Browsing All posts tagged under »m_nagy_miklós«

Vad ország szomorú gyermekei | Viktor Pelevin: Gyengéd Érintések Művészete

október 30, 2021 Írta:

0

Bíró Zoltán István | A Gyengéd Érintések Művészete – nehéz kimondani – még Pelevin korai munkáihoz képest sem tekinthető igazán sikerültnek, mégis érdemes elolvasni, gyengeségei ellenére is. A nyolcvanas évektől máig publikáló Viktor Pelevin, a kortárs orosz irodalom egyik fenegyereke. Ám misztikus-realisztikus eszköztára az utóbbi időben kimerülőben van, s amikor megint lemerül a mindennapi orosz […]

Viktor Pelevin: Gyengéd Érintések Művészete (részlet)

október 30, 2021 Írta:

0

J’ai demandé à la lune si tu voulais encore de moi* Indochine Tyimofej volt a legmenőbb társasági arc négyük közül – majdhogynem tévésztár, egy beszélő (vagy épp csak megvetően a kamerába hunyorgó) fej: komolyan nézett a központi csatornákon, rokonszenves reménykedéssel pislogott ki a csatornácskákból, amiknek még úgy-ahogy hiszünk, de igazán az internetes csatornafiókákon rakoncátlankodott. Nem […]

Nagyon mai love story | Nick Hornby: Olyan, mint te

április 15, 2021 Írta:

0

Lengyel Szilvia | Az a jó Nick Hornbyban, hogy aki első könyvei megjelenésekor, azok szereplőivel azonos életkorban kezdte el követni munkásságát, az velük is öregszik. Így mindig (na jó, majdnem mindig) úgy érezheti, hogy Hornby neki írja a könyveit, ő szerepel benne. Elég kényelmes felfogás ez és jó érzés remélni, hogy még sokáig fog írni […]

Nick Hornby: Olyan, mint te (részlet)

április 15, 2021 Írta:

0

Száztizenkét font rengeteg pénz csak húsra. Joseph arra gondolt, hogy a pár talán megpróbálja csökkenteni az összeget, visszaadja a bélszínt vagy a vesepecsenyét, de nem. És a szemük se rebbent, amikor megmondta nekik, mennyivel tartoznak. Az első alkalommal, amikor három számjegyű összeget kért egy vásárlótól, bocsánatkérő arcot vágott – vagy inkább grimaszt, mint aki tudja, […]

Markus Zusak: A könyvtolvaj (részlet)

május 20, 2020 Írta:

0

A Halálnak sohasem volt még ennyi dolga, de ő már tudja, hogy ez még csak a kezdet. Mert a Halál bölcs és kíváncsi, szeretne mindent tudni az emberekről. Együtt is érez velük, ha csak ideje engedi. Ő meséli el ezt a történetet, amely egy német kislányról, Lieselről, a családjáról és a barátairól szól. Meg fanatikus […]

Halálos ködbe veszve | Dmitry Glukhovsky: Poszt

február 10, 2020 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Valójában eszem ágában sem volt elolvasni ezt a regényt. Posztapokaliptikus kalandregény. Nem az én világom. Nem olvastam a Metró-trilógiát sem – bár utóbb úgy tűnik, lehet, hogy ezzel kellett volna kezdenem. Az író (eredetileg Dmitrij Alekszejevics Gluhovszkij) neve sem csengett ismerősen, noha egyszer – a közreműködő Ötvös András kapcsán – belefutottam egy […]

Dmitry Glukhovsky: Poszt (részlet)

február 10, 2020 Írta:

0

|| 1 || – Na és mi van ott, a híd túlsó oldalán? Jegor már vagy ezredszer kérdezi ezt – és nem unja meg, mert a válasz mindig más. A hatalmas híd zöld kásába fúródik bele, sűrű, mérges ködbe, fokozatosan felolvad benne, és a parttól olyan húsz méterre már semmit sem látni belőle. Néha a […]

Ha tudsz nevetni a bosszúságokon, örök derű az életed | Dmitry Glukhovsky: Orosz népellenes mesék

május 8, 2019 Írta:

0

Pál Attila | Hogyan lehetnek mesék népellenesek? – akadtam fenn már a címen. Hiszen a mese eredendően népi műfaj, a szegény emberek vágyait, gondolkodását, igazságérzetét tükrözik vissza, tehát – vélem én – eleve nem lehetnek úgymond népellenesek. De ha mégis, mitől azok? Ráadásul a mű eredeti címének szó szerinti fordítása: Elbeszélések a hazáról.* Belátom, nem […]

Összetört életek | Roman Szencsin: A Jeltisev család

január 5, 2016 Írta:

0

Somogyi András | A Jeltisev család kegyetlen regény. Akár egy rosszindulatú daganatról a CT, könyörtelen, de pontos látleletet ad Roman Szencsin egy orosz falu életéről. A kép független politikai rendszerektől, és semmiben sem különbözik az ötven vagy száz évvel ezelőtti életformától. A kulcsszavak: nyomor, bűnözés, lecsúszás, szerencsétlen, félbetört életek, vegetálás és masszív vedelés. A történet […]

Lucía Puenzo: A német doktor (részlet)

március 8, 2014 Írta:

0

– Itt mindenkit megölnek. – De miért? – kérdezte Nahuel. – Az apukád már elmagyarázta, hogy miért. Tamás be akarta csukni a képregényfüzetet, de Lemún kirántotta a kezéből: a következő oldalakon foly­tatódott az indiánok gyilkolása, mindenhol győzelmet arattak a poros, kék egyenruhát viselő fehér emberek, akik vermet ástak a sivatag közepén, falvakat raboltak ki, felgyújtották […]

A bujkálás évei | Lucía Puenzo: A német doktor

március 8, 2014 Írta:

0

Lucía Puenzo regényében Mengele dél-amerikai buj­ká­lásának feszültséggel teli történetéből olvas­hatunk egy szeletet – amely akár a valóságban is meg­tör­ténhetett. A második világháború után a főbűnösök egy része elmenekült – sokan évtizedekig éltek Dél-Amerikában, és bujkáltak az izraeli titkosszolgálat, a Moszad elől. Ilyen A német doktor egyik főszereplője, az orvos José is, akiben már a regény […]

Vladimir Szorokin: Hóvihar

december 12, 2011 Írta:

0

Szorokin, a mai orosz irodalom nemzetközi sztárja, nagy kísérletezője és igazi botrányhőse. Különös, gyakran utópisztikus világát, a vad nyerseség és a költőiség végletei közt mozgó, egyedi stílusát a magyar olvasó leginkább A jég című regénye alapján ismeri, amely mind könyv formában, mind színpadi változatban nagy sikert aratott. Szorokin valós tényből, képzeletből, politikumból és költészetből, ösztönből, […]

Eduard Limonov: Ez vagyok én, Edicska (részlet)

november 12, 2011 Írta:

0

Amikor végre bejutottam, Jean-Pierre nem volt ott, és soha nem gondoltam volna, hogy ilyen egyszerűen jutok majd be ebbe a szobába. Volt idő, hogy elképzeltem magam, amint berúgom az ajtót, és sápadtan berontok, revolvert szegezve rájuk, aztán felüvöltök: „Te ringyó!”, ők pedig ott fekszenek az ágyon, én elsütöm a revolvert, és a takarón lassan átüt […]

Eduard Limonov: Ez vagyok én, Edicska

november 5, 2011 Írta:

0

„Mindig nagyon spontán törnek rám a vágyak, és ez gyakran káros.” Egy fiatal orosz költő a hetvenes évek közepén egyszer csak New Yorkban találja magát: ment ő is a sok ezer, főleg zsidó származású emigránssal, de legfőképpen a szerelmével, Jelenával együtt, hogy megtalálja a szabadságot és emberi méltóságát. S aztán pillanatok alatt az élet legaljára […]

Nick Hornby: Fociláz

november 5, 2011 Írta:

0

1968-ban a tizenegy éves Nick életében először volt egy Arsenal-meccsen; az apja vitte el, aki épp elköltözött otthonról, s Nicket – aki az anyjával és a húgával élt együtt – azonnal lenyűgözte a környezet átható férfiassága. A dohányfüst, a káromkodás, a gyűlölet és a szenvedély különös elegye… Ez az élmény jó időre megpecsételte a kis […]

Tatyjana Tolsztaja: Kssz!

november 4, 2011 Írta:

0

Azon a helyen, ahol Moszkva állt egykor, kétszáz évvel a Robbanás után éldegél egy közösség a maga primitív, mókás és gyakran brutális szabályai szerint. Az egyszerű emberek egéren élnek: abból főzik mindennapi levesüket, abból készül a ruhájuk, és azt használják a cserekereskedelemben is. A régi könyvek birtoklását betiltotta a zsarnokuk, Fjodor Kuzmics (áldassék a neve), […]

Működteti a WordPress.com.