Agymosás terv szerint | Andrew Bridgeman: A szerencse fia

Paddington |

Andrew Bridgeman neve nem lehet még ismerős a magyar olvasók számára, de első regénye, A szerencse fia olyan magabiztos belépő a könyvpiacra, hogy egészen biztosan érdemes lesz megjegyeznünk. Ritka, hogy egy debütáló szerző ennyire kiforrott, lendületes és filmszerű írást tegyen le az asztalra. Bridgeman regénye egyszerre politikai thriller, családi dráma és pszichológiai krimi – és még a műfaj sokat látott rajongóinak is tartogat meglepetéseket.

A regény eredeti címe, Fortunate Son, önmagában is sokatmondó. Ugyanis utal a Creedence Clearwater Revival azonos című, legendás szerzeményére. Az 1969-ben megjelent dal a vietnámi háború ellen küzdők egyfajta himnuszává tudott válni, és egyben kemény kritája volt az amerikai társadalom kiváltságos rétegének. Arról szól, hogy vannak, akik pusztán származásuk révén előnyhöz jutnak, miközben mások viselik a következményeket. Ennél találóbb címet Bridgeman aligha választhatott volna, hiszen regényének középpontjában szintén a születés, az identitás és a hatalom öröksége áll.

A történet egy több mint húsz évvel korábbi gyermekrablással indul. Egy befolyásos család ikerfiait elrabolják, és az ügy hosszú időre megoldatlan marad. Évtizedekkel később a fiatal Ben Danvers DNS-tesztje olyan eredményt hoz, ami feje tetejére állítja az életét: kiderül, hogy ő valójában az egyik eltűnt fiú, és nem más, mint az Egyesült Államok frissen megválasztott, épp beiktatásra váró alelnöknőjének fia.

A felismerés önmagában is drámai, de Bridgeman itt még csak bemelegít. Ben múltjának feltárásával ugyanis egy olyan összeesküvés bontakozik ki, melynek szálai politikai csúcsokra vezetnek, és ami mögött egy fanatikus, apokalipszis-hívő vallási csoport áll. A titokzatos Atya által irányított és az amerikai államgépezet minden zugába beépült szervezet évtizedek óta készül arra, hogy végrehajtsa gondosan kidolgozott tervét.

A regény másik központi szereplője Emma Noble, a frissen végzett FBI-ügynök. Emma intelligens, eltökélt és rendkívül szerethető karakter, aki első komoly ügyében rögtön a mélyvízbe kerül. Társa, a tapasztalt, kissé mogorva Briar Metcalf remek ellenpontja: kapcsolatuk egyszerre feszültséggel teli és szórakoztató. Emma figurája különösen erős pontja a regénynek, hiszen Bridgeman nem egyszerűen egy „kemény női hőst” alkotott, hanem valódi személyiséget, akinek a fejlődését izgalmas végigkövetni.

• Olvass bele!

A szerző egyik legnagyobb erénye a feszes cselekményvezetés. A regény tele van váratlan fordulatokkal, de ezek soha nem öncélúak. Bridgeman gondosan építi fel történetét, és minden részletnek jelentősége van. Az apró direkt, illetve a rejtett utalások (az ún. „easter eggek”) később nyernek értelmet, így az olvasó folyamatosan azt érzi, hogy egy precízen megszerkesztett kirakós darabjait illeszti össze.

Bár a regény bővelkedik lendületes akciójelenetekben és politikai intrikákban, de érint mélyebben rejtőző témákat is. Az egyik kulcskérdése az identitás: mit jelent tudni, honnan jövünk, és mennyiben határozza meg sorsunkat a származásunk? Emellett hangsúlyosan jelen vannak a családi kötelékek, továbbá a lojalitás és a hatalom felelőssége is. A magyar olvasó számára pedig biztosan elgondolkodtató, hogy mi is történik, történhet egy rezsimváltás hátterében.

Andrew Bridgeman saját életútja legalább annyira érdekes, mint regényének története. Korábban rögbijátékos, jazzénekes, kereskedelmi ügynök és vállalkozó is volt. Kreatív írást tanult a Dickinson College-ben, majd üzleti diplomát szerzett a Washington Egyetemen, St. Louis-ban. Élettapasztalatainak sokszínűsége érződik a regényen is: karakterei hitelesek, ismeretei a világról széleskörűek, és pontosan tudja, hogyan tartsa fenn az olvasó figyelmét.

Első regénye roppant ígéretes bemutatkozás, ami után az olvasó azonnal a folytatásért nyúlna – és ez talán a legnagyobb dicséret, amit egy sorozat- és karriernyitó kötet kaphat. Így aztán jó hír, hogy a regénynek már megjelent angol nyelvű folytatása is, A Noble Sin címmel (kb. Nemes bűn, egyben szójáték a nyomozó nevével), amely ismét Emma Noble karakterét állítja a középpontba. Ha az első rész sikere bármit is jelez, akkor ez a sorozat valószínűleg még sok izgalmat tartogat. Remélhetőleg a magyar kiadás sem várat sokáig magára.

A magyar kiadásról is érdemes külön szólni. Kern Ágnes munkája gördülékeny, természetes, és remekül visszaadja az eredeti szöveg feszességét, hangulatát és karaktereinek sajátos beszédmódját. Egy ilyen tempós thriller esetében különösen fontos, hogy a szöveg dinamikája magyarul is működjön – és itt ez maradéktalanul sikerült.

Andrew Bridgeman: A szerencse fia
Fordította: Kern Ágnes
General Press Kiadó, Budapest, 2026
336 oldal, teljes bolti ár 5990 Ft,
kedvezményes ár a lira.hu-n 5390 Ft,
e-könyv változat 4199 Ft
ISBN 978 615 104 0881 (papír)
ISBN 978 615 104 0898 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Öt nap van hátra az új amerikai elnök beiktatásáig. Ben Danverst, a huszonnégy éves kockázatelemzőt ez nem igazán érdekli, hiszen épp egy unalmas céges megbeszélésen ül. Ám miután az FBI ügynökei berontanak az értekezletre, és kirángatják az épületből, az élete fenekestül felfordul.
Ben ugyanis négyéves korában emberrablás áldozata lett, és ez idáig mindenki halottnak hitte. A valódi édesanyja pedig pár nap múlva az Amerikai Egyesült Államok alelnöke lesz.
Emma Noble-nak, a kezdő FBI-ügynöknek kell a hírt közölnie Bennel. Ám ahogy az ügy egyre több részletére derül fény, Emma rádöbben, hogy a hatalmas leleplezés időzítése sem véletlen, és a mesterterv háttérben meghúzódó szerzője az egész államapparátust akarja megingatni. A leszámolás kezdete pedig a beiktatás napja.
Emma Noble zöldfülű, Ben Danvers pedig nem az a hős alkat. Az ország és a világ jövője mégis rajtuk áll.