Sólyomfi A. Hanna, Virányi Péter (szerk.): A propaganda propagandája

Bevezetés (részlet)

Sólyomfi Andrea Hanna, Virányi Péter

Ha valaki interneten szeretné megtudni, hogy mi is a propaganda, és rákeres egy online keresőben, akkor a legelső találatok között szerepelnek majd az olyan válaszok, miszerint a propaganda a latin propagare szóból ered, melynek jelentése „terjeszteni”. A propaganda célja nézetek elterjesztése, a befogadók véleményének befolyásolása, meggyőzése. Leggyakrabban a politika használja, de egy termék, sport vagy szemlélet (felfogás) népszerűsítésére is használják.

Ezzel szemben mi van a köztudatban? Igazságok, féligazságok és hazugságok elegye. Információk elferdítése, elhallgatása, megtévesztés. Bonyolult témák leegyszerűsítése. Manipulálás. Érzelmek és indulatok felkorbácsolása. Az ellenfelek lejáratása. A nemzetre törő ellenségkép rajzolása, félelem gerjesztése, nemzet egyedüli képviseletének hangoztatása. Végül is valami ilyesmi a lényege. Ám ha ilyen egyértelmű, akkor miért ad ki a Google 0,35 másodperc alatt 228 millió találatot. Tényleg szitokszó? Mitől lett szitokszó? Vagy mégsem az? Vajon igazuk van-e azoknak, akik nagy és káros társadalmi hatást tulajdonítanak a propagandának?

Tudom, hogy ezzel a könyvvel rengeteg lábra taposunk, hiszen a propaganda egyik kedvenc és manapság időszerű témája több tudomány művelőjének. A propaganda, illetőleg az általa közvetített tartalmak már ősidőktől kezdve ellentmondásokkal telítettek.

A kutatókat hosszú ideje foglalkoztatja, hogy vajon a propaganda milyen hatással van a társadalomra. Vagy éppen a társadalom van hatással a propagandára? Felmerülhet a kérdés, hogy ez csupán egy irányban működik? Rengeteg a megválaszolatlan kérdés és még több a tényanyag, nem szólva a megnyilvánulásokról. Egyre többen kutatják, elemzik alakváltozásait. Ha csak a hazai társadalomkutatók ez irányú aktivitását nézzük, például rövid időn belül két nagyszabású konferencia is lezajlott a témában. 2016 januárjában az Országos Széchényi Könyvtár szervezett interdiszciplináris tanácskozást az I. világháború alatti propagandatevékenységről, míg az MTA. II. világháború története albizottsága, 2018 novemberében Propaganda a II. világháborúban címmel tartott nagyszabású konferenciát.

A szöveggyűjteményben főleg hazai szakemberek elemzik a propagandatevékenységet. A téma sokszínűsége miatt rengeteg minden kimaradt. Különben is lehetetlen feladat a kérdésben a teljességre törekedni akár az elméletét, akár a módszereket illetően. A válogatás alapvetően tükrözi azt, amit a szerkesztők a választott témával kapcsolatosan gondolnak. De korántsem arról van szó, hogy olyan tanulmányokat, esszéket kerestünk, amelyek azt igazolják, hogy „húdeigazam” van. Vagyis nem ideológiához kerestünk gyakorlatot, avagy fordítva, gyakorlathoz elméletet. Egy cáfolhatatlan helyzetről van szó, miszerint akár tetszik nekünk, akár nem, egy olyan társadalmi befolyásolás virágzásának vagyunk tanúi, amelyet nem tudunk kikerülni, nem tudunk róla nem tudomást venni, nem tudjuk kedvünk szerint ki-be kapcsolni.

A propaganda történelmén keresztül, kísérletet teszünk a fogalmának tisztázására, valamint a propaganda természetének bemutatásával egy szélesebb történelmi, társadalmi összefüggésre kívánunk rámutatni. A kötet bevezetést nyújt a propagandaszociológia tárgykörébe. Az eszközök, módszerek között szól egyebek között, a kommunikációról, manipulációról, a média társadalmi hatásáról, a propaganda szervezetről, nyelvről, az írott és elektronikus sajtóról, a filmről, plakátról, dalról, építészetről, térképről.

Azzal a kérdéssel, hogy milyen a hatékony propaganda, kutatók, propagandisták sokasága foglalkozott és foglalkozik. Elméletek születtek a gyakorlat talaján, és jól bevált gyakorlati tapasztalatok szültek elméleteket. Azt gondoljuk, hogy nincs recept. Ez alighanem törvényszerű, hiszen a hatékony propagandának markánsan el kell ütnie a többiektől, és meg kell ragadnia vagy megteremtenie a célközönségnek a pillanatnyi helyzetben meghatározó érdeklődését – különben elsüllyed a marketingkommunikáció mind harsányabb zajában. Recept alapján viszont csak többé-kevésbé ’klónokat’ lehet létrehozni. Körkép a témáról, főleg a náci Németország, a fasiszta Olaszország, a Szovjetunió, és Magyarország példáin keresztül, elméleti és gyakorlati szakemberek véleményét sűrítette össze a válogatás. (…)

A gyűjtemény négy részből áll.
Az I. fejezet a kommunikáció általános kérdéseivel foglalkozik.
A II. fejezet a propaganda fogalmát, hátországát járja körül. Ebben a fejezetben a fogalmi tisztázások mellett olvashatóak a propaganda tartalmáról írott tanulmányok.
A III. fejezet tanulmányai a propaganda néhány módszerét, eszközét fejtegetik.
IV. fejezet elsősorban a propaganda hatásáról szól.

Sólyomfi A. Hanna, Virányi Péter (szerk.): A propaganda propagandája
Propagandaszociológiai szöveggyűjtemény
Gondolat Kiadó, Budapest, 2020
408 oldal, teljes bolti ár 6500 Ft,
kedvezményes ár a kiadónál 4550 Ft