Browsing All posts tagged under »jodi_picoult«

Szellemek igenis léteznek! | Jodi Picoult: Második látásra

június 26, 2020 Írta:

0

Kleyer Éva | Mondhatnám, hogy röstellem, de nem. Függő vagyok. Jodi Picoult-függő. Huszonegy-két könyve jelent meg eddig magyarul, kevés kivétellel mindet sikerült megkaparintanom, majd megmerítkeznem történeteiben. Az első élményem a kislányról szólt, aki azért fogant, hogy donorként segítse beteg nővérét, de a bíróság előtt kiharcolja a saját teste fölötti döntés jogát (A nővérem húga), vagy […]

A nagy kérdések könyve | Jodi Picoult: Szívverés

július 26, 2019 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Ha azt mondod, hogy megjelent magyarul egy új Jodi Picoult-regény, akkor azt mondom: hajjaj! Íme egy újabb morális válsághelyzet, ezer kérdéssel, és ugyanennyi nehéz válasszal, amiket már megint nem az író fog megadni. Hanem ott maradsz te, Olvasó, a lehetetlen élethelyzetek, nehéz sorskérdések elolvasása után a kavargó gondolataiddal. Ez az, amihez […]

Már nem terhes…. | Jodi Picoult: Életszikra

június 4, 2019 Írta:

0

Kleyer Éva | Gyereket akarok. Nem akarok gyereket. Most nem akarok gyereket. Egyáltalán nem akarok gyereket. Beteg lesz a születendő gyermek. Nemi erőszak áldozataként nem akarom megtartani a terhességet. Túl fiatal vagyok, magam is szinte gyerek. Annyi indok létezik a terhesség megszakítása mellett, ahány nő, ahány élethelyzet. Női élet. Régóta foglalkoztat az a kérdés, hogy […]

Háborúban önmagammal | Oravecz Lizanka, Orosz Ildikó: Lizanka, egy autista lány története

november 7, 2017 Írta:

1

Kleyer Éva | A terhesség édes várakozásnak mondott hetei hamar elröppennek az ultrahangos vizsgálatok, a szülés-előkészítő torna, a babakocsi-beszerzés és a bébiruhák körüli, utáni szaladgálásban. De senki nem készíti fel a leendő szülőket arra a traumára, ha a baba esetleg valamilyen fogyatékkal születik. Márpedig sajnos megesik, hiszen egyes számítások szerint az élve születések körülbelül 5 […]

Csak a pigment számítana? | Jodi Picoult: Apró csodák

július 16, 2017 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Sokszor leírtam már, hogy Jodi Picoult valamit nagyon megtanult azon a bizonyos kreatív írás szakon. Korunkban ő az egyik legszakavatottabb képviselője a minőségi szórakoztató irodalomnak: az érdekes, újszerű tartalom és téma mindig ügyes cselekményszövéssel párosul. Gyakorlatilag ontja magából a könnyen olvasható regényeket, amik éppen csak annyira mennek bele a kényes témákba, […]

Jodi Picoult: Csodalány (részlet)

október 8, 2015 Írta:

0

Kettő „Persze, rengeteg ember hisz Istenben. Azt is sokan elhitték, hogy a Föld lapos.” Ian Fletcher (The New York Times, 1998. június 14.) || 1999. augusztus 17. || (…) Habár számtalan újságíró megpróbálta kicsikarni belőle a választ, Ian Fletcher mindig mereven elzárkózott attól, hogy feltárja élete azon eseményeit, amik miatt nem hitt többé Istenben. Sőt, […]

Hittel vagy hit nélkül | Jodi Picoult: Csodalány

október 8, 2015 Írta:

0

Zemen Annamária | Meg lehet-e találni a vékony határvonalat csoda és valóság között, és ha igen, hol van? Ha csak ezt az egy kérdést tenné fel Jodi Picoult a legfrissebben megjelent könyvében, már azzal is elérné, hogy rajongói tízezer­számra rohanjanak a könyves­bol­tokba. De nyitott kérdés még marad bőven. Mariah White egy átlagos amerikai kis­városban él […]

Jodi Picoult: Szelíd vadak (részlet)

február 10, 2015 Írta:

0

1999, Botswana Néhány perccel azután, hogy megkapom életem legrosszabb hírét, odaérek a vérengzés helyszínére. Az öt elefánt az oldalán fekszik a poros dombok közt, mintha csak furcsa kinövések lennének a tájban. Legyek dongnak a kiszikkadt földön, elszivárgó fekete vérük körül; felettük sötét papírforgóként kavarognak a keselyűk. Leparkolom a Land Rovert a mopanifa alatt, hogy gyalogoljak […]

Elefántkönnyek | Jodi Picoult: Szelíd vadak

február 10, 2015 Írta:

1

Fekete Judit | Ritkán vállalkozom állatokról szóló könyvek olvasására, talán mert annak idején a szüleim túl magasra tették a lécet, amikor a kezembe nyomták Gerald Durrell könyveit. Durell után viszont azonnal elhatároztam, hogy csakis röhögős állatos sztorikat vagyok hajlandó fogyasztani, nem pedig sírós, szívfacsarós fajtát. (Ami ráadásul az esetek nagy százalékában erősen giccsbe hajló.) A […]

Jodi Picoult: Találj rám! (részlet)

február 7, 2015 Írta:

0

| Virgil | Minden zsarunak van egy megoldatlan ügye. Egyeseké kisebb legenda lesz; olyan sztori, ami minden karácsonyi bulin előkerül, amikor a fiúk egy sörrel többet isznak a kelleténél. A nyom, amit nem láttak meg, pedig kibökte a szemüket; az akta, amit képtelenek voltak a szemétbe hajítani; az ügy, amit sosem zártak le. A rémálom, […]

Szabadon élni vagy meghalni | Jodi Picoult: Találj rám!

február 7, 2015 Írta:

0

Kleyer Éva | Azt persze mindenki tudja, hogy az elefántok soha nem felejtenek. Az is közismert, hogy anyajogú csordákban élnek, nővérek, nagynénik, leányok és egyéb nőági rokonok egy életen át együtt maradnak a mátriárka vezetése alatt. De hallottunk-e arról valaha, hogy az elefántok „eltemetik” és meggyászolják halottaikat, még hosszú évek elteltével is felismerik szeretteik sírját, […]

»Családi jogállás megváltoztatása« | Jodi Picoult: Elrabolt az apám

január 10, 2015 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Jodi Picoult és az aktuális pihenőidőszakra kiadott könyve van most soron. Szeretjük a nőt, mert azokat a témákat viszi el a tömegekhez, amiről eszükbe sem jutna gondolkodni. Tabukat döntöget, fájdalmakat boncolgat, csavar egyet a sorsokon, hogy bebizonyítsa: az élet a legjobb forgatókönyvíró. Mindig az aktualitások, az új botrányok között keresi témáit, […]

Jodi Picoult: Elrabolt az apám (részlet)

január 10, 2015 Írta:

0

| Delia | NEM LÉTEZHETÜNK ÚGY ebben a világban, hogy ne hagyjunk magunk után nyomokat. Vannak az emberhez konkrétan elvezető ösvények: a bankszámla-kivonatok, a határidőnapló és a másoknak tett ígéretek. Aztán vannak mikroszkopikus jelek, mint például az ujjlenyomatok, amelyek mindaddig láthatatlanok, ameddig szakértő módon láthatóvá nem teszik őket. Ha semmi efféle nincs, illat akkor is […]

Jodi Picoult: Sorsfordítók (részlet)

június 29, 2014 Írta:

0

Most | 1997. november vége (…) Chris az irodában visszaöltözött a kincstári kezeslábasba, majd egy börtönőr visszavezette a körletbe, ahol az éjszakát töltötte. A tévé még ment, és Chris két új embert is megpillantott. Az egyik, aki csontrészegnek tűnt, Chris cellájában okádott a vécébe. Chris a hangeffektusokra és a szagra fittyet hányva lehevert a matracra, […]

Féloldalas páros halál | Jodi Picoult: Sorsfordítók

június 29, 2014 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Jodi Picoult-tól éppen elég könyvet olvastam ahhoz (szám szerint hetet), hogy tudni véljem már olvasás előtt, mire számíthatok. Kissé kétdimenziós szereplők, obligát fajsúlyos téma, olvasmányos köntösben. Picoult el tudja gondolkodtatni azokat az olvasókat is, akik soha nem vennének filozófiai vagy etikai tárgyú könyveket a kezükbe. Abban kimagasló, hogy hogyan hozzon közel […]

Jodi Picoult: Vezeklés (részlet)

január 23, 2014 Írta:

0

Egy Westerbrook méretű városban, amelynek jenki alapítói még a Mayflowerrel érkeztek, zsidó mivoltunk ön­magában abnormitássá avatott minket, a nővéreimet és engem, akik legalább annyira különböztünk az osztály­társainktól, mintha, mondjuk, sötétkék bőrünk lenne. – Hogy különbözzünk az átlagtól – felelte apám mindig, amikor megkérdeztem, mi miért nem eszünk kenyeret nagyjából úgy egy hétig, miközben az iskolában […]

Működteti a WordPress.com.