Ügyes kéz + kutató elme = hatalom | Alex Stone: Szedjük rá Houdinit!

Posted on 2013. szeptember 6. péntek Szerző:

0


Cserhalmi ImreStone_Szedjük-rá-Houdini-bor180

Nem véletlen, persze, hogy a könyv címében szerepel a neve, hiszen Houdinire, mint a megtévesztő művészetek klasszikusára tekinthet a világ minden bűvésze, illuzionistája, mentalistája, illetve az ő valamennyi csodálójuk. Pontosan illik hozzá e könyv szerzőjének az a szellemi beállítottsága: a látható, sokszor káprázatos jelenségek mögött a gondolatot, sőt a tudományt is keresi.

Alex Stone a könyvéhez Albert Einstein egyik mondatát választotta mottóul: „A legszebb, amit átélhetünk, a dolgok titokzatossága.” Valóban, ennek a szépségnek a mesterségében, szolgálatában, sőt rabságában telt az élete, amelynek egyébként a tárgyilagos, pontosabban a tény- vagy lexikonszerű ismertetésével a kiadó adósunk marad. Igaz, a szerző őszintén és nem is keveset beszél róla. A kicsiny gyermekkorában kapott bűvészkészlet egész életére „megfertőzte”, de nem csupán a kézügyesség, a trükk, a fellépés, a siker, a megélhetés vonzotta, hanem sokkal inkább az, ami ezek mögött van és lehet. Az, amit könyve alcímében az elme rejtett hatalmának nevez. Ezért a fizika tudományának legalább olyan elmélyült ismerője lett, mint a legnehezebb kártyatrükköknek, sok-sok éven át tanulmányozta a pszichológia, a magatartástudomány, a matematika új és újabb tudományos kísérleteit, dilemmáit, eredményeit.

Ennek megfelelően a könyvnek két vonulata van: a praktikus és a tudományos. Összefonódásuk azonban olyan ügyes szerkezetben történik, hogy az olvasó miközben ámuldozik, vagy kacag, vagy döbbenten a fejét vakarja a konkrét esetek olvasásakor, maga is belekóstol a könyv lényegébe, főkérdésébe: hogyan válik alkalmassá az ember ilyesminek az elvégzésére és általában lelkes befogadására. Hogy a svindler és balek, a mágus és laikus kettőssége milyen lelki és főként agyi adottságokba, folyamatokba ágyazva jöhet létre.

Olvashatunk például változási vakságról, de a tudományos magyarázat mellett rögtön megjelenik a népszerű szemléltetés: a Micsoda nő! című film 30. percében Julia Roberts beleharap egy palacsintába, majd a kamera másra fókuszál, s a következő képsoron, de csupán néhány másodperccel később Roberts már a hirtelen croissant-ná változott palacsintát eszi. Ebben a filmben kéttucatnyi, ehhez hasonló vágási hibát jegyeztek fel, és a filmek világa tele van ilyen – a nézők által soha észre sem vett – trehánysággal.

Az agyunk észlelési mechanizmusát vizsgálgatva a többi közt az „itt a piros, hol a piros” nevű csalásról megírja, hogy az igazán profik nyolctagú bandával dolgoznak, mindenkinek fontos szerepe van. A trükk lényeges eleme, hogy az áldozattal észre vétetik a csalást, tehát szándékosan meg akarják erősíteni az önbizalmát: amikor aztán biztosnak hiszi magát, és részt akar venni a csalásban – arra fizet rá.

Nem kevésbé érdekes, amit az agy észlelési mechanizmusáról ír. Ennek tempójának ismeretében az amerikai Ohio állam egy 60-as lélekszámú, pöttöm városkájának 700 méteres útszakaszán a 70 km/órás sebességhatárt jól álcázott helyen és váratlanul leszállították 55 km/órára. A 14 fős rendőralakulat több ezer helyszíni bírsággal 400.000 dollárnyi büntetéspénzhez juttatta a helyi kincsesládákat és a rendőröket. A hatalmas felháborodás nyomán a bíróság 2004-ben egyszerűen feloszlatta a települést. A szerző még azt is megjegyzi, hogyha az áldozat a helyszínen fizet, azzal beismeri bűnösségét, s ezt a biztosítók is kedvelik, hiszen emiatt felemelhetik a biztosítási díjat. A költségvetési hiánnyal küszködő Arizona kamerákat szereltetett a főutakra, 90 milliós bevételre számítva, Kalifornia 40 bírósági épület felújítását óhajtotta fedezni a 39 dolláros gyorshajtási pótdíj bevezetésével, és amikor az ohioi Canton rendőrkapitányát megkérdezték, miért büntettek meg háromszor annyi civilt a gyorshajtásért, mint korábban, őszintén felelt: „… a romló gazdasági helyzet miatt.”

A fenti példákkal talán sikerül érzékeltetni, mennyire életszerű a könyv, mennyire nem csupán a konkrét téma szereplőit és híveit érdekelheti. Szó van még benne többi közt az acélidegekről, a kockázat-felismerésről, a kézizmok tréningjéről, különféle személyiségtesztekről, a tapintás, a figyelemelterelés, az érintés szerepéről. No meg zsonglőrökről, bűvészekről, és más hasonlókról, akik mind-mind a megtévesztés szakemberei. Olykor tényleg annyira zseniális módon, hogy egymást is képesek ámulatba ejteni. És hogy a szerző sem akárki a szakmában, annak bizonyítékául hadd idézzem könyvéből azt a néhány sort, melyben beszámol róla, mi mindent tudott fejlődése egy bizonyos szakaszában:

„Át tudtam juttatni a mobiltelefont a felfújt léggömbön. Át a negyeddollárost az üvegpalackon, a cigarettát a negyeddollároson és a tollat az egydolláros bankjegyen. Az egydollárost százdollárossá változtattam, ami végül egy citromban kötött ki. Tűzgolyót lőttem ki a kezemből. Megváltoztattam az ingem színét. El tudtam játszani, hogy kiakasztom a vállam, és félrehajlítottam a kisujjamat, kifordítva! Össze- és szétfűztem három kölcsönkapott gyűrűt, majd eltüntettem az egyiket, és a cipőfűzőmre varázsoltam. Vagy egy citromba. Nem okozott gondot, hogy három különböző hosszúságú kötéldarabot egyformának láttassak. Végtelen mennyiségű sót folyattam ki a kezemből. Vagy borsot, vagy mindkettőt. Megjelölt, apróra tépett kártyalapot meggyújtottam, majd újra összeraktam. Tudtam, miként változtassam tojássá a citromot, és tüntessem el parancsszóra, hogy húzzak ki a számból egy 15 méteres, szivárványszínekben pompázó papírszalagot…”

Alex Stone

Alex Stone

Kellemesen szórakoztató, egyben elgondolkodtató olvasmány!

A könyv szellemes fordítása Morvay Krisztina, szellemes borítója Juhász Gábor Tamás műve.

Alex Stone: Szedjük rá Houdinit! Bűvészek, illuzionisták, és az elme rejtett hatalma
HVG Könyvek, 2013

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

A bűvészet a megtévesztés tudománya. Lebilincselő utazás a tudatosság határait és az emberi elme rejtélyeit vizsgáló színes világba.

Alex Stone sorsa megpecsételődött, amikor ötéves korában apja bűvészkészlettel lepte meg. A megszállottak és zsenik titokzatos világa magával ragadta. Minden vágya az volt, hogy bekerüljön a mesterbűvészek elit körébe. Végigjárta New York évszázados bűvészklubjainak hátsó termeit, a legmodernebb pszichológiai laboratóriumokat, a csillogó Las Vegas-i kaszinókat és megismerte a világ legkiválóbb hamiskártyását.

Tudományos precizitással és remek humorral megírt könyve azonban több a trükkökről, fellépésekről és fanatikusokról szóló mesénél. A pszichológia, az idegtudomány, a fizika, a történelem, de még a bűnözés kevésbé ismert területeit is a csalás és az illúzió lencséjén keresztül vizsgálva egy sor elképesztő felismerésre jut az agy működéséről.

Fordította: Morvay Krisztina

Alex Stone: Szedjük rá Houdinit! Bűvészek, illuzionisták, és az elme rejtett hatalma
HVG Könyvek, 2013
343 oldal
ISBN 978 963 304 1192