Bodó Viktória Booklány | Coming out: igen, én még hallgattam Rádiókabarét. Minden csütörtökön, kettőtől ötig. Így most minden olvasó szépen kitalálhatja, hogy milyen öreg vagyok (nem, annyira ezért nem). Ebben a bizonyos Rádiókabaréban Megyesi Gusztáv időről időre felolvasott egyet a publicisztikái közül, a közönség meg nevetett. Sokáig azt hittem, ezek az írások direkt kabarészámnak születtek, […]
június 20, 2016 Írta: olvassbele
Bedő J. István | Félreértések elkerülése végett: semmi csúnyát nem készülök mondani se a szerzőről, sem a szerző által megírt regényíróról. Csupán arra emlékeztetek, hogy a közismert okoskodás szerint kolbászból nem lehet disznót csinálni. Most Matuscsák Tamás e könyvével mégis sikerült. És milyen helyre kis sertés lett! Na, elég a marháskodásból, komoly dologról van szó. […]
április 18, 2016 Írta: olvassbele
Lengyel Szilvia | Ez a bölény nem igazán félelmetes. Első pillantásra megtévesztő, mert külsőre éppen olyan, mint a többiek. De belül gyenge. Hiányzik belőle az erő. Talán gyáva is. Bölénybe oltott széplelkű madárka? Szeressem, féljek tőle vagy taszítson? Az amerikai bölény annak az ötcentesnek a hátoldalán található, melyet a főszereplő ócskás, Don (Szervét Tibor) ad […]
február 12, 2016 Írta: olvassbele
A paraszt úrképe Az úrnak elsősorban minél kevesebbet kell alattvalói közelében tartózkodnia. Ez nyilván nehezen elképzelhető, ugyanis velük vagyunk körülvéve, viszont a lehetőségek keretein belül nem árt eleget tenni ennek az elvnek. Sőt az sem árt, ha akadnak olyan parasztjaink, akik soha életükben nem láthatnak minket személyesen, csak legendákból, történetekből ismernek. Így tudja az úr […]
február 12, 2016 Írta: olvassbele
Bodó Viktória Booklány | Vannak azok a könyvek – szép számmal –, amik előre bocsátanak valamit, hogy megteremtsék a megfelelő hangulatot vagy jó irányba terelgessék az Egyszeri Olvasó gondolatait, megalapozzák a hangulatát. Namármost, ezeket a könyveket Booklány nem szokta szeretni, mert majd ő maga eldönti, hogy mit, mikor, hogyan és egyáltalán… Innen nyerni nálam nehéz, […]
november 11, 2015 Írta: olvassbele
| Tüzesen süt le a nyári nap sugára | Rohadt meleg volt aznap. De a plüssöket egyáltalán nem viselte meg a hőség. Sőt, mintha most felszabadultabbnak, vidámabbnak tűntek volna, mint korábban. Fent a hegyen egyszerre lefoszlott róluk az a szinte tapintható rosszkedv, ami az utóbbi hónapokban rájuk telepedett. Ha emberekről lenne szó, azt mondanám, szorongtak, […]
október 21, 2015 Írta: olvassbele
Repülő marhaszelet K.: Milyen magasról kellene lehajítani egy marhaszeletet, hogy átsüljön, mire földet ér? — Alex Lohey V.: Remélem, hogy pittsburghi módra, vagyis kevéssé átsütve szereted a marhasültet. Megjegyzem, érdemes felkészülnöd rá, hogy miután megtalálod a földre visszahullott hússzeletet, fogyasztás előtt kénytelen leszel kiolvasztani. Ami a világűrből érkezne a Föld légterébe kerül, nagyon felforrósodik; amikor […]
október 21, 2015 Írta: olvassbele
Somogyi András | Rendhagyó, némi túlzással műfajteremtő könyv Randall Munroe-é. Ismertetéséhez – vagy inkább értelmezéséhez – ugyancsak rendhagyó módon előbb a szerzőről kell tudnunk egyet s mást. Munroe az egyetemen fizikából diplomázott, majd a NASA csapott le rá, robotikai kutatással foglalkozott. Előbb hobbi szinten lett karikaturista, majd teljes munkaidőben. Ezen azt kell érteni, hogy az […]
szeptember 23, 2015 Írta: olvassbele
| 1 | Macska az úton – Én vagyok a rossz hír hozója. Én vagyok, aki nem hazudik neked. Én vagyok a golyó, amit a fejedbe röpítesz. Ez a végszavam, elindulok a csoport hátsó részéről, lassan, komótosan, feltűnés nélkül araszolok előre. – Bárcsak azt mondhatnám, hogy borult, őszi nap volt, a felhők úgy nehezedtek a […]
szeptember 23, 2015 Írta: olvassbele
Fekete Judit | Kedves könyvolvasó, rendhagyó (és kifejezetten szemtelen) módon nem hozzád szólok indításként, hanem a könyvek láthatatlan „magyar hangjához”, a fordítókhoz. Nem árt ugyanis, ha ők is tudják: hiába tűnik úgy, hogy a szerzőé minden dicsőség, és az ő munkájuk háttérbe szorul – de mi, olvasók az ő közreműködésüket is figyelemmel kísérjük. Sőt! Ahogy […]
szeptember 3, 2015 Írta: olvassbele
Bedő J. István | Nem titok, hogy Királyhegyi Pál életrajzi könyve: újrakiadás. Az sem, hogy Királyhegyit éppen azért szerették – néhány érintettet kivéve –, mert hihetetlenül szórakoztató társalgó volt, aki ha egy jó történetre akadt, rácsapott, és beleépítette az életművébe. Ennek köszönhetjük például a legtöbb Molnár Ferenc-anekdota továbbélését is, hogy csak egy példát említsek. Mégis […]
szeptember 3, 2015 Írta: olvassbele
(Az Új Idők szerkesztőségében) A Pesti Naplóba írhattam, de csak mint külső munkatárs, mert volt valamilyen törvény erre is. Az Új Időknél Fodor szerkesztő úr lelkesen fogadott: – Örülök Palikám, hogy hazajöttél, de nem tudom, dolgozhatsz-e nálunk, mert a rendelet szerint… – Igen. Hallottam már róla. Gyerünk be a kegyelmes úrhoz. A kegyelmes úr Herczeg […]
július 9, 2015 Írta: olvassbele
Ugye ritkán van zsidó vevője, aki borotvát vásárol? Egy nap múlva elhozhattam az új szemüvegemet. – Zuhé úr! – örvendezett az optikus, mikor beléptem a kramjába, az üzletébe. Előhozta a dobozt, amin a nevem állt, benne a Holnap délben modell. Ünnepélyesen szétnyitotta a két szárát, a szemüveget az orromra ültette, amely még mindig fájt egy […]
július 9, 2015 Írta: olvassbele
Bedő J. István | Nem egyszerű ez, kérem. Ha anyád él – már jó. Ha szeret, még jobb. Ha anyád aggódik érted, az érthető. (Ha felnőttke vagy, azért mégse kéne már annyira…) De ha anyád egy jiddise máme – az manapság inkább egy sorscsapás. Na, még ha ehhez svájci is vagy, az ottani majdnem egészen […]
július 2, 2015 Írta: olvassbele
A gyárkémény dalolni kezdett (…) A kor jellegzetes – ha nem is alakja, de mindenképpen – eseménye volt két magyar író műveinek Sztálin-díjjal való elismerése. A Népek Atyjáról elnevezett, és köztudomásúan az ő tudtával évente kiosztott díj volt a leg, leg, leg, amivel egy szovjet író, művész munkásságát elismerhették. 1952-ben azonban első ízben öt külföldi […]
október 30, 2016 Írta: olvassbele.com
0