Bogárdi Iván |
Az egyik első illemszabály, amit megtanultam, hogy csukott szájjal kell enni. Ez a csukott száj arra is vonatkozik, hogy amint eltűnik bennünk az ennivaló, pofa be, egy szót se arról többé, hogy mi történik vele. Pedig odabent meghökkentő, drámai események részese lesz a lenyelt falat, amíg a ropogósra pirult pecsenyéből és a díszes, sokszínű tortából elkészítjük saját remekművünket, amire még csak rá se akarunk nézni.
Giulia Enderst pont a belek érdeklik. Nemcsak úgy, ahogy egy orvost általában érdekel a szakterülete, hanem valóságos érzelmekkel, megszállottként beszél a témáról. Ezekkel a szavakkal mutatja be könyvét:
„Majd leestem a székről, amikor megismertem a bélben lévő baktériumokat, és rájöttem, hogy egy külön kis világot képeznek a hasunkban: edzik az immunrendszerünket, ott ülnek, eszik az ennivalónkat, és fontos anyagokat állítanak elő nekünk. Már nemcsak kórokozókat látunk bennük, hanem a jókedv, a remény forrását is.
Teljesen beleszerettem a legutáltabb, legfurcsább küllemű szervbe, és még ma is úgy érzem, minden okom megvan rá.”
Beleszeretett a belekbe… Van még rajta kívül bárki, akár a szakorvosok és kutatók között ilyen érzelmekkel? Nekünk, magyaroknak József Attila Ódája jut eszünkbe:
„Az örök anyag boldogan halad
benned a belek alagútjain
és gazdag életet nyer a salak
a buzgó vesék forró kútjain!”
Giulia nemcsak a világ egyik legelbájolóbb ismeretterjesztője, aki könnyed humorral tud beszélni a témájáról, hanem volt olyan jó ízlése, hogy a belek témájába beássa magát. Nem szoktam sok szót fecsérelni a szerző küllemére, de jókedvre derülünk, ha megkeressük ennek a mosolygós, csillogó szemű diáklánynak valamelyik fellépését az Interneten. Például a klipet, amelyik óriási siker volt a YouTube-on, és első díjat nyert a freiburgi Science Slamen. Előadásának címe: Darm mit Charme, ugyanaz, mint az előadáson alapuló könyvnek, ami most magyarul Bélügyek – A belek csodálatos világa és a jó emésztés címen jelent meg. Az eredetihez hűségesebb lett volna ez a cím: Bél-sárm…
Ebben a könyvben egy mágikus világon utazhatsz keresztül: emésztőrendszereden. Gyomorról és belekről nem szívesen beszélünk. Kaka, puki és furcsa hangok… ez eléggé szégyellni való, pedig teljesen természetes és jókora része emberi mivoltunknak. Sőt: nagyobb része, mint ahogy hisszük.
A könyv részletesen leírja a táplálék kalandjait a szájon, torkon, nyelőcsövön, gyomron és bélrendszeren keresztül. Mi ad hangot, amikor korog a gyomrunk, miért hányunk és miért van hasmenésünk vagy székrekedésünk. Könnyen érthetően és szórakoztatóan ír a bélrendszer működéséről. Ennek a fantasztikus szervnek óriási jelentősége van testi és lelki közérzetünkre. Lépésről lépésre végigveszi emésztőrendszerünket. Néha kicsit túl játékosan, néha kissé túlerőltetve a szövetek, sejtek, baktériumok rajzfilmbe illő megszemélyesítését, de ha ez az ára annak, hogy minél többen elolvassák és megértsék a könyvet – legyen ez bocsánatos túlkapás.
Testvére, Jill Enders vicces-gyermeteg ábrákkal gazdagította a könyvet. Bacilusai és sejtecskéi még jobb kedvre hangolják az olvasót. A legújabb kutatások alapján tájékozódunk olyan tudnivalók között, aminek hasznát vesszük, ha emésztésünk nem működik rendesen, és mit tehetünk azért, hogy megőrizzük egészségünket. Soha nem éreztem magam annyira motiváltnak, hogy átálljak valamiféle egészséges(ebb) táplálkozásra, mint amikor a könyvben olvastam a leírást, hogy mennyi zsírt és cukrot dolgoz fel emésztőrendszerünk, és hová vezet a túladagolás. Nem valamiféle egészségfanatikus guru hatása ez, hanem Enders tudományos – és gyengeségeinket is megértő – beállítottsága.
Talán a legnagyobb érdeklődéssel az agy és a belek közötti kapcsolatról szóló részt olvastam. Egyre többen kutatják ezt az összefüggést, és egyre többen felfedezik, hogy a túlsúly, a depresszió, allergia és számos más, rejtélyes betegség okozója az, ha az egyensúly megbomlik a bélflórában. Ennek a feltérképezésével remélhetőleg a jövőben könnyebben láthatjuk az egységes egészként az embert, fel tudják majd fedni sok betegség okát és kezelni a szimptómákat. Azonkívül mi mindannyian sokat tehetünk azért, hogy megelőzzük a betegség állapotát. A mindenhatónak remélt antibiotikumos kezelés zsákutcának bizonyult. Vannak helyzetek, amelyekben a használatuk elkerülhetetlen, de végül is többet ártanak, mint használnak.
„Az antibiotikumok megbízhatóan kiirtják a veszélyes kórokozókat. És a barátaikat. Meg az ismerőseiket. Meg az ismerőseik távoli ismerőseit. Ez teszi őket a veszélyes baktériumok elleni legjobb fegyverré – és egyben a legveszélyesebb fegyverré a jó baktériumokkal szemben. Ki állítja elő a legtöbb antibiotikumot? A baktériumok. He? […]
Ha tényleg indokolt, hogy antibiotikumot szedjünk, hajrá! A hátrányai ilyenkor biztosan háttérbe szorulnak az előnyökkel szemben – például ha súlyos tüdőgyulladásunk van, vagy gyerekként kell legyőznünk egy különösen undok fertőzést. Ezekben az esetekben a kis tabletták életmentőek. Az antibiotikum gondoskodik arról, hogy a baktériumok ne terjedjenek tovább. Az immunrendszer pedig megöli a többi kórokozót, és gyorsan jobban leszünk. Megfizetjük ugyan az árát, de mindent összevetve jó üzlet.”
A megoldást a hasznos bélbaktériumok életkörülményeit támogató pre- és probiotikus élelmiszerek jelentik. Ezek ismertsége még közel sem mondható általánosnak. A Bélügyekben velük is közelebbről ismerkedhetünk meg. Blandl Borbála fordítása kellemesen szabatos és enyhén távolságtartó, ahogyan elvárható a szokatlan közegtől.
Nem ez az első mulatságos ismeretterjesztő könyv erről a témáról. 1987-ben (magyarul 1997-ben) jelent meg a Kakadémia. Az is szórakoztató és tanulságos olvasmány. (Talán akkor még polgárpukkasztóbb hatású volt.) Giulia Enders könyve nyilván tartalmazza az utóbbi negyedszázad kutatási eredményeit is, különösen, ami az egészséges bélflórát karbantartó pre- és probiotikus élelmiszereket illeti. A Bélügyek megtanít arra, hogy élvezzük és becsüljük meg az étkezés és az emésztés egész folyamatát – és csodáljuk önmagunkat ezért a fantasztikus képességért.
Giulia Enders: Bélügyek – A belek csodálatos világa és a jó emésztés
Park Kiadó, Budapest, 2015
300 oldal, teljes bolti ár 2900 Ft
ISBN 978 963 355 1325
* * * * * *
A könyv kiadói fülszövege
A bélrendszer közel nyolc méter hosszával a legnagyobb szervünk, mégis kínos beszélnünk róla. Kakilás, hányás, hasmenés… fúj, gusztustalan! Pedig ha meggondoljuk, hogy immunrendszerünk 80%-ban a beleink állapotától függ, akkor ez nem kis dolog. Egyre nyilvánvalóbb – tudományos adatok igazolják –, hogy a túlsúly, a depresszió, a különféle allergiák és számos komoly betegség mind-mind összefüggenek beleink állapotával. Ha tehát egészségesek akarunk maradni, törődnünk kell az emésztésünkkel.
Giulia Enders fiatal német kutatóorvos könnyed hangvételű könyvében közérthetően és szellemesen kalauzol el a belek világába. Számos praktikus tanáccsal is szolgál, hogy a sokak életét megkeserítő kisebb-nagyobb emésztési gondoknak végre búcsút lehessen inteni.
„A szív és az agy nagy tiszteletnek örvendenek. A szív létfontosságúnak számít, mert ő pumpálja a vért a testben, az agyat azért csodálják, mert minden másodpercben bámulatos gondolatmeneteket talál ki. Mindeközben a bél legfeljebb a vécéig jut el, gondolják a legtöbben. Máskülönben csak hanyagul teng-leng a hasunkban, olykor-olykor pukizik egyet. Különleges adottságokat senki sem tételez fel róla. Mondhatni, kissé lebecsüljük őt – pedig valójában nem pusztán lebecsülésről van szó, egyenesen szégyenkezünk a beleink miatt. Gázos belek!
Könyvem ezen a hozzáálláson szeretne egy kicsit változtatni. Mert a bél igenis menő!” Giulia Enders
Posted on 2015. május 29. péntek Szerző: olvassbele
0