Browsing All Posts filed under »Színház«

Egy őrült markában | John Fowles: A lepkegyűjtő / Centrál Színház

április 20, 2015 Szerző:

0

Bedő J. István | Ellentmondásos érzések fűznek John Fowles könyvéhez, melyet a hetvenes években ol­vas­tam. Alig bírtam haladni benne, meg­bénított, hogy ilyen rémes dolgok egy­általán meg­es­hetnek. Ugyan­ak­kor mindenképpen végére akartam jut­ni az aberrált lepkegyűjtő tör­té­ne­tének, aki a szépség iránti rajongását előbb pillangók ki­preparálásával és néze­ge­té­sével elégíti ki. De túllép ezen, és egy addig messziről csodált […]

»A szereplők elfojtott gondolatait próbáljuk megmutatni« | Szőcs Artur a »fizikai Learről«

április 15, 2015 Szerző:

0

Hegedűs Claudia | Tehetsége és sármos külseje alapján lehetne körberajongott címlapsztár, de ő nem nyilatkozatokkal hódít, inkább a színpadon bizonyít. Szőcs Artur több darabban is látható a Vígszínházban, rendezéseivel pedig nevet szerzett magának nem csak a fővárosban. Egyik este még Pesten játszik, másnap pedig Miskolcon ül a rendezői székbe. Immár jó ideje ingázik a két […]

Vinnai András: Szóvirágok (részletek)

április 13, 2015 Szerző:

0

Előbeszéd, ajánló Nyelvünk gazdagsága, kommunikációs lehető­ségeink burjánzó veteményes kertje ihlette, hívta életre e tanulságos, s egyszersmind mosolyfakasztó történetet, amely az emberi beszéd eszközeivel szólítja meg nézőit, s hívja önfeledt, ugyanakkor felelősségteljes játékra mindazokat, akik szívükön, s ajkukon viselik a verbális információáramlás sorsát, s akik nem fordulnak el az emberi diskurzus építőköveinek az évezredek során tükörré […]

Nehéz a nyelvkertész dolga | Vinnai András: Szóvirágok / Dumaszínház & Füge / Jurányi

április 13, 2015 Szerző:

0

Bedő J. István | A nézőt már a kezdés előtt eligazítja a halk zeneszó, a My Fair Lady dalai – ha nem kapcsolna azonnal, később még rájöhet, miért hallja Eliza Doolittle-t. Mert a történet arról szól, hogy a láthatatlan, de annál cinikusabb Úristen – látván, hogy az ember mint korcsosul a Földön – elvenni készül […]

»Minden gyönyör egyben szenvedés is« | Szakonyi Károly: Örvény / Rózsavölgyi Szalon

április 10, 2015 Szerző:

0

Kolbe Gábor | Négy év kényszermunka után Fjodor Mihaj­lovics Dosztojevszkij végre ismét irodalmi munkásságára koncentrálhat. Egészsége azon­ban megromlott, magánélete romok­ban he­ver. Minden vágya, hogy bizo­nyít­son, de folyamatos bűntudattól szenved… Szakonyi Károly rádiójátékát eredetileg 2000-ben rögzítették hangszalagra a Magyar Rádióban, márciusban pedig az Örvény eredeti szövegének színpadi adaptációja került a Rózsavölgyi Szalon színpadára. A rendező mindkét […]

Itt és most? | Parti Nagy Lajos (és Molière): Tartuffe / Örkény Színház

április 7, 2015 Szerző:

0

Bedő J. István | Az önként vállalt vakság még rosszabb, mint a született vagy folyamatos látás­vesztés. Ettől aztán szikrázóan és vér­lází­tóan friss az Örkény Színház Tartuffe-je. Nem a steril, hófehér díszletektől, nem a plazmatévétől a falon, nem a napjaink szövegével megszólaló alakoktól (attól is, persze), hanem a levegőjétől. Parti Nagy Lajos (2006-os) újrateremtett Molière-je egy […]

»Forradalmár vagyok, bátorság nélkül« | Schnitzler: A Bernhardi-ügy / Örkény Színház

március 31, 2015 Szerző:

0

Kolbe Gábor | Ha egy drámát a megírása után azonnal betiltanak a szerző hazájában, de minden­hol máshol tomboló sikerrel állítják szín­padra, az valamit jelez. Pontosan így járt az osztrák Arthur Schnitzler, akinek az eredetileg Bern­hardi professzor címen, 1912-ben elké­szült drámáját a monarchia bécsi cenzorai kapásból passzolták in­dex­re, miközben a német szín­házak annál in­kább műsorukra tűzték. […]

Anakronisztikus kacsintás | Csiky Gergely: Buborékok / Radnóti Színház

március 17, 2015 Szerző:

0

Bedő J. István | Ostobaság lenne számon kérni a Csiky Gergelyhez való hűséget a Buborékok (*1884) előadásán. Mai füllel hallgatva Csiky eredeti darabja elviselhetetlenül poros, nevetséges. Ugyanakkor még sincs annyira távol tőlünk, hogy eredeti szövegével sajátunknak érezzük alakjainak gondjait. A két Mohácsi fivér (és Hárs Anna dramaturg) fordított rekonstrukciót végzett. Csontig megnyúzta a 19. századi […]

A nő munkája a férfi? | projekt_Lulu / Jurányi

március 12, 2015 Szerző:

0

Kolbe Gábor | Lulu teljesen átlagos nő, akiben bárki ma­gára ismerhet. Lulu átlagossága azonban ko­ránt­sem a öltözködésében, visel­kedé­sé­ben mani­fesztálódik. Ő ugyanis a nőkről, a női sze­re­pekről alkotott sztereotípiák szü­le­­mé­nye. Minden tettét, minden mon­da­tát, egész életét és sorsát meghatározza az a tény, hogy nőnek született, és az en­nek megfelelő szerepet, szerepeket kell ját­sza­nia. Lulu tehát lehet […]

Jubilál a POSzT | Közzé tették a 2015. évi POSzT versenyprogramját

március 11, 2015 Szerző:

0

JVF | A Rátkai klubban megtartott sajtó­tájé­koz­tató keretében jelentették be a jubileumi, XV. Pécsi Országos Színházi Találkozó ver­seny­prog­ram­ját. A hazai és hatá­ron túli magyar szín­házakban 2014. március 1. és 2015. február 28. között bemutatott elő­adá­sokat Balogh Tibor színikritikus, dramaturg és Perényi Balázs drámatanár, rendező nézte meg. Összesen 235 előadást láttak – ebből 75-öt csak egyikük […]

Egy mozijegy áráért a bródvéééj (meg az ég) | Centrál Színház – Exxxxtra!

március 10, 2015 Szerző:

0

Xénia | A Broadway felett az ég című musical-őrület a Centrálosok kedvence. A Kis­szín­padon futó bemutatók közül nekik a leg­kedvesebb. Eredeti, vad, vicces, tisz­te­let­len – csupa olyan dolog, amitől színház a színház. Tehát vadul szeretik. Különös paródia, mert miközben nyelvet ölt a musicalekre és kiröhögi, érvényes musicalt te­remt. Eredeti, amit Darvas Ferenc zenéjének köszönhet, és […]

Nevetés, felfordulás rulez! | Erdei kalamajka / Operettszínház

február 28, 2015 Szerző:

0

Lengyel Szilvia | Vannak bizonyos „nagyok”, akik kisebbekkel járnak színházba (alibiből), hogy szabadon élvezhessék a kicsiknek szóló darabokat. Ami persze szomorú, ha kényszerű alakoskodás. Én emelt fővel vállalom, hogy mindig is élveztem a bábelőadásokat és a gyerekdarabokat. Az Erdei kalamajka előadása elsősorban kicsiknek szól az Operettszínházban, hiszen a szereplőgárdában akad boszorkány, manók, királylány és számos […]

Homlokcsók Bulgakovtól | Züfec | Szkéné Színház & K2 társulat

február 25, 2015 Szerző:

0

Bedő J. István | A Züfeccel nehéz találkozni. Ritkán játsszák, és még akkor is két lehetőség van: vagy tudja a reménybeli néző, mit jelent a cím, és érdekli, vagy az ellenkezője. Habár Bulgakov Színházi regénye több kiadást is megért, de végül is inkább csak lexikoncikk a kultúrával fog­lal­ko­zók agyában. A harmincas évek Moszkvájának, szovjetunióbeli állapotainak […]

A demencia poézise | Florian Zeller: Apa / Belvárosi Színház

február 22, 2015 Szerző:

0

Bedő J. István | Vajon fogja-e vonzani közönségét Florian Zeller darabja a Belvárosi Színházba? Hiszen az időskori elbutulás, az Alz­heimer-kór nem de­rű, nem komédia. Ennek a betegségnek, az aggkori (néha korábban kezdődő) el­tom­pu­lásnak a tünetei kis adagban figyelve talán mu­lat­ságosak, nagy adagban – a beteggel együtt élve – tragikusak. Lukáts Andor Andréja, a címbeli Apa, […]

Gondoskodás apáról | Lukáts Andor új szerepéről

február 22, 2015 Szerző:

0

Csicsely Zoltán | Alzheimer-kórban szenved az Apa című darab főszereplője. A lánya számára kérdés, meddig képes saját maga gondoskodni róla, meddig adja fel a saját életét, és mikor kell külső segítséget kérnie. Az előadás főszereplőjével, Lukáts Andorral beszélgettünk. Mennyire van szüksége arra színészként, hogy pontosan, orvosilag ismerje az Alzheimer-kórt a szerep eljátszásához? Valamennyit tudtam már […]

Láttam egy Leart (2. rész)

február 20, 2015 Szerző:

0

(Folytatás) Az előadás hangsúlyairól Az újjáalakult székesfehérvári társulat egyre fontosabb színházi életünkben. Olyan izgalmas munkát végeznek, amelyre oda kell figyelni. Ezt a folyamatot példázza a Lear is, Bagó Bertalan mindenképpen korszerű rendezésében. Sokat lehetne vitatkozni azon, mit jelent ma a Lear, a ma közönségének. Amit a fehérváriak előadásában látunk, több mindenről szól. Számításról, a hatalom […]