 16. péntek Szerző:

0


Bodó Viktória Booklány |

Fantasztikus adomány manapság egy olyan könyvre bukkanni, ami egy pillanat alatt kiszakít a mindennapokból, elfeledteti velünk a körülöttünk lévő káoszt és bizonytalanságot. Azonnal a délolasz erdők illatát érezzük, látjuk a szicíliai öregek barázdált arcát és szinte tapinthatjuk azt az évszázadok óta halmozódó, talán soha meg nem szűnő feszültséget, ami Észak és Dél között feszül Itáliában. Ez az Italiana, Giuseppe Catozzella regénye

Létezik egy elfeledett szelete az olasz történelemnek, minthogy minden dicsőség mögött ott a szomorúság. A Garibaldi vezette, Itália egyesüléséért vívott hadjáratot és sikereit mindannyian ismerjük, ennek eredményeként – és véres áldozatok árán – került trónra II. Viktor Emánuel. Valódi sikertörténetnek hathat, ahogyan elhatározták az olasz egységet, és aztán szó szerint végigverték azt a csizmán. Arról azonban sokkal kevesebbet hallani, hogy micsoda csalódottság követte az eseményeket a háború tényleges megharcolói, a parasztok körében, amikor kiderült, hogy számukra az egységes olasz királyság létrejötte nem jelent semmit. Semmi nem teljesül a nekik tett ígéretekből: még Garibaldi sem mondott igazat. Nem lettek szabadok, nem lettek tulajdonosai a földjeiknek, maradtak az adók, továbbra sem vadászhattak vagy nem gyűjthettek fát az erőkben. Sőt: ahogy az lenni szokott, az őket elnyomó nagybirtokosok is zömében ugyanazok maradtak, mint az egységesülés előtt; helyezkedni tudni kell.

Ebből a sok-sok éve szunnyadó elnyomottságból és megaláztatásból kerekedett ki az, amit dél-olasz polgárháború néven ismerünk – ám nem eléggé. A csalódott déliek egy évtizeden át harcoltak az elnyomóik ellen, miközben rájuk királyi hadtestek vadásztak, hogy sebtiben összetákolt katonai bíróságok ítélkezzenek felettük. A brigantiknak – így nevezték a végtelenül elkeseredett szabadságharcosokat, akik a parasztok helyett álltak bosszút a nagybirtokosokon –, erős volt a társadalmi támogatottsága: gyakoriak voltak a rajtaütések, az emberrablások is. A váltságdíjat a hegyekben bujkálók általában szétosztották a parasztok között. Ismerősnek hangzik a történet? Nem véletlenül: akkoriban az idősebbik Alexandre Dumas újságíró volt Itáliában, tudósított ez egységesülésről, a polgárháborúról és a brigantikról is, majd az események lezárulta után közvetlenül megírta a maga (csak halála után megjelent) Robin Hood-történetét.

Italianáról, azaz Ciccilláról is írt cikket, sőt: egy hétrészes cikksorozatot szentelt neki és bandájának, melyben a női brigantit vérszomjas, legyőzhetetlen és mindenre elszánt fenevadként mutatta be. Az ő története ez a könyv, a parasztlány Maria Oliverioé, aki jobb sorsra volt érdemes – mint akkoriban szinte mindenki. Szegény családba született, ami meg is pecsételte a sorsát, ahogy sokakét. Maradt az, ami az anyja volt: szövőnő. Szülei majdnem örökbeadták annak az arisztokrata családnak, mint a nővérét, hogy sorsa jobb lehessen, de a történelem közbeszólt, és nem is akárhogyan. Maria férjhez ment egy forradalmárhoz, elképesztő megaláztatásokat szenvednek el, hogy végül a kilátástalanság és a harag gyilkossá tegye, majd haját levágva, férfiruhában váljon a leghíresebb női útonállóvá. (Ezt vádlói fel is hánytorgatták neki: „Kérem jegyzőkönyvbe venni, hogy férfiöltözékben jelent meg, színes posztómellényben, fekete vászonzekében, fekete nadrágban, fejére csavart kendővel.”) Olyan eredményes volt, hogy elfogása után ő volt az egyetlen, akik halálra ítéltek az brigantik közül, ám végül a király az ítéletet kényszermunkára változtatta.

Ciccilla legendája és hatása azonban jóval túlélte a halálát. Például ebben a könyvben, amit a szerző érezhető alapossággal és érzékenységgel írt meg, olyan ügyesen, hogy e sorok írója hosszú idő óta először maradt ébren csak azért, hogy befejezhesse Maria történetét.

Giuseppe Catozzella

A magyar szöveg Puskár Krisztiánt dicséri.

Az írás teljes terjedelmében elolvasható a Booklány szereti… oldalon

Giuseppe Catozzella: Italiana
Fordította: Puskár Krisztián
Európa Könyvkiadó, Budapest, 2022
368 oldal, teljes bolti ár 4599 Ft,
online ár a kiadónál 3219 Ft
ISBN 978 963 504 6096

* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege

Giuseppe Catozzella egy kevésbé ismert epizódot tár fel az olasz történelemből.
Maria Oliverio, vagyis Ciccilla a korszak legismertebb női brigantija volt, akinek történetével Alexandre Dumas is foglalkozott egy cikksorozatban, sőt azt tervezte, hogy regényt is ír a „vérszomjas fenevadról”, hiszen akkoriban alig volt hírhedtebb nő a huszonéves útonállónál. (…)
Catozzella számos dokumentumra, korabeli levelekre, naplókra, vallomásokra és a Monaco banda elleni per irataira támaszkodva rekonstruálta Ciccilla megrázó és megindító sorsát. Az új és független Olaszország történetéhez az ő elfeledett históriájuk is hozzátartozik. Azoké, akik az utolsó pillanatig bíztak a valódi szabadság ígéretében.
A mű megjelenésekor azonnal az olasz sikerlisták élére került, és hamar meghódította a nemzetközi könyvpiacot is.