Titkos kulcs: a lemeztektonika | Lucia Pérez-Diaz: Így működik a Föld

Fazekas Erzsébet |

Az emberiség idén nyár közepére felhasználta mindazon természeti erőforrásokat, amelyeket a Föld egy teljes év alatt képes helyreállítani vagy megújítani – írja a WWF Magyarország közleménye. – 2026-ban a túlfogyasztás napja július 30-ára esik. Július 31-e óta ökológiai értelemben hitelből élünk. Jelenleg a bolygó lakossága 73%-kal gyorsabb ütemben éli fel a természet által nyújtott erőforrásokat, mint ahogy azok regenerálódni tudnának, vagyis úgy élünk, mintha 1,73 Föld állna rendelkezésünkre. Az olvasó bizonyára pontosan érti, hogy miért ezzel a friss hírrel kellett kezdenem írásomat.

Nem kétlem, hogy Lucia Pérez-Diaz könyvét felajzott olvasók fogják elkapkodni a boltok polcairól. Kérdés azonban, hogy akciójuk hátterében mi áll majd. A Föld történetéről szerezhető többlettudás vágya, avagy a klímapánik. Mindenki kapaszkodókat keres a körülöttünk zajló folyamatok miatt. Lássuk, ez a tudós könyv tud-e kiutat mutatni, megnyugtató lenni a természeti jelenségek okozta fenyegető káosz közepette.

Az alcím azt mondja: Vulkánok, földrengések, kőzetlemezek nyomában. Persze igen érdekes jelenség a vulkán működése vagy a földrengés kialakulása. Békeidőben (vagyis nyugalmas Föld idején) fontos is annak mélyére nézni, hogy mindezeket mi idézi elő. De vajon békeidőben vagyunk?

Érdemes megérteni és megjegyezni, hogy maga a földi élet, az emberiség léte, túlélésének esélye is csupán következménye lett a Föld kérgét jelentő kőzetlemezek mozgásának. Mindennek részleteiről érdekes, közérthető magyarázattal szolgál Pérez-Diaz, a földtudós. Az már járulékos (bónuszként megszerezhető) információ, hogy miért olyan magasak a hegyek, amilyenek. Miért olyan hatalmas a tenger(ek) fenekén húzódó árkok mélysége.

Nagyszerű kaland megérteni azt, hogy a lemez-tektonika miféle mozgatórugó az emberiség életében. Elmélkedni a (számomra totálisan) felfoghatatlan 4,6 milliárd év tartamán, amit a bolygónk életkorának gondolnak. Vagy megjegyezni ezen időszak korszakolásának egyes neveit (Hadaikum vagy Fanerozoikum – na ugye?!) De tovább is van: lehet azon (sár)golyózni, miként rendeződnek át a kontinensek. Vajon a lemezek mai, majd jövőbeni sodródása mit fog létre hozni: Amázsiát? Avagy Aurikát? Nem is folytatom…

A szerző már a bevezetővel lenyűgözött. Nem tudta, hogy akar-e tudós lenni, csak szeretett rejtvényeket fejteni, meg a dolgok működését keresve kérdéseket feltenni. Aztán rájött, a tudomány működése pontosan ilyen.

A könyvben hatalmas számok szerepelnek, ezeket csak valamihez képest lehetne elképzelni. Hát akkor: 6371 km mélyen van a Föld magja, odáig 6 millió 371 ezer lépés vinne le – írja le a szerző. (Rockenbauer Pál híressé vált tévésorozatában az Országos Kék túra-útvonalat járta végig, az másfél millió lépés. Szóval tessék ezt 4,2-szer venni…) Az AI szerint egy felnőtt ember átlagos lépéstávolsága 63-72 cm – a testmagasságtól, lábunk hosszúságától, illetve a járás tempójától is függően. (Remélem, minden más adat pontosságában vakon lehet bízni… még akkor is, ha nyilvánvaló, rengeteg a találgatás, a sejtés ilyen bonyolult kérdések-válaszok esetén.)

• Olvass bele!

Ismétlem, érdekes végiggondolni a fentieket, bár mindezt a tudást zárójelbe teszik a közelünkben zajló történések. Észak-Amerika után Európában fél dunántúlnyi területeken lángolnak az erdők, füsttel borítva be nagyvárosokat. Százezreknek kell elhagyniuk tűz által körülvett otthonukat, féltett értékeiket.

Madridot és Bordeaux-t veszélyeztetik a lángok, a füstszag érződik a városban. Tíz- és tízezreket kell kitelepíteni. Horvát. olasz, görög területekről is hasonló tudósítások érkeznek. És ha majd egyszer kialszanak a tüzek, tovább folytatódik a rémálom: a kopárrá égett üszkös hegyoldalakon nem lesz aljnövényzet, ami megfoghatná a viharokban lezúduló csapadékot, jöhet majd hegyomlás, a településeket elsodró áradások, villámárvizek. Ezért érthető, hogy amikor sokakat foglalkoztat a Föld működése, napjainkban elsősorban is mindaz, ami a Föld felszínén zajlik. A legfrissebb hírek nálunk is országos vészhelyzetet jelentettek.

Az előbbiekből következő aggasztó vízióhoz képest mit jelent tehát manapság az iskolai, akadémiai tudás, hogy a Föld belső működése milyen lenyűgöző sokféleséget okoz(ott) a külső felszínen. Bár csaknem minden részletre magyarázattal szolgáló tudást kapunk az élet kialakulására, a bolygónk sokféleségére, az éghajlat jellemzőire e gyönyörű kiállítású könyvben – de mit ér mindez, ha azért kell aggódnunk, hogy a lángcsóvák elérnek-e házunkig, hogy a megmaradt romokat nem sodorja-e el a következő természeti csapás.

A fentiektől függetlenül el kell ismerni, ez a kötet káprázatosan szépen kivitelezett, a földtudós szerző okos szövege mellett tele van ügyes illusztrációkkal. Ajánlom is az érdeklődő olvasók figyelmébe. Elvégre a könyv azt mutatja be a földtörténetben rejlő nyomokon haladva, hogy milyen lehetett a Föld egykor, és hogyan vált olyanná, amilyennek ma ismerjük. Csakhogy! Lassan nem ismerhetjük olyannak, amilyennek Pérez-Diaz (ő az illusztrátor is) ismerte, ismeri, s megismertetni szánta.

A lemeztektonika évmilliárdokig szabályozta a Föld légkörében az üvegházhatású gázok mennyiségét, ám ez az egyensúly most veszélyben van. Mert – pl. az erdőirtás (amikor épp nem tűz pusztítja el), a szarvasmarha-tenyésztés, az autózás, és sokféle ipari tevékenység miatt is az emberiség túl sok szenet (mármint szén-dioxidot) juttat a légkörbe – hatvanszor annyit, mint amennyit a Föld sok ezer vulkánja. (Ezek egy év alatt 130-400 millió tonna szén-dioxidot okádnak ki magukból.)

Dönthetünk arról, szögezi le Pérez-Diaz, hogy fenntarthatóbb módon éljünk. Csökkenthetjük a környezeti terhelést: azaz ha általában véve, mindenből kevesebbet fogyasztunk, ezáltal csökkentve a keletkező hulladék mennyiségét. Ha újrahasznosított anyagokat szerzünk be, ha kevesebbet autózunk, lekapcsoljuk magunk után a villanyt az üres termekben, és hogy visszautaljunk a vízzel takarékoskodás fontosságára is: fürdés helyett zuhanyozunk, a kertben meg esővízzel locsolunk (már ha van).

Mivel sok még a magyarázatra váró „rejtély”, kérem, azért minden esetre, vegyék kézbe – és adják oda a kamaszodó gyerekeknek is – ezt az izgatóan szép, okosító és bár a fenti borongásra joggal ösztönző könyvet. Szerkesztőit amúgy külön dicséret illeti a két oldalas fogalomtárért, valamint a név- és tárgymutatóért.

Dr. Lucia Pérez-Diaz: Így működik a Föld
Vulkánok, földrengések, kőzetlemezek nyomában
Fordította: Dömsödi Áron
HVG Könyvek, Budapest, 2026
80 oldal, teljes bolti ár 6490 Ft,
online ár a kiadónál 5840 Ft
ISBN 978 963 565 7469

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

Lucía Pérez-Diaz egyszerű magyarázatokkal, tömören mutatja be, hogyan működik a Föld, mi a lemeztektonika szerepe, jelentősége. Kalandos utazáson vezet végig minket, hogy rácsodálkozzunk bolygónkra, annak egyediségére, különlegességére, ami lehetővé tette, hogy itt legyünk. Ne gondoljuk azt, hogy ez annyira nyilvánvaló, hogy ez adottság. Ez különleges ajándék, amelyet meg kell ismerni és meg kell becsülni! Ha ezt elfogadjuk és értékeljük, akkor nagyobb az esély arra is, hogy vigyázzunk rá, hogy a természettel új kapcsolatot alakítsunk ki. – Dr. Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, egyetemi tanár