Browsing All posts tagged under »elena_ferrante«

Változott és változatlan az olasz Dél | Elena Ferrante: Aki megszökik és aki marad

október 2, 2019 Írta:

0

Lengyel Szilvia | Egy tetralógia harmadik részéről nehéz újat mon­dani, a Nápolyi regények legutóbbi kötete azonban sokban különbözik az előzőktől. Természetesen az alaptörténet folytatódik, a szereplők ugyanazok, ám az egész könyv hangulata, stílusa most más. A két gyermekkori barátnő Lila és Elena mostanra már felnőtt, gyermekeik születtek, nagyrészt más problémáik (is) vannak, mint kiskorukban. Versengésük, […]

Elena Ferrante: Aki megszökik és aki marad (részlet)

október 2, 2019 Írta:

0

|| 1 || Lilát öt évvel ezelőtt, 2005 telén láttam utoljára. Reggel volt, sétáltunk az országút mentén, de, ahogyan már évek óta, nem volt meg köztünk az összhang. Csak én beszéltem, emlékszem: Lila dúdolgatott, köszöngetett mindenkinek, egyesek vissza se köszöntek, és csak nagy ritkán kiáltott közbe valamit, aminek nem sok köze volt ahhoz, amiről beszéltem. […]

Elena Ferrante: Nő a sötétben (részlet)

július 2, 2018 Írta:

0

| 1 | Még egy órája sem vezettem, amikor elfogott a rosszullét. Az oldalamat égető fájdalom visszatért, bár egy darabig igyekeztem nem törődni vele. Csak akkor rémültem meg, amikor rájöttem, hogy nincs erőm a kormányt tartani. Alig néhány perc alatt a fejem elnehezedett, a fénycsóvák elhalványultak előttem, szinte már azt sem tudtam, hogy a kormánynál […]

Fiktív és valóságos | Elena Ferrante: Nő a sötétben

július 2, 2018 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | A rejtőzködő, fiktív nevet használó írónő regénye nagyon is valóságosnak tűnik. Talán azért, mert tele van az esszenciális nővel-anyával, rejtett és mégis kíméletlenül feltárt belső igazságokkal. Számomra kicsit szenvtelen, kicsit elidegenítő, ahogy ír – mintha az elbeszélő folyamatosan elemezné önmagát –, mégis figyelni kell minden mondatára, mert nagyon úgy tűnik: mi vagyunk […]

Elena Ferrante: Az új név története (részlet)

április 30, 2018 Írta:

0

Itattam egy sort az egereket a mosdóban, önsajnálatból sírtam, amiért ilyen sanyarú a sorsom: elvesztettem mindent, az iskolai sikereket, Antoniót, akit mindig is el akartam hagyni, és most, hogy ő hagyott el engem, máris hiányzik, Lilát, aki mióta Carracci asszonnyá vált, napról napra jobban megváltozik. Gyalogoltam hazafelé, a fejfájástól meggyötörten, és közben Lilára gondoltam, arra, […]

Még mindig nem Hollywood | Elena Ferrante: Az új név története (Nápolyi regények 2.)

április 30, 2018 Írta:

0

Lengyel Szilvia | Ferrante négyrészes Nápolyi regények sorozatának második kötete ott folytatódik, ahol a Briliáns barátnőm véget ért. A helyszín, természetesen, Nápoly, az ötvenes években. Túl vagyunk már a háborún, de az alapvetően szegényebb olasz Délen a kitörési lehetőségek száma szinte nulla. És ahol áruhiány van, munka meg nincs, ott a törvényen kívüli módszerek veszik […]

Olgák vagyunk mind | Elena Ferrante: Amikor elhagytak

augusztus 25, 2017 Írta:

0

Lengyel Szilvia | Olgát egyszer csak elhagyja a férje. Látszólag nemcsak őt, hanem gyermekeiket is. A döbbenet, rémület, elveszettség különös változásokat vés a harminc körüli asszony jellemébe. Örvénybe kerül, mely húzza magával lefelé – úgy tűnik egészen a vízfenékig. Egy olasz család széthullásának apró darabjait tartjuk a kezünkben, kemény kötésben. Az alaphelyzet, mármint hogy a […]

Elena Ferrante: Amikor elhagytak (részlet)

augusztus 25, 2017 Írta:

0

Egy áprilisi délutánon, alig hogy megebédeltünk, a férjem bejelentette, hogy elhagy. Éppen az asztalt szedtük le, a gyerekek a másik szobában veszekedtek szokás szerint, a kutya a fűtőtest alatt horkolt. Azt állította, hogy össze van zavarodva, hogy pocsék órák vannak mögötte, kimerültnek, csalódottnak és talán gyávának is érzi magát. Hosszan beszélt házasságunk tizenöt évéről, a […]

Nem romantikus családregény | Elena Ferrante: Briliáns barátnőm

június 9, 2017 Írta:

0

Lengyel Szilvia | A szerző neve annak is ismerős lehet, aki még egyetlen Elena Ferrante-könyvet sem olvasott. Nemcsak mert írásait már 35 nyelvre fordították le és a Nápolyi regények – melynek első kötetéről szólok most – világsikert hozott neki, hanem rejtélyes kiléte miatt is. Ő az a ritkaságszámba menő író, aki azt szerette volna, ha […]

Elena Ferrante: Briliáns barátnőm (részlet)

június 9, 2017 Írta:

0

| 2. | Amikor Liláról levették a gipszet, és előbukkant alóla vékonyka, fehéres, de tökéletesen működő karja, az apja számot vetett magával, és bár szemtől szemben nem beszélt róla a lányával, Rinón és Nunzián keresztül engedélyezte neki, hogy iskolába járjon, nem is tudom, micsodát tanulni: gyors- és gépírást vagy számfejtést, vagy háztartástant, vagy mind a […]