Maya hajója | Parti Nagy Lajos Picasso-meséje / Stúdió K

Iskolásoknak írt magyar mesét Parti Nagy Lajos egy nagy spanyol/francia festő, Pablo Picasso híres festménye (Maya hajóval, 1938) ihletésére. A tízéves kis­lánynak és barátainak humoros kaland­jairól szóló animációs játékot a Stúdió K Színház mutatja be a tatabányai Jászai Mari Színházzal közös produk­cióban.

Amikor a Stúdió K 1995-ben Ferencvárosba költözött, a színházat a gyerekeknek készült, Flandriai csínytevések című előadással nyitotta meg. A mese az ismert történet (De Coster: Thyll Ulenspiegel) motívumait használta, de idősebb Pieter Brueghel Gyermekjátékok című képe figuráira és helyzeteire épült. Azóta a társulat szinte minden évben színre visz olyan meséket, amelyeket híres művészek (Klee, Hundertwasser, Miró, Chagall) munkái ihletnek. Most Picasso, illetve valóságosan létező lánya – María de la Concepción (*1935), akit Mayának neveztek – a mese inspiráló alakja, de persze az animációs mesedarab végső formájában megírt és eljátszott Mayának nem lehet szoros kapcsolata a „modellel”.

Hiszen az eredeti történetek és a mese viszonyára az jellemző, amit Picasso maga is ír: Nálam a kép felbontás eredménye. Festek egy képet, azután szétrombolom. Végeredményben semmi sem vész el; a vörös, amit egyik részről elvettem, ott van valahol másutt.

A játéktér Pablo Picasso műtermét idézi, ahol kislánya, Maya egy kis hajót szorongat az ölében, a dakszliként viselkedő játékát. A közhely kommentárok szerint Picasso nagyon szerette a gyereket, többnyire játékokkal festette meg őket. Aztán ez a világ kitágul – mint Lázár Ervin híres meséjében (Masoko Köztársaság) az író szobája –, és csodás történetek esnek meg a festőállványokról, vásznakról le- és a keretekből kilépő ismert (illetve megismertetésre szánt) alakokkal.

Ezek a szereplők a leggroteszkebb metamor­fózisokra is képesek, ahogy ezt Picasso alkotási módszereinél is megfigyelhetjük: néhány másod­perc alatt képes volt átfesteni az eredetileg ábrázolt figurát más tárggyá vagy élőlénnyé, de ugyanezt megtette korábban élt nagy festők (Velázquez, El Greco, Miro, Manet) alkotásaival is. A színjáték alapja tehát a folyamatos születés, átalakulás, alakítás.

Maya meséje

Pablo papa műtermében Mayára rátör a bőség az egyébként örökké fogyókúrázó, gitártestű Angéla képében. A valamikori operaénekes nagynéni, aggódik, hogy a rábízott kislány (és kis dakszli-kutyaként agyonszeretett játékhajója) lefogy, amíg a festő papa Párizsban jár. Állandóan etetné Mayát és Mayót (hajónevén Dakszilont). Jó lenne az egyhangúság helyett valami vicces kaland!

• 

  Fodor Tamás

  A rendező, Fodor Tamás a bábozó színházról

Váratlanul Velázquez festménye, a spanyol Izabella királynő udvarából menekült törpe mulattató pontosabban, annak Picasso festette változata – Bobo, megelevenedik. Tengert ugyan nem sikerül varázsolnia, de egy másik, egy szegény artista fiút ábrázoló festményből kigurul egy cirkuszi labda, sőt földgömbbé válik, így Pablo papa műtermébe ugyan beköltöznek a földrészek, még az óceán is, de a kis artista-növendék most már nem fogja tudni segíteni elszegényedett családját.

Egy busás jutalom reményében, amiből talán kárpótolhatják a kis Josét, elhajóznak Dakszilon hátán, hogy felvidítsák a mindenki szeretetét kikényszeríteni akaró királynőt.

A hatalmas hullámokon éppen úrrá lesznek, amikor a Mayo-hajó (Dakszilon) zátonyra fut, azaz nem is zátony az, hanem egy újabb menekült, Gabika-bika, aki inkább bujdosik, de nem hajlandó a zsarnok Izabellát azzal szórakoztatni, hogy felökleli egyetlen barátját, a szelíd lelkű költő-torreádort, Escamillót. Mayának sikerül egy infánsnő alakjában a népe kicsikart szeretetét élvező Izabella közelébe jutni. A királynő azonban fejvesztés terhe mellett kötelezi a kislányt a főtorreádor és a főbika felkutatására.

Hőseink megpróbálják rávenni a két barátot, hogy színleljenek egy véres viadalt. De mivel jobban szeretik egymást, mint a képmutatást, a csel nem sikerül. Kénytelenek tovább menekülni, s bebizonyosodik, hogy Dakszilon még léghajónak is kiváló. Már éppen légi katasztrófa fenyeget, mikor egy varázslatos fordulat után újra a képek között találják magukat és barátaikat. És a végén kiderül, hogy a boldogságnak egyszerű a titka.

* * *  * * *

Parti Nagy Lajos: Maya hajója

Kaland-játék bábokkal, humorral, zenével, iskolásoknak, Picasso képeinek nyomán
Rendező: Fodor Tamás, dramaturg: Lakos Anna
Külön köszönet Dr. Vekerdy Tamásnak

Szereplők
MAYA, Pablo papa lánya, 10 éves – Pallagi Melitta
DAKSZILON, azaz Mayo, Maya hajója, és nem öleb, pláne lánykutya – Homonnai Katalin
BOBO, azaz Rodrigo El Primo Pablillos, törpe, költő és varázsló – Nagypál Gábor
IZABELLA, spanyol királynő, a szeretet bélpoklosa – Nyakó Júlia
JOSÉ, artistatanonc a Globus cirkusz ellopott gyakorlólabdájával – Lovas Dániel
GÁBRIEL (GABIKA), pacifista bika – Sipos György
ESCAMILLO, torreádor és költő, néha Kamillkának hívják, de ezt utálja – Spilák Lajos
MIODRÁGOVICS ANGÉLA, falánk nagynéni, énekes-gitár, a háta mögött Besamel, sőt Busamell néninek hívnak – Nyakó Júlia

Látvány: Németh Ilona
Zene: Spilák Lajos
Külön köszönet Dr. Vekerdy Tamásnak

A Stúdió K Színház és a Tatabányai Jászai Mari Színház, Népház közös produkciója

Stúdió K Színház (1092 Budapest, Ráday u. 32.)
Bemutató: 2015. január 16. (péntek, 17.00)
További előadások: 2015. január 17. (szombat, 17.00), január 18. (vasárnap, 11.00), január 25. (vasárnap, 11.00)

További részletek, jegyinformációk és online jegyvásárlás.