Miért vagyunk becsaphatóak? | Sólyomfi A. Hanna, Virányi Péter (szerk.): A propaganda propagandája

Posted on 2020. május 7. csütörtök Szerző:

0


Bedő J. István |

Előre kell bocsátanom, olyan könyvet ajánlok, aminek csak nagyon kis részét olvastam. Mivel azonban a propaganda és reklám területén szereztem már némi tapasztalatot, úgy hiszem, mégis szabad megszólalnom.

A kötet két szerkesztője, dr. Virányi Péter és Sólyomfi A. Hanna rátapintott egy lényeges kérdésre, amivel egyébként más területen már lehetett találkozni. Közös felvetésük, hogy a propaganda, az eszmék, gondolatok elterjesztése természetszerűen valamilyen befogadó közeghez szól, ez a célcsoport lehet szűkebb körű vagy szinte határtalanul széles – és együtt alkotják meg lényegében ugyanazt a kétoldalú viszonyt, ami író (könyve) és olvasó között létrejön, a mű hat az olvasóra – és minden olvasóra másképpen. Azonban mivel a propaganda lényegesen nagyobb csoporthoz, közönséghez, egész társadalomhoz (társadalmakhoz) szól, a propaganda befogadása társadalmi jelenség – vagyis a kölcsönhatás már a szociológia vizsgálódási körébe tartozik. Ezek alapján megszületőben van a propagandaszociológia.

Az ilyen tudományközi (interdiszciplináris) jelenségek esetében célszerű kellő óvatossággal közelíteni a tárgyhoz. Mivel napjainkban a propaganda főleg a köz dolgainak tálalásában vehető észre – ugyanis elfoglalja azt a helyet, melyet a tisztességes és hiteles tájékoztatásnak kellene betöltenie –, a hazai újságolvasó jobbára propagandával találkozik, anélkül, hogy ennek tudatában lenne. Tény, hogy a propagandát leggyakrabban a politika használja, de nem szűkíthető le csupán erre. Vajon mit kezdenénk a társadalmi célú hirdetésekkel? Azokkal, amelyek a helyes életmódra, életvitelre, helytelen szokások megváltoztatására, adományozásra, választásokra, egészségünk védelmére stb. hívják fel figyelmünket. Helyesen mutat rá a bevezető tanulmány, hogy ez is propaganda.

Az egyelőre még „apokrif (nem kanonizált)” tudományágban – vagy határain – azonban már számos tanulmány született egy-egy részkérdésről. Ezek a legkülönbözőbb helyeken jelentek meg, különféle tudományos folyóiratokban, tankönyvekben, a fegyveres testületek egyik belső anyagaként vagy éppen egy online napilap oldalán. Együttesen azonban a sokszínű kötet nagyon sok irányba indítja az olvasót. Megismerheti, hogy „adták el” az antiszemitizmust, az olasz és német fasizmust a tömegeknek, hogyan nevezték ki az ellenséget a különböző korokban – és ennek következtében hogyan szíthatták fel a gyűlölködő, háborús indulatokat bármilyen korban.

Ha az olvasó most megjegyzi, »hiszen manipulálták őket«: rátapint a kötet egyik aspektusára: minden propaganda valamilyen mértékben manipuláció. A támadó háború megindoklása is az, a határrevízió felkorbácsolt tálalása is az – hogy csak két példát emeljek ki.

A jelent okosan elemezni leginkább a múlt ismeretében lehet: a könyv ezért némi túlzással a Neander-völgytől (valójában Ó-Egyiptomtól) vezeti napjainkig a tömegbefolyásolás útjait, módjait és területeit, befejezve az áttekintést a (már lezárult) Kádár-korral. A másodközlésben megjelent tanulmányok helyenként kifejezetten szórakoztatóak, amikor – néha csak említés szintjén – a filmekben, sőt rajzfilmeken, vagy éppen a karikatúrákon megjelenő propagandával foglalkoznak.

Ez a szöveggyűjtemény bekerülhet a felsőoktatásban használatos tankönyvek közé – és ez nagyon jó, igen hasznos dolog. Bízom abban, hogy nem csak a hallgatók fogják sikeresen felismerni a gyakran álruhás propagandát.

Sólyomfi A. Hanna, Virányi Péter

Sólyomfi Andrea Hanna, Virányi Péter

Sólyomfi A. Hanna, Virányi Péter (szerk.): A propaganda propagandája
Propagandaszociológiai szöveggyűjtemény
Gondolat Kiadó, Budapest, 2020
408 oldal, teljes bolti ár 6500 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 4550 Ft
ISBN 978 963 693 9724

* * * * * *

A könyv kiadói fülszövege (részlet)

Ha asszociációs játékot játszanánk, akkor a propaganda szóról bizonyára sokaknak elsőre a politika, az ellenségkép, a félelemgerjesztés, a háború és hasonló fogalmak ugranának be. Főleg negatív gondolataink támadnak: harci plakátok, újságok főcímei, netán hírmagyarázatai, az idősebbeknek filmhíradók jelennek meg szemük előtt. Pedig a propaganda nem csak a politikáról szól.
Vajon miért nem arra asszociálunk, hogy hatására egyre jobban törődünk az egészségükkel? Vagy egyre kevesebben gyújtanak rá a cigarettára? Ennek okai között is ott van a propaganda. Miért szitokszó a propaganda? Egyáltalán mióta beszélünk róla? Milyen a természete? Hol, hogyan, milyen formákban, alakokban jelenik meg? Mennyire ártalmas vagy hasznos a média a propaganda oldaláról nézve? Van-e tudományos alapja a propaganda készítésének, befogadásának? Mérhető-e a hatékonysága? (…)
A kötet szerkesztői: Sólyomfi Andrea Hanna individuálpszichológus, turizmus- és civilbiztonsággal foglalkozó egyetemi oktató, dr. Virányi Péter szociológus, egyetemi oktató.