Földes Jolán és akiknek nem kell | Földes Jolán két regénye: Mária jól érett; Fej vagy írás

Toronyi Attila |

Bölcsészeknek ismerős lehet a címben szereplő fordulat. Lukács Györgytől származik; csakhogy a neves filozófus nem Földes Jolán, hanem Balázs Béla védelmében korholta azokat a fanyalgókat, akiknek „nem kellettek” jó barátjának művei. 1918-ban kiadott kötetének (Balázs Béla és akiknek nem kell) előszavában olvasható a meghökkentő állítás: nemcsak a magyar, hanem a világirodalomban is „fordulatot” hozott Balázs Béla költészete. Valóban így lett volna?

Kétségtelen, hogy a harmincas években írt regényeiben Földes Jolán is merőben új nézőpontot érvényesített, amit nevezhetünk akár erőteljes női aspektusnak is. Egyebekben nincs sok közös vonás Balázs és Földes között, csupán annyi, hogy mindkettőjüket méltatlanul elfelejtette az utókor. Kivéve persze Balázs Béla librettóit (Kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi), Földes Jolán esetében pedig A halászó macska uccája című regényt.

Szerencsére Balázs Béla művei újabban ismét hozzáférhetők – főként e-könyvek formájában –, ahogyan Földes Jolán regényei is megvásárolhatók új kiadásban vagy kölcsönözhetők a könyvtárakban. Sőt: tulajdonképpen valóságos Földes Jolán-reneszánsznak lehetünk tanúi napjainkban.

Az Atlantic Press Kiadó és Dézsi Ibolya – Földes Jolán új kiadásainak szerkesztőjeként –  igen sokat tesz az elfelejtett író újra-fölfedezéséért. Tollából kitűnő életrajzi regény is megjelent nem túl régen Én, Földes Jolán címmel. Tavaly került a könyvesboltok polcaira a Mária jól érett, idén pedig a Fej vagy írás című kötet. Az eredetileg 1935-ben megjelent Férjhez megyeket a kiadó novemberre készül kihozni.

A kenderesi gyógyszerész alig 24 éves lánya már első művével (Mária jól érett) elnyerte a rangos Mikszáth-díjat (1932). A regény – a maga korában frivolnak ítélt – hangütése alaposan fölkavarta az irodalmi élet állóvizét, s az „új magyar regényként” ünnepelték. Nem véletlenül. A főhőse Mária, az érettségijére készülő tizenhét éves kamaszlány. Ő maga az elbeszélő, mindennapjai örömeit és bánatait meséli el. Babits felesége, Török Sophie is lelkesedett a „formai újításért”, a naplószerű elbeszélésért, ahogyan a regényíró keretezi az anya, illetve önmaga élettörténetét. „Egy gimnazista leány feljegyzései ezek, ki halott anyjának romantikusan kalandos és rejtélyes életéből regényt akar írni, s e regényhez adatokat gyűjt, s kísérleteket vázol. Közben persze a saját regényét éli s árulja el” – fejtegeti recenziójában Török Sophie.

A regénybeli kamaszlányra meghatározó hatást gyakorol szocialista elveket valló barátja – Sanyi –, akivel gyűlésekre jár, együtt olvassák August Bebel írását (A nő és a szocializmus), a Kommunista kiáltványt, illetve Marx műveit. (Nem véletlen, hogy később a Horthy-rendőrség nyilvántartásában szerepelt – politikailag megbízhatatlanként – Földes Jolán neve is.)

De a regényhős kedvenc szerzői közé tartozik Nietzsche is. És hogy mennyire megérintette a német filozófus, e sorokból is egyértelmű: „Nem mentem ki délután a strandra. Minek is mennék ki, mi közöm nekem, akinek lelkét a végtelenség vonzza és a magány, ezekhez a közönyös, kicsinyes emberekhez. Ha hegyek volnának a közelben, egy hegycsúcs, égnek szökő óriás szikla, melynek tetejére csak az ér fel, aki nem szédül és szívébe nem lopódzik félelem, az lehetne az én otthonom.”

Igencsak merész és beszédes az a jelenet is, amikor a naplóíró Mária voltaképpen az öngyilkosságba menekült édesanyjával „néz farkasszemet”:

„Anya szobájában vagyok. Sokáig álltam meztelenül a tükör előtt. Az arcom égett, a hajam kócos volt és vad. Éjjel szép vagyok. Vékony, fehér bőrű lány a tükör előtt, fájdalmasan, nagy szemekkel, néha kinyújtja a karját és a száját csókra emeli. Olyan csend van, hogy az ember reszket tőle. A mellem már egészen szép, nemsokára melltartót fogok viselni […] Aztán így, meztelenül bementem a füzetért. Visszajöttem ide, mert az én szobámban nincs olyan tükör, amelyikben végig látja magát az ember. Őrültség volt közben megállni az ebédlő ablakánál és olyan mélyen kihajolni. A mellem kormos lett az ablakpárkánytól. Őrültség az is, hogy most itt ülök, úgy, hogy oldalt látom magam a tükörben, meztelenül ülök és írok. Ha apa hazajönne […] Mit akarok itt meztelenül a tükör előtt, tágra nyílt, félős szemmel, mit akarok itt, meztelenül a tükör előtt…? […] Borzongok meztelenül, pedig meleg van odakint. Ülök és nézem magam a tükörben és kifestem a számat. […] Fogok-e én tetszeni a fiuknak, most, amikor már felnőtt nő vagyok, mikor már asszony lehetnék?”

Megkockáztatom, hogy a Mária jól érett főhőse, ez a tipikus kamaszproblémák miatt nyavalygó tinilány, aki a kortársai szlengjét használja, valamiképpen párhuzamba állítható Salinger amerikai gimnazistájával, a Zabhegyező-beli Holden Caulfielddel. Még ha a végkifejlet más is…

Az idén ismét megjelent Fej vagy írást eredetileg a Mária-történet után öt évvel később, 1937-ben írta, azt követően, hogy Egyiptomból – ahol a magyar követség titkárnőjeként dolgozott – visszatért.

A cselekményben itt is dominálnak Földes önéletrajzi élményei. A házasságában, az összetartozásukban kételkedő, fiatal Martin Éva környezetváltozásra vágyik, ezért fogadja el a kairói állásajánlatot. A színes, nyüzsgő világ kezdetben fölvillanyozza, feledni próbálja belső nyugtalanságát. Igyekszik új kapcsolatokat teremteni, segíteni olyanokon, akik talán nála is erősebben gyötrődnek, de közben a saját sorsa is egyre kuszábbá válik. Keresi a nyugodt élet boldogságát, mégis egyre boldogtalanabb, illúziói apránként szertefoszlanak. Ám hirtelen rátalál a szerelem egy franciatanár személyében, és Éva a „nagy Ő” karjaiba veti magát… Csak hát ez a szerelem mégsem az igazi, inkább öncsalás, önbecsapás. Ezért aztán Éva tovább menekül, immár saját maga elől is, a varázslatosnak vélt Egyiptomból vissza a vén és unalmasnak hitt Európába, a férje mellé, akit úgy látszik, mégis szeret, még ha a férfi már csak részben az övé. Kisiklott sorsok találkoznak újra…

• Olvass bele!

A harmincas években Kosztolányi Dezsőnek is feltűnt, hogy mennyire megszaporodott a magyar irodalomban a nőírók száma, s velük együtt érvényre jutott egy eladdig ismeretlen nézőpont is. Az ő esztétikai értékítélete szerint ezek a művek a jó értelemben vett lektűr kategóriájába tartoznak, noha már nem a régi ponyvairodalommal van dolgunk – fejtegeti. Ezek az olvasmányok – véli – csinosabbak, lakkosabbak, aranyfüstösebbek. Sok-sok titok van bennük, „a lélektannak legalább a látszatával” – fűzi hozzá kissé lesajnálóan, de alighanem lényeglátóan.

Való igaz: a huszadik század első felének női szerzői között bőven akadnak olyanok, akik nem alkottak maradandót, megrekedtek a múló divat színvonalán. Földes Jolán nem tartozik közéjük.

Irodalmi művek esztétikai értékeit ma már nem a szerzők nemi hovatartozása alapján vetik patikamérlegre az ítészek. Ám nem árt tekintetbe vennünk, hogy milyen ívet járt be a női írók teljesítménye a huszadik század elejétől napjainkig. A spanyolnáthában fiatalon elhunyt Kaffka Margittól – mondjuk – Tompa Andreáig.

A nők által művelt irodalom a macsó bölényekkel szemben először az „emancipációs vigaszágra” kényszerült; témáit javarészt a női sorsokból merítette, és olvasótáborát is a szebbik nemben igyekezett megtalálni.

E sorok írója szerint – Kaffka Margitot leszámítva – Földes Jolán volt az első, aki látásmódjának, társadalomábrázolásának és -kritikájának köszönhetően utat tudott törni a sors- és kortárs női írók, illetve olyan későbbi szerzők előtt, mint Szabó Magda vagy Jókai Anna. Könyvei mindemellett nemcsak irodalmi alkotások – kordokumentumok is.

Földes Jolán: Mária jól érett
Atlantic Press Kiadó, Budapest, 2025
240 oldal, teljes bolti ár 3990 Ft,
online ár a lira.hu-n 3590 Ft,
e-könyv változat 2690 Ft
ISBN 978 963 557 1383 (papír)
ISBN 978 963 557 1390 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Földes Jolán hároméves volt, amikor édesanyja megmérgezte magát, örökül hagyva a kérdést: miért tesz ilyet egy anya?! Földes Jolán a haragtól eljutott a megbocsátásig, a szánakozástól a megértésig, és végül úgy döntött, hogy hagyja szárnyalni a képzeletét, és a romantikus hősnő és az élvhajhász feleség elegyéből gyúrt anya karakterével ír egy majdnem botrányos regényt. És megtörtént a csoda! A múlt század első évtizedeire jellemző puritán izlésvilágban megnyerte az 1932 évi Mikszáth-díjas regénypályázatot.

Földes Jolán: Fej vagy írás
Atlantic Press Kiadó, Budapest, 2026
240 oldal, teljes bolti ár 4800 Ft,
online ár a lira.hu-n 4320 Ft
ISBN 978 963 557 1260

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

(Részlet egy 1937-es ajánlóból) „Földes Jolán ragyogó kompozíciója, szellemesen könnyed és mégis problémákkal teli regénye tiszta, művészi eszközökkel vetíti elénk a mai Egyiptom [1925–1930] változatos, nyugtalan életén keresztül az elkallódott egyének sorsát. Földes Jolán ismeri ezt az életet, ezeket az embereket, sorsokat – A halászó macska uccáját is róluk írta –, és megelevenítő írásmódjával olyannyira valósággá változtatja, hogy regényének hatása alól sokáig nem tudunk szabadulni.”