Browsing All Posts filed under »Színház«

Egy szipirtyó árnyékában élni | McDonagh: Leenane szépe / Centrál Színház

január 27, 2015 Szerző:

1

Bedő J. István | Nem hiszem, hogy csak a szeretni vágyás állna Martin McDonagh darabjának cél­ke­resztjében, bár tagadhatatlanul ben­ne van. De ugyan­ekkora súlyú a mérhetetlen önzés is. Mert vajon mi késztet egy anyát, hogy vénségére komp­lett boszorkánnyá váljék, és e minő­ségében tegye tönkre – amúgy is meg­­nyo­mo­rított életű – lányá­nak min­den­nap­jait? Vagy vissza kellene tekerni […]

Filmrendező a színházban | Gigor Attila és a Leenane szépe

január 19, 2015 Szerző:

0

Serzsi | Gigor Attila – aki a Nyomozó című filmjével eloszlatta azt a hiedelmet, hogy magyar film nem lehet sikeres – a Centrál Kisszínpadán rendezi McDonagh: Leenane szépe című darabját. A bemutató január 24-én lesz. A főszereplők: Pogány Judit és Pokorny Lia. A darab anya és lánya pszicho-thrillerbe hajló kapcsolatát tárja a néző elé. (Az […]

Leenane borzasztó szépe | Maureen, az anyagyűlölő: Pokorny Lia

január 19, 2015 Szerző:

0

Serzsi | Vajon mit is mondana Freud doktor, ha megtudná, hogy Lia/Maureen véletlenül felejtette az anyja asztalán a Leenane szépe színdarab szövegkönyvét? Nyilván azonnal visszakérdezne: véletlenül? felejtette? az anyja? asztalán? Bonyolult dolog lenne kimagyarázni. Maureen előrehaladott ön- és anyagyűlöletben él, és az önfeladásban is erős eredményeket mondhat már magáénak. Ráadásul folyamatos játszmában van az anyjával, […]

Irgalmatlanul édes anya | Pogány Judit merítései az életből

január 19, 2015 Szerző:

0

Serzsi | Pogány Judit próbálja Mag szerepét Gigor Attila rendezésében, Martin McDonagh: Leenane szépe című színdarabban. Pogány zavarba ejtően sokat tud Maureen anyjáról, Magről. Ennyit talán nem is kéne… Gigor Attila a rendező, alighanem Pogány Judit hangján élte át a rendszerváltást. Ő éppen az a generáció, amelyik egy életre szólóan pakkot kapott a Kacsamesékből, és […]

Karácsonyi társadalomkritika | Isten pénze / Operettszínház

január 15, 2015 Szerző:

0

Bedő J. István | Már húsz éve is merész vállalkozás volt elővenni Dickens Karácsonyi énekét mu­si­cal­nyersanyagként. Az Operettszínház hason­ló bátorsággal biztosra ment, és be­mutatta. Az eredeti történet vadro­man­tikus, vadul ér­zel­mes, a saját korának és a kor stílusának minden hozzávalójával. A jégszívű uzsorás, Scrooge mindent és mindenkit gyűlöl, aki a pénzkeresésben és annak felhal­mo­zásában meg akarja […]

Maya hajója | Parti Nagy Lajos Picasso-meséje / Stúdió K

január 12, 2015 Szerző:

0

Iskolásoknak írt magyar mesét Parti Nagy Lajos egy nagy spanyol/francia festő, Pablo Picasso híres festménye (Maya hajóval, 1938) ihletésére. A tízéves kis­lánynak és barátainak humoros kaland­jairól szóló animációs játékot a Stúdió K Színház mutatja be a tatabányai Jászai Mari Színházzal közös produk­cióban. Amikor a Stúdió K 1995-ben Ferencvárosba költözött, a színházat a gyerekeknek készült, Flandriai […]

A bábról és színészről | Részletek a Fodor Tamással készített interjúkból

január 12, 2015 Szerző:

0

Sándor L. István | „…a színészek nem vesznek fel olyan kontaktusokat egymással, amelyek az »emberszínházban« kötelezőek. Ahol arra van szükség, hogy szem találkozzon szemmel, itt viszont az a rossz, ha a szem valóban találkozik a szemmel. A színész nálunk soha nem a partnert nézi, hanem azt a figurát kíséri, amelyikkel játszik. Úgy kíséri, mintha táncban […]

Versszínház? Ez igen! | Jancsó Sarolta Weöres-estjéről

január 11, 2015 Szerző:

0

Tóth Zsuzsanna | Mostanában divatos dolog versszínházról beszélni. Jószerivel így hívnak minden kísérletet, amelyben sokszor teljesen feleslegesen díszletekkel jelenítik meg a „költő korát”, vagy felesleges mozgásokkal „teszik modernebbé” a mondanivalót. S eközben maguk a versek nem hogy megfejtve, kibontva, értelmezve nincsenek, de gyakorta éppenséggel a legrosszabb stílusban, érzelgősen, önsajnálattal nyakon öntve, vagy öncélúan újrarajzolva jelennek […]

Róza ex machina | Lengyel Menyhért: Róza / Karinthy Színház

december 27, 2014 Szerző:

0

Bedő J. István | „Bár az életben is minden ilyen flottul menne” – sóhajtja el magát Alvy Sin­ger/Woody Allen (az Annie Hall-ban). Csak ismételni lehet. Mindenkinek kell egy ilyen Róza néni. Lengyel Menyhért darabja – felépítésében, szituációjában, er­köl­cseiben – a 20. század legelejét su­gall­ja: özvegy anya, szeleburdi (megesett) hu­szon­éves leány(anya), zabigyerek (PC: házas­ságon kívül született), […]

A modern Izrael megálmodója | Silberberg–Forgách: Herzl / Spinoza Színház

december 21, 2014 Szerző:

0

Bedő J. István | A Spinozában a néző két kávéház közé szorul. Egy mögötte zsizseg az ajtón túl, előtte pedig a párizsi kávézó parányi szögletében éppen két szakállas úr köt ismeretséget. Egy zaklatott, lángoló lelkű és tekintetű költő-jogász-újságíró, meg egy higgadt, derűs író, orvos, pszichológus. Nagy találkozás: a lobogó szellemű Herzl Tivadar és a pesti […]

Harpagon hallgatásai | Molière: A fösvény, avagy… / Átrium

december 17, 2014 Szerző:

0

Bedő J. István | Ez a fösvény: kortársunk. Szörnyűséges, önző egy alak, és ez nagyon hamar ki is derül róla. De semmiképp sem poros, há­romszáz-vala­hány éves figura. Örök ge­nya. Legfőképp pedig: hazug, és még a léleg­zetvétele is az. Nincs mit csodálni, hogy Hargitai Iván rendezésében a cím is megváltozik, és maivá lesz a történet. Ami […]

Mégis, kinek a színháza? | Egy jeggyel több a Centrálba

december 14, 2014 Szerző:

0

Kinek a színháza? Mindenkié természe­te­sen. De még­sem juthat el oda mindenki, aki szeretne. Azok a fiatalok és idő­sebbek pél­dául, akik boldogan néznének előadá­so­kat, vennének bérleteket, kihasználnák a ked­vez­­mé­nye­ket, ha ez jelentene számukra bár­milyen meg­oldást. De nem jelent, szinte semmit. Pedig mennének, ha tehetnék. Csakhogy nem tehetik. Hogy erre most mégis lehetőségük nyílik, a Centrál Színház […]

Álom és valóság határán | Macbeth a Magyar Színházban

december 10, 2014 Szerző:

3

Várhegyi Andrea | Shakespeare Macbeth-jének főszereplője a gonosz. Egyes elemzések szerint Lady Macbeth és Macbeth házassága a sátán színe előtt kötött bűnszövetség. A darabban szereplő három boszorka meg a teremtés eredeti rendjét zavarja össze. Ez a „rendzavarás” kiterjed a logikai, a morális és az esztétikai rendre is. Szabó Lőrinc úgy fordítja Shakespeare-t: „Szép a rút […]

Ismét a magyar fiatalok »disszidens-mozgalmáról« | Hungari — HOPPart / Trafó

december 5, 2014 Szerző:

0

(Előzetes) K. E. | 2014-ben meglepően sok művészeti projekt és előadás épült a kivándorlás témája köré. Tudni­illik, hogy az elmúlt öt-hat évben érez­­hetően megugrott a külföldön szeren­csét próbáló magyarok száma. A jelenséget olyannyira sikerült tematizálni, hogy ma már minden valamire való, nagyvárosi gimnazista, egyetemista, pályakezdő és kisgyerekes család fejében megfordul a »menjek vagy maradjak« gondolata. […]

Prolisorsok | Lindsay-Abaire: Jó emberek / Centrál Színház

december 3, 2014 Szerző:

0

Bedő J. István | Nem is igazán lehet megérteni, hogy ez a hadaró beszédű, ostobaságokat össze­zagy­váló, koros bolti pénztárosnő, Margaret egy­ál­talán mit akar, miért nem figyel sen­kire és semmire, miért hajtogatja a magá­ét. Pedig figyelni kell rá, mert az életéről van szó. Nem jut mellette szóhoz senki, még a bolt fiatal munkatársa (Stevie – Rada […]

»Jé, ez tényleg Molière?« | Okostelefonos Fösvény / Átrium

november 30, 2014 Szerző:

0

Tölgyi Kriszta | Molière egyik legsikeresebb darabját 1668-ban mutatták be, ám A fösvény, avagy a hazugság iskolája ma is nagyon friss, aktuális és húsba vágó. A főszereplő, Hirtling István szerint a székesfehérvári Vörösmarty Színház modern felfogású, ám az eredeti szöveget használó előadása pozitív meglepetés a nézőknek. A vendégjáték legközelebb december 3-án látható a budapesti Átrium […]

Működteti a WordPress.com.