Browsing All posts tagged under »bedő_j_istván«

Eltagadott világ | Szabó Magda: Az ajtó / Spirit

szeptember 2, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Nagy merészség kell ahhoz, hogy az ember Szabó Magdának ezt a nagyon sűrű művét többször is megnézze. Elsőre is megviseli, talán csak a negyedik-ötödik alkalom lehet, amikor már kívülről közelít hozzá. A Spirit Színház néhány perccel a járvány második hulláma előtt tartotta Az ajtó századik előadását. Csökkent számú, részben maszkos közönség […]

Jéghideg, ködjárta turmix | Kőhalmi Zoltán: A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit

szeptember 1, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Ennek a könyvnek már a fülszövege lelövi az alapvető poénokat, ti. hogy olyan, mintha a három legmenőbb, fúrt agyú szerző társulna össze regényt írni – és tényleg olyan. Jo Nesbø fanyarsága, Rejtő kihagyásos, lóugrásszerű poénalkotása és Calvinónak (az Eleinkből ismerhető) abszurd-képzése találkozik Kőhalmi Zoltán regényében. Mivel azonban a legfontosabb tudnivalókat Cserna […]

Nem a zenéről szól | Didier Caron: Hamis hang / Orlai produkció

augusztus 25, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Nem illendő rögtön leszögezni, egyetlen szóval, hogy felkavaró volt Didier Caron színműve, a Hamis hang, de hát ez tény, és éppen az volt a cél, hogy felkavaró legyen. Kissé félrevisz, akaratlanul is, meg szándékosan is a színlap rövid ismertetése, mégis odébb kell húznom a leplet a darabról. (Írásomból igyekeztem kivenni majdnem […]

14 karátos képregény | Rejtő-alapú koncertszínház / Városmajor

augusztus 15, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Rejtő Jenő legnagyobb sikerű regényeinek adaptálása színpadra/filmre mindig rém kockázatos vállalkozás, hiszen verbális őrületét deszkákra átmenteni alig-alig lehet. Nem véletlen, hogy a könyvlapokon túl, azzal egyenértékűen hatni leginkább képregényként tudott. Az a változat, amit a Városmajorban, majd a viszonylag fiatal újpesti színházban (UP Rendezvénytér) láthat a közönség, szintén ezen a nyomon […]

Kissé poros példabeszéd | Steinbeck: Édentől keletre / Spirit

július 20, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | A csaknem hetven éve (angolul) megjelent hatalmas családregényt ismerve azt gondoltam, talán mostanra már elveszítette népszerűségét, de ahogy látom, 1958 óta hét magyar kiadást is megért. (Igaz, a legutóbbit egy tucat éve.) Vajon ebben része volt Elia Kazan legendás, 1955-ös filmváltozatának, s a főszerepet játszó, tragikusan fiatalon (még a bemutató évében) […]

Miért vagyunk becsaphatóak? | Sólyomfi A. Hanna, Virányi Péter (szerk.): A propaganda propagandája

május 7, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Előre kell bocsátanom, olyan könyvet ajánlok, aminek csak nagyon kis részét olvastam. Mivel azonban a propaganda és reklám területén szereztem már némi tapasztalatot, úgy hiszem, mégis szabad megszólalnom. A kötet két szerkesztője, dr. Virányi Péter és Sólyomfi A. Hanna rátapintott egy lényeges kérdésre, amivel egyébként más területen már lehetett találkozni. Közös […]

Hol kezdődik, hol ér véget a Pokol | Levan Berdzenisvili: Szent sötétség

április 17, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Nos, igen, ez a közelmúltban megjelent könyv nem hagyta magát, hogy írjak róla. Levan Berdzenisvili történeteit az hitelesíti, hogy szerzője a nyolcvanas évek derekán került kényszermunkatáborba – köznyelven a gulágra. Ma már szinte glóriás a gorbacsovi éra, pedig mielőtt teljesen felszámolták volna a táborok intézményét, azért még küldtek oda – a […]

Valami nagyon hibádzik | Robert Nestall: Pilátus pecsétje

április 8, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Vajon ki lehet-e foltozni a művelődéstörténet hézagait? És ha igen, vajon milyen anyaggal kell kitölteni? Regényes módon? Vagy fantasztikummal? Az egyik leglikacsosabb könyv maga a Könyvek könyve, a Biblia. Évezredek távolából a hiányzó részleteket vagy sejtésekkel lehet kiegészíteni, vagy a valóság megismerése helyett marad a hit. És vajon miért csak a […]

Jer velem! | Oláh János: Kicsi zsidó-magyar vademecum

április 2, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | A mai olvasónak legfeljebb a vademecumot kell talán magyarázni: a két szóba írt latin kifejezés az mondja: Jer velem!, magyarán: bevezet valamely tudományokba. (A hasonló nevű fogkrém csak útitársnak ajánlkozik…) Amint a címből is sejthető a múltban már járatos (és a múltbeli utazásra készülő) olvasó a célközönsége Oláh János könyvecskéjének. Az […]

Csalódások kora | Kulcsár István: Nem ezt ígértétek!

április 1, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Visszarántott a gyerekkoromba Kulcsár István, aki már nem először ígérte: Na ez lesz az utolsó könyvem!, aztán mégsem. Nagyon jól tette a kiadó (személy szerint Bokor Pál, a régi kolléga), hogy kimasszírozta belőle. Mert majdnem két generáció nőtt már fel úgy, hogy mit sem tud a legutóbbi kötet, a Nem ezt […]

Huszadik, átd., bőv., jav. kiadás | Köves J. Julianna: Illik tudni

március 29, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Idősebb fejjel az ember már henceghet, hogy milyen nevelést kapott, s visszatekintve azt mondhatom, hogy meglehetősen jót. (Borítsunk kegyes fátylat a botlásaimra.) Mindenesetre gondosan végigolvasva a könyvet, melynek az alcíme: A kulturált viselkedés szabályai, úgy ítéltem meg, hogy szinte minden helyzetben tudok illedelmesen, kulturáltan viselkedni, legalább 95%-ban követtem a benne felsoroltakat. […]

Egyidejű krónika | Eddy de Wind: Auschwitz, végállomás

március 25, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Bármennyire is rémes belegondolni, de még az irodalomnak is két műfaji kategóriát teremtett a vészkorszak: holokauszt-irodalom és Auschwitz-irodalom – ezek részben átfedik egymást. (A tudományos igényű alkotásokra most ne térjünk ki.) Bár elmúlt már háromnegyed évszázad a táborok felszabadítása óta, még mindig születnek újabb művek, napvilágra kerülnek elfelejtett vagy épp ellenkezőleg: […]

Szerelemkönyv | Bayer Ilona: Anyós lettem Japánban

március 15, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Minden tiszteletem és a szerző iránti elfogult rokonszenvem ellenére Bayer Ilona könyve sok mindenről árulkodik, ám csak sokadik a sorban, ahogy a blikkfangos cím mondja: hogy ő anyós Japánban. Bayer Ilona (sokunknak csak: Ila, Ili) ugyanis hivatásos kíváncsi. Akármihez nyúl, abból téma lesz, faggatózó interjú lesz, filmriport lesz, és természetesen mindennek […]

Mellékszereplők | Gáspár-Singer Anna: Valami kék

január 6, 2020 Írta:

0

Bedő J. István | Persze, aki már egyszer is hallotta, kapásból tudja, hogy ez az angol esküvői felszerelkezős mondóka része: legyen valami régi, valami új, és persze valami kék. Gáspár-Singer Anna első novelláskötetét át-meg átszövi ez a felszólítás: tudnod kellene valamit, amit én tudok. Ez egyszerre vonzza is az olvasót: én tudom, hogy melyik trolival […]

Kritikusról kritikát? | Károlyi Csaba: Pompás hely

január 4, 2020 Írta:

0

BJI | Muszáj előbb a címlapról beszélni, ha erről a kötetről esik szó: szemüveges pasi kedvenc pólójában tolja a fűnyírót, és a nyomában a nagy fehérség. (Rajta két szó: Irodalom, kritikák.) A gyepre fókuszálunk, hát nicsak: a sormintának tűnő sűrű füvet nevek és könyvcímek alkotják, a hátsó fülön pedig ugyanazt a szemüveges pasast látjuk, ugyanabban […]

Vonatkák, mozdonykák | Csohány Domitilla: Bendegúz és a gyermekvasút

december 26, 2019 Írta:

0

Bedő J. István | Egy szigorúbb korban a gyerekek (de még tán a felnőttek is) megköveztek volna: nem rajongok Thomasért, az emberarcú gőzmozdonyért. Ugyan­akkor viszont minden erdei vasút lelkes barátja vagyok. És ahogy észrevettem, a fiatalabb kor­osz­tály is rajong értük. (A Kismaros és Királyrét között zakatoló meg különösen a szívem csücske.) Csohány Domitilla könyvsorozata éppen […]

Működteti a WordPress.com.