Bodó Viktória Booklány | Ha valami nem merült fel bennem soha könyvek kapcsán, akkor az az, hogy én Réti Lászlót fogok olvasni. Igazából nem is tudom, miért. Talán nem tűnt eléggé érdekesnek, súlyosnak, de az is lehet, hogy csak a borítója nem tetszett. Mindegy is, mert már túl vagyok az elsőn, s biztos vagyok benne, […]
február 15, 2014 Írta: olvassbele
*A szövegben a nevek és az idegen nyelvű szövegek pontatlan és eltorzított helyesírása szándékos!* (A szerk.) (…) Szerencsére másnap Lepke végre hazajött Skandináviából, ahonnan már hetek óta olyan üzeneteket küldözgetett, hogy segítség, foglyul ejtette egy gigantikus Fjörle kanapé, ám most kiderült, hogy ez volt élete turnéja, és most haladéktalanul el akarja mesélni. Több okból is […]
február 15, 2014 Írta: olvassbele
Tóth Zsuzsanna | A szingliregények nem az én korosztályomnak íródtak. Persze, emlékszem a problémára, ha akkor még nem is így hívták, és a környezetemben ma is látom a párkeresési helyzetek színét-fonákját. Épp ezért pontosan bele tudom magam helyezni, ha akarom, abba a miliőbe, ami Berki Judit hősét körülveszi, még akkor is, ha időközben nagyot fordult […]
december 22, 2013 Írta: olvassbele
M. Dalnoki Fanni | Többféle történelmi regényt írhatunk. Írhatunk olyan végtelen volumenű, eleve klasszikusnak tervezett klasszikust, mint a Háború és béke. Vagy olyan többkötetes, hazafias munkát, mint Az elátkozott királyok. A történelmi eseményeket, szereplőket helyezhetjük egy kalandregény kitalált és valóban létező díszletei közé, ahogyan Dumas tette négy muskétásával. De kikerülhet a szövegszerkesztőnk alól olyan mű […]
december 22, 2013 Írta: olvassbele
Műélvezettől búvalóig Ahhoz képest, hogy a világból ki lehetne kergetni egy cimbalommal, annyira utálom, mégis egy cimbalom nyomában utazom be a világot. És ha csak a nyomában kéne utaznom! De én hordom, a két tenyeremen! „Ide tegye, Imre bácsi, amoda tegye, Imre bácsi!” – dirigál az a taknyos. „Jaj, vigyázzon a pedálra!” No, de kezdjük […]
december 12, 2013 Írta: olvassbele
Harmadik dumaparti Ezen az estén [Királyhegyi] Pali bácsi a következő ötlettel állt elő: – Tiborkám, mi lenne, ha megkérném a feleséged kezét? – Palikám, semmi akadálya, de nem zavar, hogy férjezett? – Miért, a válás intézményéről még nem hallottál? Ha akarod írásba is adom, hogy a szándékaim komolyak. Ezután az étlap hátára a következő szöveget […]
december 12, 2013 Írta: olvassbele
Bedő J. István Min tudunk nevetni? Mi a humor? Sokan próbálták megfejteni, jobbára azzal az eredménnyel, hogy a kimondott vagy ki nem mondott gondolat szembe megy a józan észnek, és a hallgató a fordulat váratlanságán lepődik meg. A legjobb benne az, hogy nem mindenki képes előállítani. (Igaz, élvezni sem.) Több a fogyasztója, mint a termelője. […]
december 4, 2013 Írta: olvassbele
Bodó Viktória Booklány Ezúton tiltakozom M. C. Beaton alulértékelése ellen! „Könnyed” meg „nyaralós” és ehhez hasonló jelzőkkel illetik ezt a sorozatot, ami semmi mást nem jelent, mint egy legyintést a könyvpiac újabb jópofa limonádéja felett, ezt valljuk be egymás között. Azonban az biztos, hogy M. C. Beaton ennél sokkal több elismerő szót érdemel. Sőt! Kizárólag […]
november 13, 2013 Írta: olvassbele
Budapest, 1974. március 9. Az MSZMP KB kulturális osztályának titkára, Aczél György elvtárs részére Tisztelt Aczél elvtárs! Mellékelten elküldöm Önnek Tabi Lászlóról írt feljegyzéseimet. Közismert róla, hogy a Ludas Matyi főszerkesztője, humoros író és színpadi szerző. De azt kevesen tudják róla, hogy Erika lányom apja is. Azt pedig senki sem sejti, hogy Tabi a férjem […]
november 13, 2013 Írta: olvassbele
Cserhalmi Imre Isten mentsen minden férfit attól, hogy egy csalódott nő bosszút forraljon ellene. Leleményesebb és gátlástalanabb pusztító ötletekben nincs nálánál gazdagabb élőlény a Földön. Olykor a vélt vagy valódi sérelem méreteihez képest szinte gigantikus a bosszú vágya és igyekezete. Amikor tehát Pelle János kezébe került az a hosszadalmas „anyag”, amelyet Tabi Lászlóról, az előző […]
október 24, 2013 Írta: olvassbele
Kettő | A nők jönnek és mennek | Párizs, 1890 júliusa Lucien Lessard éppen a családi pékségben segített be a Montmartre-on, amikor megérkezett Vincent halálának híre. Egy eladólány, aki Teo van Gogh galériája, a Boussod et Valadon közelében dolgozott, tért be a pékségbe ebédért, és kottyantotta el a hírt olyan könnyedén, mintha az időjárásról fecsegne. […]
október 24, 2013 Írta: olvassbele
Fekete Judit Aki eddig csak áhítattal, magasztos és mély mondanivalóval teli elemzéseket hallott, olvasott a 19. század festészetéről, kiemelkedő művészeiről, és esetleg eközben ásítozni támadt kedve (ejnye!), az feltétlenül olvassa el Christopher Moore könyvét. A szerző nem tett mást, mint fogott egy nagy turmixgépet, beledobott egy nagy adag művészettörténetet, sok-sok humort, izgalmat, misztikumot, némi romantikát, […]
október 10, 2013 Írta: olvassbele
| 1 | A rossz kiságy Amikor anyám dühös volt rám, ez pedig gyakran előfordult, azt mondta: – Rossz kiságyhoz vezetett minket az ördög. Van valami őrülten színpadias ebben a képben: 1960-ban, a hidegháború és a mccarthyzmus tombolása idején a sátán időt szakít arra, hogy Mrs. Winterson megtévesztésének céljából Manchesterbe látogasson. Anyám teátrális depressziós volt: […]
október 10, 2013 Írta: olvassbele
Fekete Judit Átlagos regénynek nem mondható. Se átlagos életrajznak. Kicsit ez és kicsit az. Kiszámíthatatlan, szokatlan, sziporkázó és imádnivaló. Nehezen adja magát. Pont, mint a szerzője, Jeanette Winterson. A brit írónő tíz regénnyel, több mesével és más publikációkkal a háta mögött ezúttal saját életéről mesél. Nem távolról vagy nyugodt derűvel visszatekintve, inkább néhol zaklatottan, sokszor […]
szeptember 6, 2013 Írta: olvassbele
Első fejezet | A bűvész-világbajnokság A stockholmi belvárosi hotel előcsarnokában egy sötétbarna szemű, hosszú, gesztenyebarna hajú, huszonkét éves belga bombázó kisebb tömeget vonzott maga köré. Mindkét kezében egy-egy ászt tartott, és ahogy meglendítette a levegőben a karját, a lapok királlyá változtak. A közönség korábban is látott már effélét – az a fajta társaság volt, amelyik […]
szeptember 6, 2013 Írta: olvassbele
Cserhalmi Imre Nem véletlen, persze, hogy a könyv címében szerepel a neve, hiszen Houdinire, mint a megtévesztő művészetek klasszikusára tekinthet a világ minden bűvésze, illuzionistája, mentalistája, illetve az ő valamennyi csodálójuk. Pontosan illik hozzá e könyv szerzőjének az a szellemi beállítottsága: a látható, sokszor káprázatos jelenségek mögött a gondolatot, sőt a tudományt is keresi. Alex […]
március 3, 2014 Írta: olvassbele
0