Filmmé alakult történetek | Vámos Miklós: Ennyi

H. Móra Éva |

Amikor az olvasó szembesül azzal, hogy vége, „Ennyi”, nincs tovább, ez volt a Karcsú Könyvek sorozat utolsó darabja, nem szomorú lesz, hanem inkább haragos. Az íróra, igen. Miért is tartja magát ilyen szigorúan az eredeti tervhez? Hogy lehet ilyen egyszerűen kimondani, hogy „slussz, vége”? Miért nem lehet… mondjuk még egy, aztán talán még egy…

Vámos Miklós 2021 szilveszterén jegyezte be a noteszába jövőbeli tervét: engedve az olvasók panaszának – hogy tudniillik túl vaskosak a regényei –, kifejezetten vékony, karcsú könyvek írására szánja el magát, amelyek elférnek akár egy női táskában is. (Érdekes adalék: már a hetvenes évek elején is kísértette a gondolat, hogy „a modern kor […] emberének nincs ideje vaskos regényekre.”) Tíz kötetet tervezett, s úgy tűnik, 2026-ra teljesítette is az „ötéves tervet”. A kötetekben régi és új írások egyaránt szerepelnek. Mint a fülszövegből s az író nyilatkozataiból kiderül, a cím nemcsak a sorozat zárására utal, hanem a filmes szakma jellegzetes szakszava is egyben, ezzel állítják le a kamerát. „A cím a névjegye egy könyvnek” – nyilatkozta valahol, hát ez a névjegy igen találóra sikerült. E kötet írásai mind-mind kapcsolódnak a film világához. Mint a bevezető írásból megtudjuk, Vámos – és nemzedéke – a mozi bűvöletében nőtt fel, s a szerelem tartós maradt.

• Olvass bele!

Óvatosnak kell lenni: ezt a könyvet nem lehet ide-oda lapozva, kedv szerint böngészve olvasni, mint általában a novellásköteteket szokás. Kissé megtévesztő lehet, hogy a novellák között, novellacímekkel narráló részek, kommentáló, felvezető írások is szerepelnek. Mintegy kalauzol minket az írások között: keletkezésükről, utóéletükről mesél, meg arról is, hogyan érintette mindez őt magát, milyen viszonyban volt és van e novellákkal.

Fontos tehát az időrend. Egészen korai darab a Felesleges mondataim; ha figyelmesen olvassuk, egy felnövéstörténet rajzolódik ki a sorok mögött a kisiskolás kortól az egyetemen túl a pályakezdésig. A következőkben furcsa időutazást teszünk az „elvtársozós” korba. Két írásáról is említi, hogy éppen átcsúsztak a cenzúrán (Halak a parton; Zöld vadászkalap). Több kisebb életképet tartalmaz a Kisfiúk és nagyfiúk ciklus a kisiskolások mindennapjairól: agresszió és érzékenység, csúfolás és zsidó önérzet – sok minden hangot kap itt. Kiemelkedően drámai a Pofon, mélylélektani, megmagyarázhatatlan, de fájóan ismerős motivációkkal. Emlékezetes az a nagyon plasztikusan megrajzolt, bizarr helyzet is, ahol a fiúk vonatosat játszanak, tehát rázkódnak, s rázkódás közben beszélgetnek. Éppen Szibériába tartanak… Annyi ismeretük van a világról, háborúról, politikáról, amennyit az apjuktól hallanak. A történetek során vissza-visszaköszön egy-egy szereplő: Károlyka például hol áldozat, hol pedig az ellenkező oldalon, a vagány, balhét kezdeményező Bors mögött bukkan fel. Az írásokból tévéfilm készült (rá lehet keresni). Vámos enged bepillantani a szocializmus forgatókönyvírásának/filmgyártásának világába, visszásságaiba.

Később a mai fiatalok számára már egészen képtelennek tűnő – pedig nagyon is valóságos (volt)! – téma kerül elő. A főmérnök családlátogatásra megy a melóshoz. Mindenkinek kényelmetlen a helyzet: a látogató idegenül érzi magát ebben a világban, kényszeredetten társalog, merőben mást mond, mint amit gondol. A vendéglátó házaspár is zavarban van. Az anyós megjelenésével aztán lassan fölfejtődnek a családon belüli ellentétek, egyre nő a feszültség. Egyedül a gyerekek kezelik természetesen a dolgot, közvetlenül és őszintén közelednek a mérnökhöz, aki kissé el is lágyul jelenlétükben. A végén viszont keserűen állapítja meg a fiúról: Ez is olyan lesz, mint az apja.

Bátran nevezem remekműnek a Villanyvonat című írást. Nagyszerű a kérdezz-felelek forma, elkerüli vele az érzelgősség csapdáját. Pedig a téma igen drámai (életrajzából tudjuk, hogy az író személyesen is megtapasztalt néhány dolgot az itt felvázoltakból). A belőle készült tévéfilm is megtalálható az interneten – némi keresés után. Ám nem véletlen, hogy Vámos Miklós szándékosan nem közöl e kötetben forgatókönyveket. Az itt megjelenő novellák pusztán alapjául szolgáltak egy-egy forgatókönyvnek, de – meglátásom szerint – önmagukban is jelentős irodalmi értéket hordoznak, filmektől függetlenül. Sőt: azt a bizonyos írói szuggesztiót, a mögöttest kizárólag az olvasott szöveg sejteti. S itt nem a film ellen beszélek, egyszerűen két különböző műfaj, ennyi.

Sorban haladva lassan elérkezünk a jelenbe: olyan filmekről, felkérésekről, forgatókönyvek születéséről lesz szó a továbbiakban, amelyeket a mai nézők is jól ismernek – legalábbis a középgeneráció. A Csók, Anyu című filmről írja, melynek alapja a rendkívül szellemes Cédulák: „Rózsa azt mondta, szeretne filmet rendezni a Cédulákból. V. M., a nagy dramaturg erre kijelentette, hogy abból nem lehet, mert a téma és a forma túl irodalmi…” Ugye érezzük a markáns öngúnyt? Sok ilyennel találkozhatunk a szerzőnél. Kendőzetlenül beszél bukásokról és nem mindig ideális filmes együttműködésekről is, korrektül néven nevezve a szereplőket.

A tartalmi dolgokon túl essen szó Vámos stílusáról is, ez sokunk számára lenyűgöző. Nézzük ezt a megfogalmazást (a szakirodalom „mindentudó elbeszélőnek” nevezi azt a jelenséget, amikor az író a szereplő gondolatait is közli): „Az irodalomban úgyszólván kötelező más emberek homloka mögé látni és láttatni.” Másutt: „Hallgatnak, ez az irodalomban azt jelenti: merengenek, spekulálnak, terveket szőnek, morfondíroznak, ábrándoznak, töprengenek, képzelegnek, elmélkednek, tűnődnek…” S érdemes felfigyelni az efféle szóalkotásokra is: körbe-körbéző vonat; mikor is vonatozna villany; hajtogatványaik (a papírrepülőkről) – és így tovább.

A legelső karcsú könyv ajánlójában gyönyörűen fogalmaz a sorozat céljáról: (a kötetek) „kifejezik mindazt az értéket és örömöt, amivel a korszerű próza kedveskedhet a befogadóinak.” Köszönet illeti mindezért. De – utalva a bevezetőben írtakra – hadd idézzek egy mondatot Vámosnak egy 2024 elején tett nyilatkozatából: „Valószínűleg tíz Karcsú Könyv lesz, öt év alatt.” Nos, ha csak valószínűleg, akkor talán jön még folytatás… várjuk!

Vámos Miklós: Ennyi
Karcsú Könyvek sorozat
Athenaeum Kiadó, Budapest, 2026
408 oldal, teljes bolti ár 5499 Ft,
online ár a kiadónál 4950 Ft,
e-könyv változat 3899 Ft
ISBN 978 963 543 6842 (papír)
ISBN 978 963 543 6958 (e-könyv)

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege

A Karcsú Könyvek kisregényei elég tömörek ahhoz, hogy beleférnek az erre a célra tervezett szilfid kötetekbe. Belecsúsztathatók retikülbe, zsebbe, autóstáskába, és erőfeszítés nélkül tarthatja őket a legkisebb női kéz is, nemcsak otthon, hanem vonaton, autóbuszon, villamoson, strandon, repülőn, de akár sorban állás idején is. A vastagkönyvfóbiában szenvedő olvasók minden bizonnyal örülnek nekik. A rövidebb terjedelem fokozott pontossággal párosul, ezekből a szövegekből a szerző mindent kihúzott, amit emberileg és művészileg lehetségesnek ítélt, s kifejezik mindazt az értéket és örömöt, amivel a korszerű próza kedveskedhet a befogadóinak.