Browsing All posts tagged under »irónia«

Szórakoztató régészkedés | Királyhegyi Pál nem fér a bőrébe

október 13, 2016 Írta:

0

Bedő J. István | Irodalomtörténészre várt volna a munka, hogy összegyűjtse Királyhegyi Pál napi- és hetilapokba könnyű kézzel szétszórt, kötetbe nem gyűjtött írásait. Helyettük végezte el Köves József, és hozzárajzolt néhány vonást Királyhegyi arcképéhez. A harmincas években Királyhegyi nagyon sokfelé dolgozott: a Pesti Naplónak, az Új Időknek és a Színházi Életnek. Egyenként mindegyiknek akkora olvasótábora […]

Királyhegyi Pál nem fér a bőrébe (részlet)

október 12, 2016 Írta:

0

Madách tragédiája Körülbelül tíz esztendeje annak, hogy Zilahy Lajost szerződtették Hollywoodba szcenáriumírónak. Én az elsők között voltam, aki találkoztam vele Hollywoodon, sőt, neki köszönhetem azt is, hogy heti fizetéses állást kaptam a Paramount Stúdióban. Zilahy természetimádó, és Hollywoodon aztán könnyű imádni a természetet, mert Kalifornia a föld legszebb része, és Hollywood még Kaliforniában is a […]

Megmártózva aranyban és szurokban… | Királyhegyi Pál: Első kétszáz évem

szeptember 3, 2015 Írta:

0

Bedő J. István | Nem titok, hogy Királyhegyi Pál életrajzi könyve: újrakiadás. Az sem, hogy Királyhegyit éppen azért szerették – néhány érintettet kivéve –, mert hihetetlenül szórakoztató társalgó volt, aki ha egy jó történetre akadt, rácsapott, és beleépítette az életművébe. Ennek köszönhetjük például a legtöbb Molnár Ferenc-anekdota továbbélését is, hogy csak egy példát említsek. Mégis […]

Királyhegyi Pál: Első kétszáz évem (részletek)

szeptember 3, 2015 Írta:

1

(Az Új Idők szerkesztőségében) A Pesti Naplóba írhattam, de csak mint külső munkatárs, mert volt valamilyen törvény erre is. Az Új Időknél Fodor szerkesztő úr lelkesen fogadott: – Örülök Palikám, hogy hazajöttél, de nem tudom, dol­gozhatsz-e nálunk, mert a rendelet szerint… – Igen. Hallottam már róla. Gyerünk be a kegyelmes úrhoz. A kegyelmes úr Herczeg […]

Thomas Meyer: Zuhé úr csodálatos utazása… (részlet)

július 9, 2015 Írta:

0

Ugye ritkán van zsidó vevője, aki borotvát vásárol? Egy nap múlva elhozhattam az új szemüvegemet. – Zuhé úr! – örvendezett az optikus, mikor belép­tem a kramjába, az üzletébe. Előhozta a dobozt, amin a nevem állt, benne a Holnap délben modell. Ünnepélyesen szétnyitotta a két szárát, a szemüve­get az orromra ültette, amely még mindig fájt egy […]

Életváltás? | Thomas Meyer: Zuhé úr csodálatos utazása…

július 9, 2015 Írta:

0

Bedő J. István | Nem egyszerű ez, kérem. Ha anyád él – már jó. Ha szeret, még jobb. Ha anyád aggódik érted, az érthető. (Ha felnőttke vagy, azért mégse kéne már annyira…) De ha anyád egy jiddise máme – az manapság inkább egy sorscsapás. Na, még ha ehhez svájci is vagy, az ottani majdnem egészen […]

Kulcsár István: Szexmentes övezet (részlet)

július 2, 2015 Írta:

0

A gyárkémény dalolni kezdett (…) A kor jellegzetes – ha nem is alakja, de mindenkép­pen – eseménye volt két magyar író műveinek Sztá­lin-díjjal való elismerése. A Népek Atyjáról elnevezett, és köztudomásúan az ő tudtával évente ki­osztott díj volt a leg, leg, leg, amivel egy szovjet író, művész munkásságát elismerhették. 1952-ben azon­ban első ízben öt külföldi […]

Egy röhögnivaló rezsim | Kulcsár István: Szexmentes övezet

július 2, 2015 Írta:

1

Bedő J. István | Visszatekintve a hatvanas-hetvenes évekre már csak mulatni tudok azon, hogy mi minden volt tilos és mi kötelező a fejlett (és előtte a fejletlen) szocializmus éveiben. Kulcsár István már sok éve lerúgta magáról azt a szűk zsákot, amelyben táncolnia kellett. Mint minden külföldön dolgozó tudósítónak, Kulcsár Istvánnak is (Moszkva, New York stb.) […]

Lepkeszárnyról hímpor | Debreczeny György: Tértivevényes csillagok

június 5, 2015 Írta:

0

K. I. | Debreczeny György konok túlélő lírikus. Költé­sze­té­nek avantgárd gyökerei messzire nyúlnak, a múlt század végére, amikor is a szerkesztőségek körül egyre több fura tekintetű, különösen visel­kedő, tétova figura lábatlankodott, akiknek a hi­vatalos álláspont szerint talán jobb lett volna meg sem születniük. Ezek az amúgy szeretetre méltó különcök sem a létezés kozmikus iszonyával, sem […]

Valaki. Szeret. Minket. | Krzysztof Varga: Mangalicacsárdás

május 29, 2015 Írta:

0

Nagy Gergely* | | Átvéve a Könyvjelző magazinból | Igen, itt valaki szeret minket. Pont úgy hangzik, mint egy popsláger refrénje, pedig nem az: tényállítás, amelyben minden egyes szó fontos. A lengyel Krzysztof Varga nem az első könyvét írta rólunk, de ez most olyan, amit nem emésztünk meg egyhamar. Nem tesszük ki az ablakba? Nem […]

Benyák Zoltán: Csavargók dala (részlet)

március 4, 2015 Írta:

0

Priusznak másnap az az ötlete támadt, hogy vigyék el Kölyköt egy orvoshoz. A társadalom­biztosításon kívül rekedteknek ez akkora képtelenségnek számított, mint egy Holdra szállás kitervelése, de Priusz ragaszkodott hozzá. Azt mondta, fontos, hogy egy szakértő vessen egy pillantást a kislányra, mert bár egészségesnek tűnik, de sosem lehet tudni. Mint általában, most is látszott rajta, hogy […]

Élet a szemétben | Benyák Zoltán: Csavargók dala

március 4, 2015 Írta:

0

Bogárdi Iván | Nem eszünk meg akármit, nem tudunk élni és aludni akárhol. Annyira áthat bennünket a civilizáció, mintha biológiai létünkhöz tartozna. Elborzadva tekintünk azokra, akik az utcán, csatornákban, kukákban találják meg életük alapfeltételeit. Naponta többször találkozunk velük és ez a találkozás mindig megrázó. Benyák Zoltán regénye olyan világba visz el – pontosabban le –, […]

Berki Judit: Ülök a matracon (részlet)

február 15, 2014 Írta:

0

*A szövegben a nevek és az idegen nyelvű szövegek pontatlan és eltorzított helyesírása szándékos!* (A szerk.) (…) Szerencsére másnap Lepke végre hazajött Skandináviából, ahonnan már hetek óta olyan üzeneteket küldözgetett, hogy segítség, foglyul ejtette egy gigantikus Fjörle kanapé, ám most kiderült, hogy ez volt élete turnéja, és most haladéktalanul el akarja mesélni. Több okból is […]

Életmód-novellák szingliül | Berki Judit: Ülök a matracon

február 15, 2014 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | A szingliregények nem az én korosztályomnak íródtak. Persze, emlékszem a problémára, ha akkor még nem is így hívták, és a környezetemben ma is látom a párkeresési helyzetek színét-fonákját. Épp ezért pontosan bele tudom magam helyezni, ha akarom, abba a miliőbe, ami Berki Judit hősét körülveszi, még akkor is, ha időközben nagyot fordult […]

Parti Nagy Lajos: Mi történt avagy sem (részlet)

december 8, 2013 Írta:

0

Apukális viszonyok Az évmélyi homály, mint valami Jókai-mellékszereplő. Ejtsd: homáli – kisebb gróf, esetleg báró, hat-hét falu, egyetlen, de masszív kastély. Termeiben történetünk idején gyerekhúgy-, töltetlen savanyú- és foszforszag. A szemcsés, ugrándozó, fekete-fehér álomban J. Tibike, kilencéves állami gondozott a Tömpemizséri Szamuely Tibor Nevelőotthon fenyőfa-ünnepségén a község és az intézet teljes vezetősége előtt helyéről felszökken, […]

Nyelvtekerészeti szívfekvenc | Parti Nagy Lajos: Mi történt avagy sem

december 8, 2013 Írta:

0

Cserhalmi Imre A novelláskötet első darabjának ez a címe: Az irónia határai, az utolsónak pedig ez: Az irónia további határai. A másodikban szinte szó szerint ismétlődik az elsőnek a története, amely egy ponton más irányba fordul: többet és szélesebb értelemben érvényeset ábrázol abból, amiről az első is szól. Abból ugyanis, hogy miként vezet a verbális […]

Működteti a WordPress.com.