Browsing All posts tagged under »humor«

Egy röhögnivaló rezsim | Kulcsár István: Szexmentes övezet

július 2, 2015 Írta:

1

Bedő J. István | Visszatekintve a hatvanas-hetvenes évekre már csak mulatni tudok azon, hogy mi minden volt tilos és mi kötelező a fejlett (és előtte a fejletlen) szocializmus éveiben. Kulcsár István már sok éve lerúgta magáról azt a szűk zsákot, amelyben táncolnia kellett. Mint minden külföldön dolgozó tudósítónak, Kulcsár Istvánnak is (Moszkva, New York stb.) […]

Giulia Enders: Bélügyek (részlet)

május 29, 2015 Írta:

0

Hogyan kakálunk? És miért fontos ez a kérdés? A lakótársam egyszer kijött a konyhába, és megkérdezte: „Giulia, te mégiscsak orvosnak tanulsz – hogyan kakálunk?” Biztos nem lenne jó ötlet ezzel a mondattal kezdeni a memoáromat, ez a kérdés azonban sok mindent megváltoztatott a számomra. Bementem a szobámba, leültem a padlóra, és átlapoztam három könyvet. Amikor […]

Az emésztés bája | Giulia Enders: Bélügyek

május 29, 2015 Írta:

0

Bogárdi Iván | Az egyik első illemszabály, amit megtanultam, hogy csukott szájjal kell enni. Ez a csukott száj arra is vonatkozik, hogy amint eltűnik bennünk az ennivaló, pofa be, egy szót se arról többé, hogy mi történik vele. Pedig odabent meghökkentő, drámai események részese lesz a lenyelt falat, amíg a ropogósra pirult pecsenyéből és a […]

Pataki Éva: …és megint nagymama (részlet)

március 6, 2015 Írta:

0

1. fejezet | amelyben biciklizünk az Unokával, én kórházba kerülök, és végig ott is maradok Most már tudom, mi történt és miért történt. Kezdetben még fogalmam sem volt semmiről, elmerültem a kétségbeesés, az önsajnálat örvényeiben; elborítottak a Miért történt ez éppen velem?, Éppen most?, Július elején, amikor épp csak megkezdtük a nyaralást az Unokával?, Hogy […]

Kalandok hatvan felett| Pataki Éva: …és megint nagymama

március 6, 2015 Írta:

0

Jolsvai Júlia | Immár a második „nagymamaregényével” jelentkezik Pataki Éva, az ismert forgatókönyv- és szépíró. A Nőből is megárt a nagymama sikere után folytatódnak a jórészt önéletrajzinak tűnő megpróbáltatások. A regény in medias res kezdődik, rögtön biciklibalesettel. A narrátor-szerző az Unokával indul tekerni, amikor leesik a kétkerekűről, és a traumatológián találja magát törött bokával. Szép […]

Azt ismered, hogy Kohn és Grün…? | Dés Mihály viccantológiája

január 24, 2015 Írta:

0

Kleyer Éva | Én genetikailag kódoltan anti-antiszemita vagyok. Tudomásom szerint a felmenőim között nem volt zsidó, így nálunk otthon ez nem volt téma. A hetvenes években, amikor igazán eszméletre ébredtem, valahogy a környezetem sem foglalkozott a kérdéssel, következésképp fogalmam sem volt arról, hogy 1. mi a zsidó?, 2. ki a zsidó? Így aztán, amikor zsidó […]

Osztálykirándulás? | Nógrádi Gábor: A mi Dózsánk

november 20, 2014 Írta:

1

Bedő J. István | Az időutazásos kalandregény minden író számára komoly feladat. Egyesítenie kell a történet jelenidejét a célba vett korral, és nem menekülhet az utóbbi alapos ismeretétől sem. Nógrádi Gábor egy kört már lefutott (A mi Kinizsink) ebben a kategóriában, és az előző könyv sikere is inspirál(hat)ta ezt a másodikat. [Szakmai megjegyzés, csupán az […]

Nógrádi Gábor: A mi Dózsánk (részlet)

november 20, 2014 Írta:

0

| 2 | Ki a felelős? | Este hat órára kisebb tömeg gyűlt a polgármesteri hivatal rothasztottsajt-zöld színű épülete elé. Még vörösen lángolt a júliusi nap és a zeréndvári polgárok arca az izgalomtól, mert senki sem tudta, kik dúlták fel Emmanyu házát, és két napja kik karcolták össze a kocsikat, meg lopták el a volt […]

Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak (részlet)

október 29, 2014 Írta:

0

1 | Az ember, akit Ovénak hívnak, vásárol egy számítógépet, ami nem is számítógép Ove [ejtsd: Úve] ötvenkilenc éves. Saabot vezet. Az a fajta ember, aki rábök azokra, akiket nem kedvel, kicsit úgy, mintha betörők volnának, az ő mutatóujja pedig egy rendőrségi zseblámpa. A pult előtt áll egy olyasféle üzletben, amilyenekbe japán autókkal rendelkezők szoktak […]

A fekete-fehér összes színe | Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak

október 29, 2014 Írta:

0

Fekete Judit | Ha nyernék a lottón, megvenném ezt a könyvet sok millió példányban, és mindenki kapna belőle. Mert minden­ki­nek van egy Ovéja, akit nem ért. Egy folyton dühös és morgós távoli rokona, vagy egy zúgolódó férje, esetleg kekec és mániákus telekszomszédja. És azért is kapna mindenki egy példányt ebből a könyv­ből, mert igazán ritka, […]

Kihagyott lehetőség | John O’Farrell: A férfi, aki elfelejtette a feleségét

október 26, 2014 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | Minden lehetőség megvolt a könyvsikerhez: egy sikeres humorista (a szerző), aki – mielőtt maga is politikai pá­lyára tért volna – adott már poén-tanácsot mindenkinek, aki számít. Az íráskészsége is elég kellemes, olvasmányos munka szaladt ki a kezéből, többször fel is nevettem ol­va­sás közben egy-egy vicces mondaton, ráadásul az alap­helyzet is érdekesnek […]

Lehet kiszállni? | Sue Townsend: A nő, aki egy évig ágyban maradt

október 19, 2014 Írta:

0

Bodó Viktória Booklány | A meggyőződéses olvasót alapvetően kétféle meglepetés érheti, amikor egy új könyvbe kezd: valami jóra számít és rosszat, de legalábbis rosszabbat kap, vagy nem bízik semmi eget rengetőben, pont ezért éri olyan váratlanul a kis csoda, amit végül megkap. Mondanom sem kell, ez utóbbi meglepetést mi, mániákusok, sokkal jobban szeretjük. Sue Townsend, […]

Sue Townsend: A nő, aki egy évig ágyban maradt (részlet)

október 19, 2014 Írta:

0

| 1 | Amikor elmentek, Eva bereteszelte az ajtót, és kihúzta a telefont. Örült, hogy egyedül van a házban. Szobáról szobára járt, takarított, rendet rakott, összeszedte a csészéket meg a tányérokat, amelyeket a férje és a gyerekei hagytak szanaszét. Valaki egy leveseskanalat felejtett Eva kedvenc foteljának karfáján – azén a fotelén, amit ő kárpitozott az […]

Röhejes sárkányveszély | Christopher Moore: A Melankólia-öböl buja bestiája

október 14, 2014 Írta:

1

Bedő J. István | Legjobb ezen gyorsan túlesni: Christopher Moore megint olyasmit talált ki, amitől az ember nem meri tömegközlekedésbe vinni a könyvét. Ugyanis vagy hőbörödöttnek néznek, mert megállás nélkül vihogsz, vagy elfelejtesz leszállni ott, ahova igyekszel (az indok azonos). A Melankólia-öböl buja bestiája a tökéletes turmix: van benne ötezer éve az óceánmélyi árokban pihengető […]

Christopher Moore: A Melankólia-öböl buja bestiája (részlet)

október 14, 2014 Írta:

0

| EGY | Theophilus Crowe | A halottak mércéjével mérve Bess Leandernek egész kellemes illata volt: levendula, zsálya és leheletnyi fokhagyma. Az étkezőben hét rusztikus szék a falról lógott kampókról, séker szokás szerint. A nyolcadik felborulva hevert Bess alatt, a nő pedig a nyakára szorult kalikószövet kötélen lógott. A mennyezet csupasz gerendáit szárított virágok, különféle […]

Mentsük meg a rablót! | Otfried Preußler: Torzonborz megjavul

szeptember 26, 2014 Írta:

0

Jeges-Varga Ferenc | Még hogy egy héttőrös gazember meg akar javulni! Lárifári! Te sem hiszed, én sem dőlök be annak, hogy Torzonborz ukmukfukk a nyugdíjaztatását kéri. Hiába lobogtatja a szabadlábra helyezéséről szóló pöcsétes papirost, Nagymama a viszontlátás okozta izgalomtól és félelemtől éppen úgy elájul, mint amikor kurblis kávédarálóját lovasította meg a bitang, vagy amikor Lackó […]

WordPress.com ingyenes honlap vagy saját honlap létrehozása.