A vég kezdete Krisztián csendesen bámult ki az alagsori fizikaterem rácsos ablakán. Gondolatai messze jártak, s csak olykor-olykor szűrődtek be agyába a tanárnő szavai: …erőkar …forgatónyomaték. Szeretett volna figyelni, de ma valahogy képtelen volt koncentrálni. Odakintről hol az udvaron játszó alsós gyerekek zsivaja hallatszott be, hol az autóbusz ajtajainak tompa csapódása és az a jellegzetes […]
május 29, 2012 Szerző: olvassbele.com
A csiga tekintete Látom már, mivel fog jönni: megint azt mondja majd, hogy túlzok. Hogy jól szórakozom, de túlinterpretálok valamit. Nem vitás, valóban igyekszem jól szórakozni, de hogy túlinterpretálnék – itt Maga az, aki túloz. Az igaz, hogy sok mindent látok ebben a csigában, de végső soron, ha a festő így festette le, biztosan azért […]
május 28, 2012 Szerző: olvassbele.com
Leteszek egy esküt. Az összes eddiginek ez lesz az értelme, gondolom akkor. Az előadásoknak, a laborgyakorlatnak, a hatóanyagok kilométer hosszú neveinek, a metszetkészítésnek, a tudománytörténet álmosító folyamának, a kórházszagú reggeleknek, szóval az elméletnek meg a gyakorlatnak a tömör summája egyetlen nyomorult eskü, amitől mindenki olyan felemelőnek érzi az elmúlt éveket. Kivéve én. Anya zokog, hogy […]
május 28, 2012 Szerző: olvassbele.com
I am going to cry for you. / Be strong above. / My yearnings are like doors that are opened in the night. Sírok majd érted. / Légy erős odafent. / Sóvárgásom / mint ajtó, / mely kitárul / az éjszakában. (A. Geffen) Az országútról hosszú, lankás rét ereszkedett le a tengeröbölhöz, amelyet Bonnafjordnak hívtak. […]
május 28, 2012 Szerző: olvassbele.com
Alácska Az Alka nagymamája, na, az tényleg egy igazi boszorkány volt, visítva spricceltek szét előle az udvaron a gyerekek, akár a bolhák. Volt egy apró kis üzlete, keresztelői meg elsőáldozási ruhákat árult a piactéren, a postánál, közvetlenül Jarmuła néni FÉRFI-NŐI FODRÁSZ üzeme mellett. Heti hat napon át ott ült délután ötig, beszorítva a pult mögé, […]
május 25, 2012 Szerző: olvassbele.com
Egy összeszart vécédeszka, egy férfi alsógatya, a vécécsésze mellé dobva, az erezett fal, a foltos fal, ami már nem fehér, hanem össze van kenve szarral (a tükör mindent keretbe foglal) – bámulok, várok, mindjárt történni fog valami, a szívverésem föl fog gyorsulni, annyira, hogy a halántékomon fogom érezni a lüktetését, a két lapockám között egy […]
május 25, 2012 Szerző: olvassbele.com
Előszó | A háromszólamú csend Hajnalodott. Csend honolt a Jelkő fogadóban, és ez a csend három szólamból épült föl. A legjobban hallható szólam az az üres, visszhangzó némaság volt, amely a dolgok hiányából ered. Ha vihar lett volna, esőcseppek doboltak és kopogtattak volna a fogadó mögött a selasindákon. Mennydörgés morgott és morajlott volna, hullott őszi […]
május 23, 2012 Szerző: olvassbele.com
A cikk eredetileg 2010. június 4-én jelent meg az olvassbele.hu-n. Részlet Eszéki Erzsébet: Így látunk mi – 37 kép, 37 történet című könyvéből, mely a 2010-es Ünnepi Könyvhétre jelent meg Dobó László fotóival. Várszegi Asztrik naptára rendkívül zsúfolt, különösen az év vége felé. De amikor 2006 novemberében találkoztunk, annyira belemerültünk a beszélgetésbe, a választott képen […]
május 22, 2012 Szerző: olvassbele.com
Bevezető „Te jártál Pakisztánban? És milyen helyen laktál? Volt mit enni? Nem veszélyes? Tényleg kell oda vízum? Hogy tudtál kommunikálni a helyiekkel? Bátor vagy, én nem mernék oda menni.” Ezer és egy ilyen és ehhez hasonló párbeszédnek voltam fültanúja és elszenvedője az utóbbi évtized utazásai után. És nemcsak Pakisztánnal, hanem a majdnem szomszédos – már […]
május 21, 2012 Szerző: olvassbele.com
A hangok (monodráma) A 276-504 nagyon jó, igen. De a 326-429 talán még nála is jobb, mi az, hogy talán, egészen biztosan, nem lehet őket egy kalap alá venni; az az ironikus hang, mely ugyanakkor lágy és mély is, akár a földet borító hó, ami mégis puha és meleg, mint egy takaró, és legszívesebben a […]
május 21, 2012 Szerző: olvassbele.com
A következő történet hősei két, számomra kedves fotográfia alapján születtek. Az első egy fekete-fehér felvétel, amely egy ukrán szelo minden tizenkét évnél idősebb lakóját ábrázolja szoborszerű pózban egy álmos falusi főtéren. A dátum 1929. A második fényképen a Wehrmacht mosolygós katonája látható, tiszti rangjelzésekkel díszített széles válla fölött Laokoón-kígyókként tekergőznek apró menyasszonyának, kicsinosított szüleinek és […]
május 14, 2012 Szerző: olvassbele.com
A legelső emlékemben nagyapa kopasz, mint a biliárdgolyó, és elvisz megnézni a tigriseket. Felteszi a kalapját, belebújik a nagy gombos esőkabátjába. Én lakkcipőt és bársonyruhát viselek. Ősz van, négyéves vagyok. Ami tisztán megmaradt: nagyapa keze, a fújtató troli, a reggel nyirkossága, a vár felé sétáló tömeg. S mint mindig, nagyapa mellényzsebében. A dzsungel könyve, aranyfüstös […]
május 11, 2012 Szerző: olvassbele.com
Beszélgessünk! Sokszor nagyon kevés dolgon múlik, hogy egy kapcsolat miképpen alakul. Ugyanazzal az energiával lehet építeni és rombolni is. A lényeg a szándék, illetve az elhatározás és az elvek, amelyek mentén létezünk egy kapcsolatban. Én úgy látom, az emberek jó része ennek nincs tudatában. Igazság szerint mindez sokszor a kapcsolat női szereplőjén múlik. Legtöbbször ugyanis […]
május 11, 2012 Szerző: olvassbele.com
Úgy kétszáz mérfölddel nyugatra és valamivel délebbre attól a helytől, ahol az ördög fattyai partot értek, Peleg Wadsworth dandártábornok felvonultatta zászlóalját a város főterén. Csak tizenheten jelentek meg, s még őket sem lehetett reguláris katonáknak nevezni. A legfiatalabb, Alexander, alig ötesztendős volt, míg a legidősebbek a tizenkét éves Fowler ikrek, Rebecca és Dorcas, ugyanakkor mind […]
május 7, 2012 Szerző: olvassbele.com
NA MOST ITT VAGYOK hetvennyolc évesen! Végül is túl mindenen. Voltam művész és tisztviselő, főnök és alkalmazott, közíró és közszereplő, tanár és tanítvány, szegény és jómódú. Voltak sikereim és kudarcaim, érdemeim és vétkeim. A mérlegem végül is nem rossz, úgyhogy élhetnék nyugodtan. És akkor berobban az életembe ez a János. A volt tanítványom. Tehetséges, kedves […]
május 4, 2012 Szerző: olvassbele.com
I. A növendék | Legelső emlékeim – „Kövér Dadus” – Anyám – Szentpétervár – „Dunyasa” Gyermekkorom történéseit részben apám későbbi elbeszéléseiből, részben pedig saját korai emlékeimből tudom összerakosgatni. Ezekből az ábécéskönyvek apró ábráira emlékeztető képekből próbálok egy viszonylag folyamatos történetet összefűzni. Apám szívesen mesélt nekem arról az időről, amikor még nagyon kicsi voltam. Szabad idejében […]
május 29, 2012 Szerző: olvassbele.com
0