Gyógyír kedélybetegnek | Kalmár Tibor: A humor háza

Posted on 2013. december 12. csütörtök Szerző:

0


KalmárT_A-humor-háza-bor180Bedő J. István

Min tudunk nevetni? Mi a humor? Sokan próbálták meg­­fejteni, jobbára azzal az eredménnyel, hogy a ki­mon­dott vagy ki nem mondott gondolat szembe megy a józan észnek, és a hallgató a fordulat várat­lanságán lepődik meg.

A legjobb benne az, hogy nem mindenki képes előállítani. (Igaz, élvezni sem.) Több a fogyasztója, mint a termelője. A ter­me­lőnek fogyasztóra van szükséges, és főleg piacra, ahol talál­kozhat a vevőjével.

Ilyen piac volt az egykori Fészek Klub. Aki csak a hírét ismerte, tudta, hogy a művészek és egyéb komédiások – különösen írók, színészek, zeneközeliek, szóval a szokásostól eltérő életritmusúak – ott találkoztak, ott adták ki magukból a munkájuk feszültségét, gyakran késő éjszakáig. (Egykori Fészek Klubról beszélek, habár az épület még megvan, működget is, de az életforma, amely éltette, már nem ugyanaz – vagyis inkább nincs, mint van.)

Kalmár Tibor – gyerekszínész, felnőttszínész, utóbb színházi rendező – élete erősen összefonódott azokkal a társaságokkal, amelyek a Fészek lelkét és szellemét teremtették. A társaságok résztvevőinek életében gyakran történtek érdekes, különös, frappáns, nem ritkán tragikus események. De ezek az idők során (főleg ha túlélték…) mind sztorikká, anekdotákká desztillálódtak. Ha a történet átélője, szereplője, kárvallottja kellő iróniával tekintett vissza a múltba, akkor szinte mindenből humoros elbeszélés született. Mint a görgeteg kő, csiszolódva, kikerekedve: szerelemből, házasságból, megcsalásból, botlásból, színpadi bukásból és lebukásból, válásból, a haláltábor hétköznapjaiból, az államosításból, a slágerek és slágerszövegek születéséből.

Kalmár évtizedeken át hallgathatta a legendás humorista, Királyhegyi Pál, és a hasonlóan legendás zeneszerző Fényes Szabolcs – és asztaltársaik – sztorizását. Mindkettőjük körül nyüzsögtek színészek, énekesek, újságírók, ők is fürge eszűek. Szóval az anekdotázás hamar átalakult kulturális sztoripárbajjá. Olykor – mint a cigányzenekaroknál – rendelni is lehetett egy-egy kedvenc történetet. Prózai kívánsághangverseny a Fészekben.

Ebből a nyersanyagból konstruált könyvet Kalmár Tibor. A humor háza: sűrítmény. Saját emlékeit dolgozta bele egy többfordulós csevegésfolyamba, felidézve a klub fénykorát, ugratásait, évődéseit. Királyhegyi Pál színes csevegő volt, elképesztő fordulatokat élt át (ezeket bele is foglalta köteteibe), Fényes Szabolcsról is rengeteg sztorit jegyeztek fel és meséltek a kortársak, és Bános Tibor (egykori kiváló színházi újságíró/író volt) számos kötetében maga is felidézett a Fészek-beli esték hangulatából.

Kalmár Tibor könyve nem fukarkodik a rádióműsorokban már elhangzott, elmesélt, de a fiatalabbak által már nem ismert történetekkel, poénokkal. A végeredmény jól megkomponált orvosságnak tekintendő rosszkedv ellen. Mint minden orvosság, kis adagokban fogyasztandó. Viszont naponta többször.

Kalmár Tibor

Kalmár Tibor

Kalmár Tibor: A humor háza
Kossuth Kiadó, 2013
264 oldal, 2800 Ft
ISBN 978 963 097 6534

* * *  * * *

A könyv kiadói fülszövege

Hogy mi is az a Fészek? Festőművészek, Építő­mű­vészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek és Komédiások Klubja. A Fészek Művészklub 1901-ben alakult. Székhelye, alapításától fogva, az a háromszintes sarokház, amely a főváros hetedik kerületében, a Kertész utca és a Dob utca sarkán található.
Kalmár Tibor legújabb könyvében a Fészek Művészklub híres asztaltársaságainak történeteivel deríti jókedvre az olvasót.

A kötetben megismerkedhetünk Királyhegyi Pál szórakoztató fabuláival, zseniális humorával, mely oldalról oldalra mosolyt csal arcunkra. Megtudhatjuk, hogyan ismerkedett meg, és miként dolgozott együtt Charlie Chaplinnel, és azt is, mi köze volt Magyarországra való visszatérésének a paprikás csirkéhez. Meg azt is, vajon miért hívták Fényes Szabolcs – a huszadik század egyik legnagyobb és legnépszerűbb zeneszerzőjének – asztaltársaságát marasztalnak.

Az arisztokraták a Nemzeti Kaszinóban időztek, a szellem arisztokratái pedig a Fészek Művészklubban, mely klub tagjának lenni nagyobb tisztesség volt, mint bármely más kaszinótársaságénak. Egy fiatal művész számára pedig az első előrelépést az jelentette, amikor átnyújtották neki a Fészek Művészklub tagsági igazolványát. Ezt nem volt könnyű megszerezni, mivel a klub egy rendes és egy választmányi tagjának ajánlásával benyújtott tagfelvételi kérelemről titkos szavazással döntöttek. A Fészek Művészklub világának számos rejtélye most, ebben a kötetben kerül először a nyilvánosság elé.