Lakótelepi Rigoletto Van ez a helyi menő figura. Hogy hívják, na… Valami digó névvel pöffeszkedik… Nem római császár, nem is velencei kalmár. Naná, majd a pisai ferde torony! Limuzinnal grasszál itt a lakótelepen, selyemingben jár, csöpög a zselé a hajáról, és ha belép a bárba, a vécétől a biliárdteremig mindenkit gyomorszájon üt a parfüme. Ez […]
június 24, 2015 Írta: olvassbele
Tóth Zsuzsanna | Olvasták a Milyenek a magyarok? és a Milyenek még a magyarok? című könyveket? Ha igen, szeretni fogják Lackfi János újabb hajmeresztő történeteit, vagyis a Három a magyar igazság című kötetet. Pedig most kicsit másként, másról beszél. Olyan ez a könyv, mint egy mesegyűjtemény, igaz, modern, mai, minden napra egy mese gyűjtemény. A […]
január 22, 2015 Írta: olvassbele
Jeges-Varga Ferenc | Habár Alejandro González Iñárritu számára a világhírnevet a Bábel kulturális különbségeket egybemosó „lágy szeretethimnusza” hozta meg, igazán felkavaróan a Korcs szerelmek karamboljában kereszteződő, brutális és nyers sorsdrámák fogalmazták meg „haláltrilógiájának” lényegi mondanivalóját, az emberi azonosságtudat összetartó erejét, valamint az ember tragikus jelentéktelenségét és küzdelme lehetetlenségét. Az életmű álomszerű nyitánya azonban joggal veti […]
november 28, 2014 Írta: olvassbele
A miniszterelnök karvalyszerű orrán megcsillant a fény, ahogyan a fejét kissé balra, felfelé tartotta, miközben minden arcizmával azon dolgozott, hogy mimikája tökéletes érdektelenséget mutasson az ellenzéki felszólalással szemben. – Ostobák – gondolta magában, miközben az interpelláló képviselő altatóan monoton hangon sorjázta a költségvetés általa vélt hibáit. – Azt hiszitek, ez számít még? Az ülés végeztével […]
november 28, 2014 Írta: olvassbele
Bedő J. István | Eredeti szándékomtól eltérően egy ültő helyemben végigolvastam Medveczky Balázs könyvét. Muszáj volt. Nem lehetett odébb tolni. Nevettem rajta, de rossz szájízzel – amiről persze nem a Vigyázat, genyorok! tehet. A szerző idejében leszögezte, leírta, nyilatkozta, éppen csak ki nem plakátolta, hogy műve: szatíra. A lejjebb olvasható fülszöveg pontosan összefoglalja a könyv […]
május 6, 2014 Írta: olvassbele
Második rész | 1. Tengerre néző leleplezés Telek Tibor, az építész, sajátos arcú férfi volt: orra olyan keskeny, mint egy madárcsőr, és úgy görbült is a szája felé. Ezt a furcsa orrot még inkább keskenyítette az a szemüveg, mely mindig lecsúszott a hegyes orra csücskére. Ráadásul – vagy éppen mindörökre összeszorult orra miatt – Telek […]
május 6, 2014 Írta: olvassbele
Bedő J. István | Vannak korszakok a történelemben, amelyeket nem lehet, vagy nem szabad komolyan venni. Mert ha komolyan vesszük, még belehalunk. Vagy megfulladunk tőle. (Egyes nézetek szerint a háborúkat kivéve minden korszak ilyen.) Ilyenkor születnek a szatírák. Köves József szatírahelyzete egy jelentéktelen faluban (vagyis bármelyikben) adódik elő, Csöszmödön. A fővároshoz közeli település egyik reménytelen […]
január 4, 2014 Írta: olvassbele
A diktatúra nagyszerűsége A hatalomra törekvésnek számtalan oka van. A hatalommal befolyás, ellenőrzés, csodálók sora és gyakran gazdagság jár. A nyugati demokráciákban sajnos megvan a határa annak, hogy mekkora politikai hatalommal bírhatunk. A demokratikusan megválasztott vezetőknek mindig tekintettel kell lenniük az ellenzékre, és arra, hogy az emberek ingadoznak az egyes politikai jelöltek között. Amikor a […]
január 4, 2014 Írta: olvassbele
Cserhalmi Imre | Előre bocsátandó, hogy a könyv szerzője az oslói egyetem filozófia szakán szerzett diplomát, Norvégiában, vagyis az általános vélemény szerint a világ jelenleg legerősebb demokráciájában. Mikal Hem volt újságíró, kommentátor, a nemzetközi politika és kapcsolatok kutatója, szinte az egész világot bejárta, s ami e könyv eredete szempontjából nem lényegtelen, évekig élt Zimbabwéban, Mugabe […]
december 8, 2013 Írta: olvassbele
Apukális viszonyok Az évmélyi homály, mint valami Jókai-mellékszereplő. Ejtsd: homáli – kisebb gróf, esetleg báró, hat-hét falu, egyetlen, de masszív kastély. Termeiben történetünk idején gyerekhúgy-, töltetlen savanyú- és foszforszag. A szemcsés, ugrándozó, fekete-fehér álomban J. Tibike, kilencéves állami gondozott a Tömpemizséri Szamuely Tibor Nevelőotthon fenyőfa-ünnepségén a község és az intézet teljes vezetősége előtt helyéről felszökken, […]
december 8, 2013 Írta: olvassbele
Cserhalmi Imre A novelláskötet első darabjának ez a címe: Az irónia határai, az utolsónak pedig ez: Az irónia további határai. A másodikban szinte szó szerint ismétlődik az elsőnek a története, amely egy ponton más irányba fordul: többet és szélesebb értelemben érvényeset ábrázol abból, amiről az első is szól. Abból ugyanis, hogy miként vezet a verbális […]
november 18, 2013 Írta: olvassbele
| XXIII. | Az a baj ezekkel a parlamenti képviselőkkel, hogy egyszerűen semmit nem értettek meg. Miért háborúztam? Hát nem azért, mert szeretek háborúzni! Gyűlölök háborúzni. Ha még élne Bormann, akárki megkérdezhetné, ő rögtön alátámasztaná ezt az állítást. Szörnyű a háború, boldog örömmel átadtam volna a feladatot, ha akadt volna rá nálam jobb jelölt. Egyelőre, […]
november 18, 2013 Írta: olvassbele
Kleyer Éva A csönd az, ami először feltűnik Hitlernek, amikor 2011 augusztusában Berlin közepén egy grundon életre kel. Se légvédelmi ágyúk, se szövetséges bombázók, se szirénák? Pedig az utolsó emléke, Évával este a bunkerben, oly békés volt, eltekintve persze az odakünn tomboló eszeveszett háborútól, de aztán filmszakadás, és most itt ebben a gyanúsan békés Berlinben… […]
augusztus 25, 2013 Írta: olvassbele
| 1 | – Mire gondolsz egész idő alatt? – Én? – Te! – Hát te mire? – Én rád! – Én pedig rád… – Basmakov a kialakult szokáshoz híven ekkor megcsókolta a lány barna, mazsolaszemhez hasonló mellbimbóját, és magában felsóhajtott: „Szegény kicsikém, még hisz benne, hogy egy nő és egy férfi, akik összefeküdtek, el […]
június 24, 2015 Írta: olvassbele
0