Mesélj! | Allen Levi: Theo ajándékai

Paddington |

Van valami különösen megnyugtató abban, ha olyan könyvet vesz az ember a kezébe, amelyik nem akarja mindenáron bebizonyítani, hogy a világ rettenetes hely. Ilyen könyv Allen Levi regénye, a Theo ajándékai, ami az idei Könyvfesztiválra végre magyarul is megjelent. Ilyen, pedig van benne veszteség, fájdalom, gyász, megbánás, magány. Mégis azt állítja: mindezek ellenére lehetünk egymással kedvesek. Sőt: talán éppen ezért kell annak lennünk.

Egy tavaszi napon idős férfi érkezik a georgiai Goldenbe. Portugál származású, Theónak hívják, sokat kérdez, magáról viszont meglehetősen keveset árul el. Betér egy kávézóba, ahol a falakon a helybeliekről készült ceruzaportrék sorakoznak, és különös vállalkozásba kezd: egyenként megvásárolja a képeket, majd megkeresi a rajtuk szereplő embereket, hogy nekik ajándékozza a grafikákat. Cserébe szinte semmi nem kér, csak a történetüket. Ebből az egyszerű és szívet melengető ötletből bontakozik ki lassan Golden világa. Theo beszélget, kérdez, meghallgat, és mindenekelőtt figyel. Talán éppen ez az, amitől a regény annyira jól tud esni napjaink erősen elidegenedett világában. Olyan korban élünk, amikor naponta akár száz vagy ezer emberrel kerülhetünk virtuális kapcsolatba, miközben egyre kevésbé ismerjük azokat, akik fizikailag körülöttünk vannak. Theo ennek pontosan az ellenkezőjét teszi: megáll, a másik ember szemébe néz, nyilvánvalóvá teszi, hogy kíváncsi rá, és figyelmesen meg is hallgatja.

A regény címében szereplő ajándékok kevésbé maguk a portrék, inkább a kialakuló kapcsolatok, akár azt is mondhatjuk, barátságok. Arról is szólnak, hogy milyen sokat jelenthet valakinek, ha valóban észrevesszük. Ha nem azt kérdezzük, mit tud nekünk adni, hanem azt, hogy kicsoda. Levi szereplői között vannak szerethetőbbek és nehezebben megkedvelhetők, boldogabbak és összetörtebbek, és természetesen akadnak titkok is bőven. Theo azonban szinte mindenkiben talál valamit, amiért érdemes közelebb lépni hozzá.

Túlságosan idillinek hangzik? Azt érezheti az olvasó, hogy az emberek nem ilyenek, a világ pedig végképp nem tudna mit kezdeni ennyi nyitottsággal és odafigyeléssel. De talán éppen ezért lett ekkora siker ez a könyv. Allen Levi regénye először 2023-ban, magánkiadásban jelent meg, majd szinte hihetetlen karriert futott be: a szájpropaganda és az olvasói ajánlások emelték nemzetközi szenzációvá. Mindez különösen figyelemre méltó egy olyan elsőkönyves szerzőtől, aki már közel járt a hetvenhez, amikor először került műve az olvasók kezébe. Talán az sem véletlen, hogy Levi ilyen idősen tudott hitelesen írni arról, amit Theo képvisel: arról a fajta figyelemről, amihez nem gyorsaság, hanem élettapasztalat kell.

• Olvass bele!

A regénynek ugyanakkor van egy olyan vonulata, ami valószínűleg megosztja majd a magyar olvasókat is. A történet keresztény értékrendje eleinte szinte észrevétlenül simul bele Theo cselekedeteibe, később azonban egyre direktebbé válik. Néhol már kissé szájbarágósan is. Az angolszász olvasói visszajelzések között sem véletlenül akadnak olyanok, amelyek éppen ezt kifogásolják: egyesek szerint a kedves emberi történet egy ponton túlságosan is keresztény példázattá változik.

Engem ez kevésbé zavart, részben azért, mert Levi hátterét ismerve egyáltalán nem tartom meglepőnek. Az amerikai Délen élő, saját hitéről nyíltan beszélő szerző számára a kereszténység nem ráillesztett díszítőelem, hanem természetes része annak a világnak, amelyből a történet született. Levi maga is úgy fogalmaz, hogy alkotói munkájával az Isten felé forduló gondolkodást szeretné ösztönözni. Közismert, hogy az Egyesült Államokban ma is feltűnően erős a vallás szerepe a nyugati társadalmakhoz képest. Ami egy európai olvasónak túl direktnek tűnik, az Levi generációjában és georgiai környezetében jóval természetesebb beszédmód. A portugál származás pedig tökéletesen illik ehhez, hiszen Európa egyik legkatolikusabb országa éppen Portugália.

Ráadásul a vallási üzenet megítélésem szerint másodlagos. Sokkal nagyobb súlyú az az egyszerű üzenet, hogy a kedvességnek következményei vannak – és nem feltétlenül az, hogy a jó elnyeri méltó büntetését. Az apró gesztus egy újabbat indíthat el, az odafigyelés továbbadható, és néha egyetlen ember minimális beavatkozása is képes jobbá tenni egy közösség működését. Éppen nem világmegváltó tettekkel, hanem azzal, hogy észreveszi a többieket.

A könnyed, meleg áramlásból – mert ez a történet egyik legnagyobb erénye – helyenként elvesznek a Szabó Olimpia magyar szövegében előforduló döccenők, de szerencsére összességében nem akadályozzák az olvasást.

A Theo ajándékai mindenekelőtt kellemes, kikapcsoló olvasmány. Nem cinikus, nem akar okosabb lenni az olvasójánál. Van benne valami meseszerű (néha talán túlságosan is), de egy olyan világban, amelyikben sokkal könnyebb példákat találni az ellenkezőjére, én egyáltalán nem bántam, hogy néhány száz oldal erejéig Goldenben lehettem. A kötet maga is ajándék az olvasónak: segít elhinni, hogy minden embernek vannak érdekes történetei. És néha elég annyi, hogy megállunk és meghallgatjuk őket.

Allen Levi: Theo ajándékai
Fordította: Szabó Olimpia
Magnólia Kiadó, Budapest, 2026
448 oldal, teljes bolti ár 6980 Ft,
online ár a kiadónál 6280 Ft,
e-könyv változat 4980 Ft
ISBN 978 963 598 5685 (papír)
ISBN 978 963 598 5692 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Egy napfényes tavaszi reggelen különös alak érkezik Goldenbe, az apró georgiai kisvárosba. Theónak hívják.
Kedves, mosolygós, de furcsa öregúr, aki álmélkodva sétál az utcákon, rácsodálkozik az épületekre, és bocsánatot kér a madaraktól, amiért nem hozott magával eleséget. Hogy mit keres épp Goldenben, az maga a rejtély. Theo ráadásul nem igazán beszél magáról, de annál több kérdést tesz fel azoknak, akiket a sors az útjába sodor.
Miközben új otthonával ismerkedik, betér egy kávézóba, ahol kilencvenkét ceruzaportré függ a falakon. A rajzok Golden lakóit ábrázolják. Theót annyira lenyűgözik a képek, hogy elhatározza: megvásárolja őket, egyenként felkutatja a rajtuk szereplő embereket, és ajándékba adja nekik saját arcképüket. Cserébe csupán annyit kér, hogy az illetők meséljenek magukról. Így minden találkozáskor feltárul egy-egy emberi sors, titkokra derül fény, régi sebek gyógyulnak be, és végül megváltozik a város élete.
A Theo ajándékai az adás és elfogadás, a látás és láttatás felejthetetlen története, gyönyörű és megható regény az alkotói nagylelkűség erejérol, a kapcsolatok fontosságáról és a csendes csodákról, amelyek akkor történnek, ha a jóság és a szeretet vezérel bennünket.
Allen Levi regénye eredetileg magánkiadásban jelent meg, majd napjaink egyik legnagyobb könyvszenzációja lett: egy év alatt több mint 3 millió példányt adtak el belole, és mostanra negyvennél is több országba elkeltek a kiadási jogok.