Browsing All posts tagged under »toronyi_attila«

A zene állócsillaga | Norman Lebrecht: Miért Mahler?

december 21, 2025 Írta:

0

● K A R Á C S O N Y I A J Á N D É K N A K A J Á N L J U K ● Toronyi Attila | Lehet élni az ő dallamvilága nélkül is, de nem érdemes. Sokan vélekedünk így Gustav Mahler zenéjéről – akárcsak a humorról. Kiváltképp így […]

A mellőzöttség fájdalma | Pap Éva: Valamikor, valami kor

november 4, 2025 Írta:

0

Toronyi Attila | Figyelemre méltó az egykori színésznő visszaemlékezéseit tartalmazó kötet, főleg azoknak, akik még látták őt színpadon, fülükbe cseng szinkronhangja. Ám ez bizonyára csupán egy viszonylag szűk közönség; idősebbekből vagy inkább hajlott korúakból áll, akikben még lobog a betű- és színházszeretet. A pápai születésű Pap Éva (1939–2023) ahhoz a generációhoz tartozik, amely nem sokkal […]

Elfogadni vagy elutasítani a múltat? | Bettina Göring: Drága bácsikám

október 17, 2025 Írta:

1

Toronyi Attila | Bettina Göring, a szerző és Hermann Göring rokoni kapcsolata közelinek mondható ugyan, ám ez önmagában még nem indokolná a terjedelmes – csaknem ötszáz oldalas – kitárulkozást. Azonban életútja annyira egyedi és fölöttébb kacskaringós, hogy a történet tényleg papír és toll, illetve klaviatúra után kiált. Élete csaknem hét évtizedének, mondhatni pokoljárásának vastagon köze […]

Az újságíró magányossága | Varsányi Gyula: Újratervezők

október 9, 2025 Írta:

0

Toronyi Attila | Varsányi Gyula kedvenc festménye a Magányos cédrus. A regényíró alteregója a „modell” után kutatva még Libanonba is elzarándokolt, ám a legendás fának már csak hűlt helyét találta. De mi köze Csontváry alkotásának a regényhez? Gyaníthatóan az, hogy – akár a festő – Varsányi hőse is önarcképének tekintheti az akár évezredekig élő fát, […]

Világmegváltó évtizedek | Bokor Pál: Megváltottam a világot! Vagy mégsem?

szeptember 26, 2025 Írta:

0

●    R E S T A N C I A *  ● Toronyi Attila | Memoár, útikönyv, korrajz – Bokor Pál kötetének olvasói erre számítsanak. A szerző kíméletlen őszinteséggel néz szembe önmagával. Elsőként azzal az egykori árva szerelemgyerekkel, aki a két nagyszülő, illetve a budapesti Garay teret övező utcák, a hírhedt Csikágó neveltje. Utána meg […]

Gyógyító szövegek | Nicholas Mazza: Irodalomterápia

szeptember 9, 2025 Írta:

0

Toronyi Attila | Viszonylag új keletű dolog Magyarországon, hogy veretesebb vagy kevésbé igényesebb fogalmazványokat, költeményeket használjanak fel gyógyító szándékkal, vagy alkalmazzanak a jobb önismeret elősegítésére. (Nem szívesen nevezném divatnak, bár felkapottsága sok hasonlóságot mutat a divatokkal.) De egyre több könyvtár vagy művelődési intézmény is hirdet mostanában olyan foglalkozásokat, amelyeken kisebb-nagyobb csoportokban terápiás célú közös (fel)olvasás […]

Elmaradt a szembenézés | Gervai András: Átvilágítás

május 5, 2025 Írta:

1

Toronyi Attila | Harmincöt évvel a rendszerváltás után még mindig meglehetősen keveset tudunk a huszadik századi magyar, illetve külföldi titkosszolgálatok működéséről. A békés átmenet miatt? És miért hiúsult meg annak idején az úgynevezett átvilágítási (ún. lusztrációs) törvény parlamenti elfogadása? Miért nem nyilvánosak máig az ügynöklisták? Az Átvilágítás című kötet szerzője, Gervai András végzettségét tekintve nem […]

Szombatosok, csendőrök | Székely Csaba: Az igazság gyertyái / Budaörsi Latinovits Színház

április 22, 2025 Írta:

0

Toronyi Attila | Előrebocsátom: mint minden ízlésbeli elfogultság megkérdőjelezhető, a sajátom is. Zavarban vagyok, mert vegyes benyomásokat hagyott bennem a Latinovits Színház rövid ideje futó produkciója. Többet vártam – vagy mást? Ám az élményre visszatekintve mégis pozitív számomra a mérleg. Mert sokat kaptam a drámaíró Székely Csaba történelmi szatírájától, a rendező Alföldi Róberttől, a színészektől, […]

Egy kis áramszünet | David Auburn: Egy bizonyítás körvonalai / Centrál Színház

február 25, 2025 Írta:

0

Toronyi Attila | A magamfajta idősödő átlagpolgár igyekszik megfogadni Hofi tanácsát: „próbálj meg lazítani”. (Nem mellesleg Hofi, akárcsak én, eredetileg kőbányai volt, tehát tekintély a szememben.) Fogyatkozó energiáimmal teszek-veszek, nem hajtom agyon magam. „Kell egy kis áramszünet időnként mindenkinek” – énekli halhatatlan földim. Próbálok tehát kikapcsolódni, olykor színházba is betévedek. Klasszikus darabok esetén a néző […]

A képzelt idő nyomában | Pethő Tibor: Emil

február 6, 2025 Írta:

0

Toronyi Attila | Megesik, hogy a regényírót rabul ejti megzabolázhatatlan képzelete, s ilyenkor az olvasónak igencsak fel kell kötnie a felkötnivalót, ha követni akarja őt a szárnyaló fantázia különös rétegeibe. Nem vagyok túl járatos a tudományos-fantasztikus irodalomban, de gyanítom, hogy Pethő Tibor regényét nem a Dűnéhez, nem Isaac Asimov, Aldous Huxley vagy H. G. Wells […]

Ferenc pápa magyar hangja | László Ágnes: Beer Miklós – Egy hiteles ember

január 5, 2025 Írta:

0

Toronyi Attila | Túlzás nélkül nevezhetjük felkavarónak, megrendítőnek, akár meghökkentőnek is László Ágnes könyvét a nyugalmazott váci püspökről. Bár eddig is tudtuk, hogy (hívők és nem hívők) sokat tanulhatunk Beer Miklóstól, ám a „hiteles emberről” rajzolt plasztikus pályakép, a kötetbe gyűjtött interjúk, esszék és újságcikkek olvastán a püspök úr rajongótábora bizonyára az eddiginél is nagyobbra […]

A szó, amit csak idézőjelek között szabad leírni | Pelle János: „Zsidókérdés” és magyar társadalom, 1938–1956

szeptember 3, 2024 Írta:

0

Toronyi Attila| Szükségesnek tartom elöljáróban megjegyezni, hogy a kötet borítója Kádár Lajos és Solymosi István Ártatlanok című, 1944-ben bemutatott, vastagon antiszemita színdarabja plakátjának felhasználásával készült. (Háttér: László Ferenc: Sötétség nyílt színen – színház és antiszemitizmus) Az ismert történész, Pelle János csaknem ötszáz oldalas tanulmánykötetét a gyerekkori jó barát, Berend T. Iván előszavával adta közre a […]

A (majdnem) elfelejtett nőíró | Dézsi Ibolya: Én, Földes Jolán

február 1, 2024 Írta:

0

Toronyi Attila | A háború előtt született generációból sokan hallottak a fiatal Földes Jolán mesébe illő sikeréről: 1936-ban, harmincöt évesen megnyerte egy brit irodalmi ügynökség nemzetközi pályázatát A halászó macska uccája című regényével. Egy csapásra világszerte ismert lett. Könyvét tizennyolc nyelvre fordították le, magyarul egymillió példányban (!) adták ki. A Hollywood után kiáltó siker nyomán […]

»Nincsenek kivilágítva a csillagok. Több fényt!« | Toronyi Attila: Angyalföldi Kisherceg

január 23, 2024 Írta:

0

●  H A   S O K A T   O L V A S O L , T O V Á B B   É L S Z  ● Fazekas Erzsébet | Mind a könyv, mind e sorok szerzője életében több, meglehetősen fontos szerepet játszó évtizedet fog át Toronyi Attila könyve, noha nem mondható terjedelmesnek. Inkább vékony […]

Toronyi Attila: Angyalföldi Kisherceg (részlet)

január 23, 2024 Írta:

0

Megalapozom a jövőm Mire leérettségiztem, elmúltam húsz. Betegség miatt osztályt kellett ismételnem a gimiben, amúgy meg – októberi születésű lévén – már az „általánosban is vesztettem egy évet. Hetvenkettő nyarán megjött a papír: fölvettek a jogra. Jelentkezésemet megözvegyült apám erőltette. Hadd legyen belőlem tanult ember, ráadásul doktor. Szófogadó gyerekként nem ellenkeztem. Ha így akarja, hát […]

Európai kalandozások | Tatár Imre utolsó könyve

január 21, 2024 Írta:

0

Toronyi Attila | Sajnos Tatár Imre nem érte meg legújabb (és egyben utolsó) kötetének – Találkozások Európával – bemutatóját, amelyet a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában január 9-én tartottak, az 1920-ban született szerző születésnapján. Tatár Imre tavaly szeptemberi halálával páratlanul hosszú és tartalmas életút zárult le. Csaknem 104 évet élt, ő volt Magyarország minden idők leghosszabb […]

Működteti a WordPress.com.