Élet a múlt szellemei között | Toni Morrison: A Kedves

Tarcali Györgyi |

Nobel-díjas szerző könyvét nehéz úgy elkezdeni, mintha csak egy lenne a sok közül. A díj ugyanis óhatatlanul bizonyos távolságot teremt a könyv és az olvasó között: ez utóbbi arra számít, hogy különleges művet tart a kezében. Ettől egyszerre lesz kíváncsibb és bizonytalanabb: vajon megfelel-e majd az előzetes várakozásainak Toni Morrison műve, A Kedves?

Míg olvastam, azon kaptam magam, hogy nemcsak a könyvet próbálom megérteni, hanem a saját reakcióimat is. Kerestem benne azt, amivel a szerző kiérdemelte a magas elismerést. Nem a díj fényében szerettem volna olvasni, inkább arra voltam kíváncsi, mit ad nekem, mit indít el bennem és mi marad velem az utolsó oldal után is.

Toni Morrison a 20. századi amerikai irodalom egyik legjelentősebb alakja, 1993-ban kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. Regényeinek fontos témája az afroamerikaiak történelme és az ebből fakadó traumák feldolgozása. A Kedvesben ezek szinte minden szereplő életét meghatározzák. Morrison egyéni sorsokon keresztül mutatja meg, hogyan hatnak a történelmi traumák az emberekre és egész közösségekre.

A regény középpontjában Sethe, az egykori rabszolga áll. Ohio államban él lányával, Denverrel. Bár a történet idején szabad ember (mert megszökött), az otthonuk megőrzött valamit a múltból: a házukban jelen van Sethe halott gyermekének szelleme. Innen bontakozik ki a sajátos stílusban elbeszélt történet, ami egyszerre családregény, történelmi dráma és kísértethistória.

Morrison érdekesen bánik az idővel. A Kedves története nem lineárisan halad. Az emlékek váratlanul törnek felszínre, múlt és jelen összemosódik, és az olvasónak apránként kell összeraknia, mi is történt valójában. Egy idő után már nem a rabszolgaság tényei voltak a legmegrázóbbak, hanem az, hogy Sethe számára milyen nehéznek tűnik bármilyen új életet kezdeni azok után, amiken keresztülment. A múlt nem maradt mögötte, hanem folyamatosan visszatér a jelenébe. Egyes részeket többször, lassabban el kellett olvasnom, minden részletre figyelve, mert szerettem volna pontosan érteni, mi történik, amire Morrison sokszor csak utal. Máskor viszont éppen ez a bizonytalanság tartott benne a történetben.

A szerző prózája, nyelvezete különleges, a nagyon lírai részeket sokszor egészen nyersen fogalmazott részletek követik, néha egyetlen oldalon belül. Mindez szépen valósul meg M. Nagy Miklós természetes, sok árnyalatú fordításában. A rabszolgaság itt nem szociológiai fogalom; sebhelyekben, éhezésben, erőszakban jelenik meg, és abban is, hogy egy anya nem dönthet szabadon a saját gyermekéről. Ettől a történet sokkal személyesebbé válik, mintha csupán történelmi látlelet lett volna.

Sethe regényét egy 1856-os újsághír ihlette: Margaret Garner megszökött a gyapotültetvényről, és utána megölte a gyermekét, hogy ne belőle is rabszolga, ahogy a többi gyerekből. Talán ez a valóságos háttér teszi A Kedvest annyira megrázóvá. Morrison nem steril adatokat sorol fel, hanem azt a helyzetet mutatja meg, amiben egy anya szörnyű döntéssel védheti meg a gyermekét. Ettől Sethe döntését nem volt könnyű egyszerűen jónak vagy rossznak látnom. Inkább az foglalkoztatott, mit tehettem volna az ő helyében, és ilyen körülmények között egyáltalán van-e értelme megcsontosodott erkölcsi szabályokat alkalmazni.

A könyv 1988-ban Pulitzer-díjat kapott, később Morrison egyik legismertebb regénye lett. Amikor elnyerte a Nobel-díjat, az életművét jutalmazták vele – aminek A Kedves kétségtelenül fontos része.

• Olvass bele!

A regény kapcsán érdemes megemlíteni a magyarázat nélkül feltüntetett mondatot a kezdő oldalak egyikéről. „Több mint hatvanmillió.” Morrison nem egyetlen család történetének tekinti regényét. Sethe mögött számtalan másik ember és család áll. A hatvanmillió azokra az afrikaiakra és leszármazottaikra utal, akik a rabszolga-kereskedelem, a rabszolgaság és annak következményei miatt szenvedtek el mérhetetlen veszteségeket vagy haltak meg. Sethe családjának tragédiája egy leírhatatlanul nagyobb történelmi tragédiasorozatba illeszkedik.

„Gonosz volt a 124-es ház. Teli egy baba mérgével.” A mű kezdő mondatában szereplő ház nem egyszerű helyszín, mert ott lakik velük a múltjuk is, amit Sethe és Denver nem tud maga mögött hagyni. Bár a leírt történelmi helyzet nagyon konkrét, olvasás közben ma is időszerű kérdések merültek fel bennem. Meddig mehet el egy anya a gyermeke védelmében? Van-e olyan trauma, amin nem lehet túllépni? Lehet-e az emlékezetből kitörölni olyasmit, ami egy egész közösség múltjához tartozik?

Nem kellemes olvasmány Morrison műve. Nem kínál könnyed kikapcsolódást. Olykor szünetet kellett tartanom, annyira nehéz volt továbbolvasni. Mégis éreztem, hogy egyes kegyetlen részei nem öncélúak. Morrison olyan közel hozza alakjait, hogy olvasóként akarva-akaratlan is ott vagyunk, ott élünk közöttük. Sethe hiába próbálja lezárni a múltat, az újra meg újra visszatér a kapcsolataiban, a döntéseiben és abban is, ahogyan saját magára tekint.

Azt hiszem, ezt a könyvet – bár végigolvastam – mégsem befejeztem, csak abbahagytam. Nem lehet egyszerűen pontot tenni a végére. Nyugtalanságot hagyott bennem, és gyakran eszembe jut. Nehéz volt közömbös maradni utána.

Toni Morrison: A Kedves
Fordította: M. Nagy Miklós
Helikon Kiadó, Budapest, 2026
472 oldal, teljes bolti ár 6499 Ft,
online ár a bookline.hu-n 5524 Ft,
e-könyv változat 4299 Ft
ISBN 978 963 620 8578 (papír)
ISBN 978 963 620 8585 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Tizennyolc éve már, hogy a rabszolgaként született Sethe megszökött Édes Otthonból – de még most sem szabad. Fogva tartja a múlt: a farmon történt egykori borzalmak éppúgy, mint halott csecsemőjének szelleme, amely elátkozott kísértetházzá változtatja otthonát. Amikor egy nap a nő ajtajában megjelenik a farmról ismert Paul D., a férfi régi sebeket tép fel, és Sethének szembe kell néznie mindazzal, amit már rég eltemetett magában. Élőkkel és halottakkal egyaránt.
A Nobel-díjas írónő megtörtént eseményeken alapuló, megrázó erejű remekműve egyszerre történelmi utazás a rabszolgaság pokoli bugyraiba, és költészettel teli, hátborzongató kísértethistória, amelyet 1987-es megjelenése óta a modern amerikai irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotásaként emlegetnek.