Tóth Gergely | Nehéz elengedni a gyerekkori álmainkat, különösen, ha egy időre meg is valósulnak. Quentin Coldwater (a címben hivatkozott Varázsló) pontosan ebben a cipőben jár, amikor Lev Grossman újra felveszi a történet fonalát. Quentin az előző kötet végén kénytelen volt elhagyni a Narnia-szerű világot, Filloryt, hogy ezzel megmenthesse a létezését (és mintegy mellékesen a […]
március 31, 2016 Írta: olvassbele
Azt hiszem, jobb, ha többet tudsz erről a helyről, végül is egy ideig itt fogsz élni. – Élni? – Ne lovagolj a szavakon! – Bocs. Jöjjenek a túlvilág szabályai! – Majd apránként adagolom, hogy ne fájjon. Lássuk csak! Annyi idősen kerülsz ide, ahány évesen ütött az órád. Aztán ez az óra megáll, és nem megy […]
március 31, 2016 Írta: olvassbele
Somogyi András | Főhősünk Tom Pastor a regény elején kietlen világban ébred, sötétség veszi körül, csak egy drótjavesztett, árva piros telefonfülke töri meg a sivatag végtelenjét. Majd egy ócska, kiszolgált Chevroletben fiatal lány gördül a történetbe, Nina, aki felvilágosítja, hogy ők mindketten halottak. Nina egyébként révész. (Benyák Zoltán szívesen használ mitológiai utalásokat, s ez is […]
március 21, 2016 Írta: olvassbele
Első könyv || 1 || Quentin a Rettenthetetlen névre hallgató, keselylábú szürke hátasán lovagolt. Ő maga térdig érő, fekete bőrcsizmát, tarka harisnyát és hosszú, ezüstfonállal gazdagon hímzett, apró gyöngyökkel kivarrt, tengerészkék felöltőt viselt. A homlokán platinakorona díszlett. A lábát csillogó kard verdeste – nem a szertartásokon használt díszkard, hanem igazi: az a fajta, amelynek ténylegesen […]
március 21, 2016 Írta: olvassbele
Tóth Gergely | A varázslókirály a fonalat A varázslók története után néhány hónappal veszi fel. Akkor megismert főszereplőnk, Quentin, feladva remeteségét immár a Narnia-szerű Fillory egyik királya, együtt két iskolatársával, Eliottal és Janettel. És velük királykodik fiatalkori szerelme, Julia is, akire a két barát egy elmegyógyintézetben talált rá, és mivel látták, hogy varázsló – még ha […]
október 1, 2015 Írta: olvassbele
Tóth Gergely | Varázslónak lenni nem könnyű, de ha van célja az embernek, akkor egy fokkal könnyebb. Ha van egy ellenség, amelyik ellen harcolni kell, egy szörny, amit le kell győzni, az célt ad az embernek, viszont korlátozza a cselekvési szabadságát, hiszen a cél előtte van. Lev Grossman varázslói, a Varázskapu Akadémián végzett diákok nem […]
július 10, 2014 Írta: olvassbele
| Első fejezet | Keresztüleveztünk a kikötőn, el a vízen táncoló, forrasztásaikból rozsdát síró csónakok mellett, el a pusztíthatatlan, de lesüllyedt dokkok tetején nyugalomra tért, néma sirályok raja mellett, el a hálójukat kivető, láttunkra megdermedt halászok mellett, akik úgy bámultak ránk, hogy nem tudták eldönteni, valóságosak vagyunk-e, vagy csak képzeletbeliek; a vízen hajózó kísértetek, avagy […]
július 10, 2014 Írta: olvassbele
M. Dalnoki Fanni | Az Üresek városa folytatása, de még messze nem a befejezése a 2011-ben megjelent Vándorsólyom kisaszszony különleges gyermekeinek. Ransom Riggs világában a különleges képességű gyermekek, akik tüzet gyújtanak a tenyerükben, pihekönnyen lebegnek a levegőben, elképesztő súlyokat képesek megemelni vagy esetleg méheket nevelnek a gyomrukban, ún. időhurkokban élnek. Ezekben a hurkokban egyetlen nap […]
március 21, 2014 Írta: olvassbele
Egy Azon töprengek, mi lett volna, ha. Ha a focilabda nem repül át a falon. Ha Hector nem megy el megkeresni. Ha a sötét titkot nem tartja magában. Ha… Gondolom, akkor másik történetet mesélnék. Tudjátok, annyi mi-lett-volna-ha van, ahány csillag az égen. Kettő Miss Connolly, a régi tanárnőnk mindig azt mondta, hogy a történetet az […]
március 21, 2014 Írta: olvassbele
Jeges-Varga Ferenc | Nem tud írni, nem tud olvasni. Furcsán betűzi a szavakat. A nyakkendőjét sem képes megkötni. Sokan úgy vélik, hogy a 15 éves Standish Treadwell se nem okos, se nem ügyes gyerek. Miért is gondolkodna ő másképpen önmagáról? Csak a barátja, Hector vallja: „vannak a síneken gondolkodók és van Standish, szellő a képzelet […]
január 15, 2014 Írta: olvassbele
A Rőtvíz Szent Kron szigetének egyetlen folyója. A Harmónia-hegy sziklás lábánál fakad az északi partnál, majd kisebb kanyarokkal, de határozott sodrással dél felé tör utat. Teljes hossza nem éri el a tíz kilométert, vizének minősége változatosan ingadozik az iható és a mérgező közt. Félúton tóvá duzzad, ahová a helyiek mesterséges kis szigetet építettek, és ahol […]
január 15, 2014 Írta: olvassbele
Bedő J. István Földhözragadt materialistaként általában csak elhessegetni szoktam az időpontok csodálatosnak mondott összefüggéseivel házaló üzeneteket, a numerológusok, számmisztikusok, asztrológusok badarságait. Az egyetlen dolog, ami mindig fölkelti az érdeklődésemet, a földi idő, mint minden tevékenységünk mértéke. (Földi, mondom, mert a Marson, Vénuszon az egy nap, egy év fogalmak tartalma is más.) Az örök életnek, az […]
október 12, 2013 Írta: olvassbele
| EGY | Hadd meséljem el, milyen világokat hagytam magam mögött! A Földet ismeritek – hisz mindenki ismeri. Az emberiség szülőhazája, noha manapság nem sokan tartják már „honbolygónknak”; amióta megalapították a Gyarmati Szövetséget, és a világegyetemben fajunk védelmének és terjeszkedésének meghatározó erejévé vált, ezt a szerepet a Főnix vette át. De sosem felejted el, honnan […]
október 12, 2013 Írta: olvassbele
Tóth Gergely A Vének háborúja és a Szellemhadtest lezáró folytatásaként megjelent Az utolsó gyarmat; végéhez ért a trilógia. Az egykori katona, John Perry – miután egy békés évtizedet töltött feleségével, Jane Sagannal együtt az egyik gyarmatbolygón – a Gyarmati Véderő utasítására az utolsóként alapított emberi gyarmat, a Roanoke kormányzója lesz. Erről a nehezen beinduló, sok […]
augusztus 12, 2013 Írta: olvassbele
Előszó Fekete öltönyt és fehér inget viseltem fekete nyakkendővel és szépen kisuvickolt fekete cipővel: az ilyen öltözékben általában csak feszengek, mintha lopott egyenruhában sündörögnék, vagy felnőttnek adnám ki magam. Ezen a napon valahogy mégis kényelmesnek éreztem. Éppen megfelelő öltözet volt egy keménynek ígérkező naphoz. Délelőtt megtettem, amit elvártak tőlem, elmondtam, amit el kellett mondanom, és […]
augusztus 12, 2013 Írta: olvassbele
paddington A balatonfüredi kiserdő szélén volt egy játszótér úgy 35-40 évvel ezelőtt. A játszótér szélén facsoport állt, ez azonban csak a felnőttek számára volt a természet része. Mi tudtuk, a fáktól övezett kis mélyedések valójában egy királyi palota termei, ahol sokat vendégeskedtünk. Még egy olyan terem is volt ott, ahol a papok táncoltak – és […]
július 25, 2016 Írta: olvassbele
0