Evolúciós csapdában | Bereczkei Tamás: Elhangolódás

Marosán György |

Bereczkei Tamás ebben a könyvében modern világunk különös ellentmondását vizsgálja. Hiszen mindannyian láthatjuk, a világ túlnyomó részén az határozza meg életkörülményeinket, hogy „sokkal több anyagi forrás áll a rendelkezésünkre, mint a történelem folyamán bármikor. A tudomány és a technika újdonságai egyre kényelmesebbé teszik életünket. Egy középosztálybeli polgár jobban él, mint az elmúlt évszázadok arisztokratái.” Csakhogy ezzel egyidejűleg az emberek életében megjelentek testi nyavalyák, táplálkozási problémák, mentális zavarok, és még párkapcsolataikat is súlyos gondjai terhelik. Az Elhangolódás cím éppen az ezeket kiváltó alapvető okra utal.

A könyv Előszava még konkrétabbá az elemezni kívánt problémát: „Az évmilliók alatt kialakult adottságaink nehezen vagy egyáltalán nem tudnak megbirkózni a jelenkori kihívásokkal.” Elhangolódás ment végbe a kettő között, és ennek oka, hogy „az eredendően lassú genetikai evolúció egyszerűen nem tud lépést tartani a kulturális változások szédítő iramával.” Gondoljunk csak arra, hogy az elmúlt századokban teret nyert a szellemi munka, de az internet korába lépve már életünk jelentős részét a számítógépek előtt töltjük. Ennek pedig elkerülhetetlen következménye: „egy gyári munkás, aki napi nyolc órát dolgozik az év 260 napján, 175 ezer kalóriával többet használ fel, mint egy irodában ülő hivatalnok. Ez nem kevesebb mint 62 maratoni futás energiaigényének felel meg.” Meglepő, igaz?

Bereczkei végigvezeti az olvasót azokon a fejlődési szakaszokon, amik meghatározzák kortársaink egyéni sorsának alakulását. Bemutatja, hogy mindennapjaikban milyen, helyzetüket megnehezítő gondokkal szembesülnek. Az emberi viselkedés mechanizmusait elemző tudósként megismerteti az olvasót azzal a képpel, ami rávilágít korunk problémáinak gyökerére: gondjaink döntően abból fakadnak, hogy nem leljük helyünket a bennünket körülvevő világban, a közösségben, ahol élünk. Ezt pedig arra vezeti vissza, hogy az emberi faj „történetének több mint 90 százalékában kis létszámú, viszonylag zárt, vadászó-gyűjtögető közösségben élt.” Ha ebből a szemszögből tekintünk történelmünkre – különösen az utolsó két évszázad változásaira – érthetővé válik: az evolúciós örökségként kiformálódott emberi psziché fokozatosan elhangolódott a mindenkori jelen körülményeitől.

Így jutott el az ember oda, hogy – éljen bárhol és foglalkozzon bármivel – gyakran szinte idegenként botladozik hétköznapjaiban. A könyv számtalan érdekes példán keresztül mutatja be: a fejlődés elért szintje lehetővé teszi ugyan, hogy kényelemben és élmények között válogatva töltsük napjainkat, mégsem érezzük magunkat igazán otthon ebben a helyzetben. Az ebből fakadó, sokasodó gondokkal napjainkban sokféle társadalmi szervezet foglalkozik – az iskoláktól kezdve, az egészségügyi és a tudományos intézeteken keresztül, egészen a munkahelyekig. Ezekkel szembesít minden percben a média, és ezekre kínál megoldást számtalan könyv is.

• Olvass bele!

Összevetve a hozzáférhető elemzésekkel, Bereczkei könyvének stílusa könnyen érthető és kifejezetten olvasmányos; ez emeli őt a tudományos ismeretterjesztő irodalom legjobbjai közé. Azzal is segíti olvasóját, hogy számos példával kiegészítve bemutatja a szerteágazó témakör valamennyi fontos részletét, felhasználva a tudományosan megalapozott tényeket. A figyelmet a lényegre irányítja, s ezzel eligazít a magyarázatok dzsungelében.

Az Evolúciós csapdák című első fejezet szinte kézen fogva vezeti az olvasót az úton, ahol evolúciós örökségünk kialakult, és feltárja a fokozódó „elhangolódás” okait. Így érthetővé válik, hogy életünk körülményeinek folyamatos átalakulása miért vezetett az illeszkedés egyre szaporodó problémáihoz, és ezek miért idézik elő a fokozatos elhangolódást. Sokakban megfogalmazódik a felismerés: „komfortos életmódunk nem feltétlenül jelent magas életminőséget.” Bizony. Ennek az életérzésnek az okait kutatva a könyv sorra veszi a mai ember evolúciósan kiformálódott – és a mai napig meghatározó – pszichológiájának alapjait. A könyv fejezetei bemutatják életünk legfontosabb szféráit: táplálkozási szokásainkat, testi nyavalyáinkat, lelki megpróbáltatásainkat és változó kapcsolatainkat.

Az egyes fejezetekben azután Bereczkei sok érdekes és a modern ember számára rejtélyesnek tűnő problémát elemez. Csak példaként emelek ki néhány izgalmasabbat. Táplálkozási szokásainkról szólva előkerül az elhízás ördöge és a soványság kultusza. A testi nyavalyáink között megtaláljuk a mozgáshiányt, és beszél a szerző a mindennapjaikat olykor pokollá tevő stressz okairól. Ahol lelki megpróbáltatásainkat vizsgálja, szót ejt függőségeinkről és a nőket fenyegető megpróbáltatásokról. A változó kapcsolatokról szóló fejezetben pedig részletesen elemzi a magányosságot előidéző helyzeteket, de ide kerültek a párkereső algoritmusok meg a gyerekvállaláshoz kapcsolódó problémák is.

A könyv meggyőzően bizonyítja: a modern ember problémái számottevő mértékben fakadnak jelenkori világunk és az evolúciós örökség közötti elhangolódás által előidézett összeütközésből. Érdekes ellentmondásra hívja fel a figyelmet a párkapcsolatokkal összefüggésben: „Paradox módon, úgy fokozódik a zavar és a bizonytalanság, ahogyan növekszik az elérhető partnerek száma.” A „bőség zavarára” utaló előbbi megállapítását a könyv egy olyan kutatással támasztja alá, ami azt mutatta meg: ahogyan nő az online párkeresők által felkínált partnerek száma, az emberek úgy lesznek egyre elégedetlenebbek saját döntésükkel. Számomra még elgondolkodtatóbb volt egy másik kutatás eredménye: „azok a nők, akik számíthatnak közeli rokonaik támogatására, ellenállóbbak a stresszből fakadó negatív élettani és mentális hatásokkal szemben, és ritkábban betegszenek meg, mint a magányosan élők.”

Érdekes következtetésekre jutott a könyv a modern világ demográfiai fenntarthatóságának elemzése során. Kiindulópontja: „nincs olyan ország Európában és általában az iparosodott világban, ahol ne csökkenne a népesség.” A jelenség mögött viszont különös ellentmondás fedezhető fel. Egyfelől: „az ipari társadalmakban az emberek lényegesebben több anyagi forrással rendelkeznek, mint bármelyik korábbi történelmi időszakban.” Viszont: „híján vannak a nem anyagi jellegű forrásoknak. A modern társadalmakban élő nukleáris családok a legtöbb esetben nélkülözni kénytelenek a személyes támogatások és szolgáltatások rendszerét.” Szerintem ez azt sugallja: a változás legfontosabb eleme – sokkal inkább, mint amennyire beismerjük – az egykor rendkívül szoros és kiterjedt családi, rokoni és baráti hálózat megerősítése. Vagyis, a demográfiai hanyatlás megállításához elkerülhetetlen, hogy „helyreállítsuk” evolúciós múltunk kölcsönös segítségen alapuló szoros hálózatát.

Az olvasó – még ha nem is nevezi ezen a néven – bizonyára maga is folyamatosan szembesül az elhangolódás problémáival. Ráadásul ezt nemcsak magán tapasztalhatja meg, hanem a vele szoros kapcsolatban levő társai életének példáin is. Globális világunk egyre inkább társbérletként működik, több milliárdnyi lakótárssal.

A könyv megállapításait két tényező teszi különösen időszerűvé. Egyrészt napjaink körülményeit az állandósult válság állapota (ún. permakrízis) határozza meg, ez pedig környezeti, társadalmi és gazdasági gondjaink növekedéséhez vezetett. Minthogy pedig túlléptünk a gyakran idézett (át)billenési pontokon, ezek a gondok maguktól nem fognak enyhülni. Másrészt a világ helyzetének megértésében egész sor tudomány vesz részt, vagyis a könyv által bemutatott ismeretek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy megtaláljuk a súlyos zavarok gyökerét. Mindezek ellenére ma még ritkán vonják be az evolúciós pszichológia által feltárt viselkedési modelleket a problémák elemzésébe.

Az Elhangolódás komoly terjedelemben (és igen sok hivatkozással alátámasztva), tudományos háttérrel megalapozva igazolja: „evolúciós programunk” alapvetően meghatározza reflexszerű reakcióinkat. Ez pedig felveti a kérdést: vajon tényleg egy fenntartható világ felé navigálunk? Erre a kérdésre a könyv utolsó fejezete tér vissza. A Merre tartunk? cím alatt Bereczkei Tamás összefoglalja az emberiség fejlődésének következményeit – kiemelten elemezve a közelmúlt évtizedeket –: hogyan változtak meg a ma élő nemzedékek létfeltételei. Az elmúlt évszázadok kedvező változásait értékelve figyelmeztet: „Amit ma haladásnak tartunk, az gyakran nem más, mint az ember biológiai és pszichológiai természetével szembeni merénylet.” Ennek egyik szembetűnő példája, hogy miközben „a modern életforma egyik sarokköve az egyéni választás szabadsága”, a bővülő választékkal egyidejűleg a legtöbb területen növekszik a bizonytalanság és frusztráltság.

Lezárásként a szerző néhány következtetéssel szembesíti az olvasót. Kiindulva abból, hogy az elmúlt századok során a javuló életfeltételek ellentmondásos következményekhez vezettek, felteszi a kérdést: „De tényleg ez a fejlődés?” Válaszát a jövőhöz való illeszkedés növekvő problémái formálták. Ezek nyomán fogalmazta meg az olvasónak – de végül is az egész emberiségnek – címzett üzenetét: „az ember hosszú evolúciós múltja jelöli ki a normális és egészséges életre vonatkozó legáltalánosabb kereteket.” Tehát: „Jól tesszük, ha összeegyeztetjük viharos gyorsasággal változó jelenünket a múltból származó elkerülhetetlen örökségünkkel. Ha mindez nem is a szakadatlan és feltartóztathatatlan fejlődést kínálja számunkra, egy harmonikusabb és egészségesebb élet lehetőségét biztosan hordozza.”

Bereczkei Tamás: Elhangolódás.
A modern civilizáció evolúciós csapdái
Typotex Kiadó, Budapest, 2025
Test és lélek sorozat
380 oldal, teljes bolti ár 6900 Ft,
online ár a kiadónál 6210 Ft,
e-könyv változat az ekonyv.hu-n 4690 Ft
ISBN 978 963 493 3540 (papír)
ISBN 978 963 493 3540 (e-könyv)

* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege

Vajon miért vagyunk tele függőségekkel a kávéivástól a dohányzáson át a kényszeres internetezésig? Miért érezzük magányosnak magunkat, miközben rengeteg ember vesz bennünket körül? Miért olyan stresszes az életünk, és miért egyre gyakoribb az elhízás, az allergia és a depresszió?
Bereczkei Tamás új könyvében az evolúciós pszichológia perspektívájába helyezi ezeket a mindenkit foglalkoztató kérdéseket. Problémáink jelentős része abból fakad, hogy az evolúció során létrejött élettani, érzelmi és megismerési folyamataink nem tudják követni a civilizációnkban végbemenő szédítően gyors változásokat: a kettő között folyamatos elhangolódás keletkezik, és ennek testi és lelki következményei megnehezítik az életünket. A könyv számos témakörön keresztül, szisztematikusan és rengeteg háttérismerettel rendelkezve mutatja be a jelenségkört, a megvilágító erejű magyarázatokból pedig gyakran a lehetséges megoldásokra is fény derül.
Van mit tanulnunk az őseinktől, legyen szó az észszerű táplálkozásról, a megfelelő fizikai aktivitásról, a közösségi hálóink kiépítéséről vagy éppen a gyermeknevelési szokásaink átalakításáról.