Browsing All posts tagged under »bedő_j_istván«

Habzóbor | Bengt Ahlfors: Színházkomédia / IISZT Szentendre

május 2, 2017 Írta:

0

Bedő J. István | Komédia bemutatójával ünnepelte magát a tízéves szentendrei Ivancsics-társulat, Koltai Róbert, mint minden komédiási tudandók tudója rendezte a finn Bengt Ahlfors vígjátékát. Még csak nem is elhibázott a választás, hiszen a színjátszás történetében gyakran kijátszott kártya a színfalak mögött zajló valódi élet, ami izgalmasabb lehet a színlelt játéknál. (Ha nem tévedek, már […]

Kemény szív dobog a lobogós gatya mögött(!) | Cserna-Szabó András: Sömmi / K2 társulat / Jurányi

április 22, 2017 Írta:

0

Bedő J. István | Minden probléma ott kezdődik, hogy mit tegyünk egy olyan celebbel, akinek már a nevétől is ég a pofánkról a bőr. Mert ugyebár ez az R. Sándor sokszorosan köztörvényes, sokszorosan elítélt, sokszorosan szökevény illető eléggé flekkes. Másfelől viszont nemigen volt gazdag ember, pedig csak a gazdagokat csesztette, ki-kirabolgatva őket. Ámbár az is […]

Egy megtiport család emlékére | Nagy Bandó András: Arankakor

március 18, 2017 Írta:

1

Bedő J. István | Az Arankakor tavaly nyáron jelent meg. Ennek csak azért van fontossága, mert egyrészt személyes adósságomnak érzem, hogy írjak róla, másrészt pedig az aktualitása azóta mit sem kopott, sőt: erősödött. Ha nagyon röviden kellene összefoglalni a különös című írást: egy tisztességes, nagyon szorgalmas ember életútja, üldöztetése és méltatlan halála (meg annak utóélete), […]

Honnan fúj bolond szél? | Christopher Moore: Bolond

március 1, 2017 Írta:

1

Bedő J. István | Nem túl régi találmány, hogy az író, mesélő, drámaszerző egy már be- vagy lefutott mű mellékszereplőjét helyezi előtérbe. Ezáltal a nagy formátumú hősök hátrébb szorulnak, rá lehet világítani gyengéikre, jellemhibáikra, míg a két mondatos statiszta csúcsfényeket kap. Néhány korábbi példa: Rosencrantz és Guildenstern halott (Tom Stoppard), és hazai pályáról Szabó Magda, […]

»Hajdanvolt ifjúkorunk« mozijáról, komolyan | Zalán Vince: Film van, babám!

február 19, 2017 Írta:

0

Bedő J. István | A cseh filmgyártás új hullámáról írt könyvében Zalán Vince rávezeti olvasóját – aki rendes normális esetben élvezeti mozinéző –, hogy mennyi minden rejtőzik rajongásig bámult és ismétlődően meg-megnézett filmjeinek hátterében. Természetesen szinte senkitől nem várható el, hogy negyvenegynéhányszor, szinte folytatólagosan nézze – mondjuk – a Szigorúan ellenőrzött vonatokat vagy a könyv […]

Látlelet a megdolgozásról | Fuks: A hullaégető / Vaskakas & Belvárosi Színház

február 17, 2017 Írta:

1

Bedő J. István | A hullaégetőről legelőször is azt kell tudni, hogy alig több mint húsz évvel a háború után írta Ladislav Fuks. Akkor a náci őrület és propaganda hatásának esetleírása lett. Rémületes diagnózis arról, hogy egy nagyon kicsi kispolgár hogyan lesz munkájának szerelmeséből az emberpusztító gépezet csavarja, sőt: a szerkezet meghatározó része. Akkor: visszatekintés […]

Az átmenet keserédes íze | Kálmán Imre: A chicagói hercegnő / Operettszínház

február 10, 2017 Írta:

0

Bedő J. István | Nem túl sok maradt meg Kálmán Imre eredeti operettjének szövegkönyvéből, amit két igen derék osztrák operettiparos épített meg. (Alfred Grünwald és Julius Brammer 16 történetet rakott össze együtt, visszatérő zeneszerző partnerük volt Kálmán, Lehár, Ábrahám Pál, Robert Stolz, Leo Fall, Strauss.) A chicagói hercegnő a nagy közép-európai operettáradat hullámain született, de […]

Diagnózis, terápia nélkül | Paul Lendvai: Új honfoglalás

december 28, 2016 Írta:

0

Bedő J. István | Léteznek elképesztően fontos összegző művek, melyeket szinte kézikönyvként lehet használni. Ám ha a mű témája a napi politika, elképzelhető, hogy nem jut el a közönségéhez. Paul Lendvai/Lendvai Pál közelmúltban megjelent könyve, az Új honfoglalás nagyon közel áll ehhez a kategóriához. Lendvai az európai újságírás egyik doyenje, támadhatatlanul, elképesztően tárgyilagos, és mindenféle, […]

Namostakkor ki a genya? | Neil LaBute: Valami csaj(ok) / Rózsavölgyi Szalon

december 17, 2016 Írta:

0

Bedő J. István |  Komédiának mondják, pedig valójában össze­tettebb darab ez a kis másfélórás. Leginkább azonban jutalomjáték Pokorny Lia részére – a szónak abban az értelmében, hogy négy szerepben csilloghat. Az alaphelyzet elszomorítóan hétköznapi: egy negyvenes fickó, mielőtt megnősülne, találkozni akar négy korábbi kapcsolatával. Írónak mondja magát, de ehhez képest elég fantáziátlan, nem is nagyon […]

Mai köntösben régi problémák | B. van Zandt, J. Milmore: Bocs, félrement / Belvárosi Színház

december 14, 2016 Írta:

0

Bedő J. István | Estem már korábban abba a csapdába, hogy azt hittem, minél korszerűbb eszközök tűnnek fel a színen, annál maibb egy színdarab. (Ebből később kinőttem.) A pletyka, a félreértés, a rágalom, a rossz irányba küldött megjegyzés – természetesen – William mesternél is felbukkan (mit felbukkan: zúdul). Most meg okos gépek segítenek kavarni a… […]

Sokszemélyes mono- és dialógok | Örkény István: Nézzünk bizakodva a jövőbe! / Baltazár Színház

december 7, 2016 Írta:

0

Bedő J. István | Örkény műveivel nehéz mellényúlni. Ha színházba kerülnek, még nehezebb, hiszen talán nincs is olyan érett kori műve, amiből jó kezű rendező ne tudna eredményt kihozni. Most Kováts Kriszta szerkesztett minden eddigitől elütő előadást az Egypercesekből. Az összeállításnak két – alaposan alárendelt – főszereplője van: maga Örkény, Müller Péter Sziámi alakítja, és […]

A dizőz hazatér | Lola Budapesten / Spinoza Színház

november 4, 2016 Írta:

0

Bedő J. István | Ismét monodráma népesíti be a Spinoza ház színpadát, és szándékos a képzavar, mert hiszen Czuczor Lola történetéhez, akárcsak a korábbi bemutatókhoz szinte kivétel nélkül – csapat­játékosok is kellenek. Ki ez a Czuczor Lola? Vörös Róbert, a fiktív életrajz megálmodója és megrendezője a legjobb romantikus hagyományok nyomán indult el: egybegyúrta a tízes-húszas […]

Szórakoztató régészkedés | Királyhegyi Pál nem fér a bőrébe

október 13, 2016 Írta:

0

Bedő J. István | Irodalomtörténészre várt volna a munka, hogy összegyűjtse Királyhegyi Pál napi- és hetilapokba könnyű kézzel szétszórt, kötetbe nem gyűjtött írásait. Helyettük végezte el Köves József, és hozzárajzolt néhány vonást Királyhegyi arcképéhez. A harmincas években Királyhegyi nagyon sokfelé dolgozott: a Pesti Naplónak, az Új Időknek és a Színházi Életnek. Egyenként mindegyiknek akkora olvasótábora […]

Kormányfő a bíró előtt | Sándor Anna: A Pulitzer-ügy / Spinoza

október 1, 2016 Írta:

0

Bedő J. István |  Gyönyörű, mint egy tündérmese, talán még szebb is. Az ország első emberét egy oknyomozó újság perbe hívja, korrupció gyanújával. És a perelt fél megjelenik a bíró előtt. Válaszol. Igaz, elkeni a választ arra vonatkozóan, hogy miért titkolják a leggyanúsabb esetek hátterét. És majdnem választ ad arra is, hogy miért és hogyan […]

Örkény kert, hatodszor | Faltól falig Madách tér

szeptember 1, 2016 Írta:

0

BJI | Az Örkény Színház egész napos szabadtéri rendezvénnyel, az immár hagyománnyá váló Örkény kerttel köszönti az új évadot a Madách téren: most hatodik alkalommal. A színház csapatának szándéka, hogy felhívják a figyelmet a városi környezet élhetőbbé tételére, a közösségi életterek hangulatára és fontosságára, hogy ébren tartsák az erzsébetvárosi és általában a budapesti polgárok érdeklődését a […]

Én lettem ő | Sándor Erzsi: Anyavalya

augusztus 28, 2016 Írta:

1

Bedő J. István | Megesik, hogy némely történetet annyiszor hallunk, hogy egy idő után úgy érezzük, velünk esett meg. Sándor Erzsi, akit ismernek sokan színészként, de még többen rádiós újságíróként, annyiszor hallotta anyjától a család poénra kihegyezett eseteit, hogy egy idő után sajátjának érezte és megörökítésre méltónak. Sándor Erzsi (és anyja, Tóth Gitta) történeteiben nem […]

Működteti a WordPress.com.