Browsing All posts tagged under »szépirodalom«

Színes, szagos, életteli nyomor | Deepa Anappara: Dzsinnvadászok

május 25, 2020 Írta:

0

Kleyer Éva | Indiában minden sok, színes és szagos. Épp tíz éve, hogy bejártam India északi részét, jórészt busszal, vonattal. Ahogy a helyiek, piacokra jártunk enni, elmerültünk a hindu vallási fesztivál forgatagában, hogy érezzük, szagoljuk, meg-tapasztaljuk az indiai hétköznapokat. Mi, a három hátizsákos, európai csaj, a nagyrészt turisták-nem-járta vidékeken alaposan kiélvezte a kultúrsokkot. Figyeltük a […]

Markus Zusak: A könyvtolvaj (részlet)

május 20, 2020 Írta:

0

A Halálnak sohasem volt még ennyi dolga, de ő már tudja, hogy ez még csak a kezdet. Mert a Halál bölcs és kíváncsi, szeretne mindent tudni az emberekről. Együtt is érez velük, ha csak ideje engedi. Ő meséli el ezt a történetet, amely egy német kislányról, Lieselről, a családjáról és a barátairól szól. Meg fanatikus […]

Életünk mint műalkotás | Kertünk Istennel határos. Gozsdu Elek és Weisz Anna levelezése

május 17, 2020 Írta:

0

K A R A N T É N K Ö N Y V T Á R Régebben olvasott és/vagy félbehagyott művek kerülnek elő mostanában a polcokról. Bíró Zoltán István | Vegyük úgy, kedves barátom, hogy leültünk egy Jókai utcai teázóban tibeti vajas teát iszogatni, vagy a Liszt Ferenc tér egyik nagyon trendi éttermében gubbasztunk vörös […]

Léner Péter: Bodrogi (előzetes, részlet)

április 21, 2020 Írta:

1

Minden éjjel színházról álmodom: rendezek, színészekkel, kellékessel beszélgetek, próbát nézek. Ötven évet a tudatalattimba dugtam: éjszakai vetítés. Házakat, embereket, történeteket, bármit el kell tudni engedni. Éljék tovább az életüket, ahogy engedik nekik, és ahogy tudják. Nappal meg írom az emlékeimet. Ugyanazt élem át az íróasztalnál, mint veletek – színpadon, öltözőben, a szobámban. A színházzal, a […]

Meg van írva, de nem a csillagokban | Erin Morgenstern: Csillagtalan Tenger

április 20, 2020 Írta:

0

Paddington | A Csillagtalan Tenger megjelenését óriási vára-kozás előzte meg. Az Éjszakai cirkusz rajongóinak csaknem tíz évet kellett várniuk arra, hogy az első regényéért sokszorosan díjazott Erin Morgenstern újabb szöveget engedjen ki a kezei közül, és bízza annak továbbgondolását az olvasóra. Röviden: érdemes volt várni. A történet most nem (csak) a viktoriánus kor díszletei között játszódik. […]

Erin Morgenstern: Csillagtalan Tenger (részlet)

április 20, 2020 Írta:

0

2015. január Van egy könyv egy polcon az egyik egyetem könyvtárában. Ebben nincs semmi szokatlan, de ennek a bizonyos könyvnek nem ott lenne a helye. A könyv a regények közé lett besorolva, pedig a cselekmény zöme igaz, és a többi is elég közel áll a valósághoz. A könyvtárnak ebben a termében alig van mozgás, pocsékul […]

Oyinkan Braithwaite: Hugicám, a sorozatgyilkos (előzetes, részlet)

január 20, 2020 Írta:

0

Ayoola immár a harmadik pasiját intézte el „önvéde­lemből”, így Korede immár harmadszor takaríthat az ő halálosztó kishúga után. Alighanem a rendőrséghez kéne fordulnia, hiszen ezt diktálja a nigériai férfinép jól felfogott érdeke, de hát ő szereti a húgát, és, ahogy mondani szokás, első a család. SZAVAK Ayoola e szavakkal rendel oda: Korede, megöltem. Pedig bíztam […]

Hargitai Miklós: És bocsásd meg vétkeinket (részlet)

január 19, 2020 Írta:

0

Legtöbbször az oltárnál mondtam el a szentbeszédet, de akkor fölmentem a szószékre, hogy föntről lássam őket. A vágyaikról akartam beszélni nekik, amik bűnbe visznek. A szószék följárata a boltívet tartó pillér belsejében volt. Nyikorgott a deszka a lábam alatt, ahogy fölfelé lépdeltem a porszagú sötétségben. Festetlen, szálkás deszkalépcső vitt föl, de odalentről csak az aranyozott […]

Szépírásba csomagolva | Hargitai Miklós: És bocsásd meg vétkeinket

január 19, 2020 Írta:

0

Cserhalmi Imre | Igyekeztem mindent elolvasni, amit erről a csaknem két éve megjelent könyvről írtak, és igyekeztem egy szót se meghallgatni abból, amit a szerzője mondott róla. Így szerettem volna kissé távlatosabban gondolkodni arról a jelenségről, amit a könyv képvisel, arról a funkcióról, amit betölt, és amit mindennél, talán még magánál a könyvnél is fontosabbnak […]

Egy könyv, két történet | Ali Smith: Hogy lehetnél mindkettő (előzetes, részlet)

december 11, 2019 Írta:

0

Egy reneszánsz festő az 1460-as évek Itáliájában. Egy kamasz napjaink Angliájában. Egyikük a művészekre nehezedő társadalmi elvárásokkal küzd, másikuk a gyásszal. Francesco del Cossa élet és halál között ragadt szelleme egy kiállítótérben bukkan elő, és követni kezd egy kamaszt, aki a festménye előtt álldogál. George elvesztette édesanyját, aki alig néhány héttel azután halt meg, hogy […]

Fiúk, lányok, apák – most épp kutyák nélkül | Jonas Hassen Khemiri: Apazáradék

december 6, 2019 Írta:

0

Paddington | Apának lenni nem könnyű. Apának lenni manapság talán még nehezebb, mint régen. Apának lenni manapság Svédországban már végképp nehezített pálya. Ha pedig valaki még ráadásul nem is tős­gyökeres svéd, a feladat szinte a meg­old­ha­tat­lanság határait súrolja. Az Apa­zára­dék című regényében Jonas Hassen Khemiri hihetetlenül szó­rakoztatóan mesél minderről úgy, hogy az utolsó olda­lig nem […]

Jonas Hassen Khemiri: Apazáradék (részlet)

december 6, 2019 Írta:

0

[ Szerda ] Egy nagyapa, aki apa is egyben, visszatér az országba, amit el sem hagyott. Beáll a sorba az útlevél-ellenőrzéshez. Ha az üveg túloldalán ülő rendőr gyanakvó kérdéseket találna feltenni, az apa, aki nagyapa is egyben, meg fogja őrizni a nyugalmát. Nem fogja ledisznózni a rendőrt. Nem fogja megkérdezni, postán rendelte-e az egyenruháját. Csak […]

Rejtélyek könyve | Roberto Bolaño: 2666

január 20, 2019 Írta:

0

Pokorny Zsófia | A chilei származású Bolaño a kortárs dél-amerikai irodalom egyik legfontosabb szereplője. A legjobb spanyol nyelvű regények listáján például közvetlenül ő foglalja el a harmadik és a negyedik helyet is, García Márquez és Vargas Llosa után. A 2003-ban elhunyt író gigantikus művét 2009-ben fordították angolra, magyarul 2016-ban jelent meg. Nagyratörő prózai munka a […]

Roberto Bolaño: 2666 (részlet)

január 20, 2019 Írta:

0

Így aztán Pelletier és Espinoza, akik úgy jártak Bolognában, akár két szellem, következő londoni útjuk során – mondjuk úgy, zihálva, mintha álmukban vagy a valóságban, de szakadatlanul futnának vagy kocognának – megkérdezték Nortont, hogy ő, a szeretett Liz, aki ezúttal nem mehetett el Bolognába, szereti vagy kedveli-e Pritchardot. És Norton azt felelte, nem. És aztán […]

Helen Macdonald: H mint héja (részlet)

augusztus 31, 2016 Írta:

0

1 | Türelem Cambridge-től északra, úgy háromnegyed órányi autózásra van az a vidék, amit valahogy nagyon megszerettem. A mocsarat felváltja a sívó homok; görcsös, nyomorult fenyők vannak itt, kiégett autók, sörét lyuggatta közlekedési táblák meg amerikai légi támaszpontok. Kísérteties hely. A számozott fenyőerdő-parcellák mélyén elhagyott lakóházak omladoznak. A három méter magas kerítés, tetoválószalonok és az […]

Állati ösztönök | Helen Macdonald: H mint héja

augusztus 31, 2016 Írta:

1

Lengyel Szilvia | Héjákról háromszáz oldalon át? Ráadásul elbeszélő stílusban. Csak azért is belekezdtem, és jól tettem. Vannak jó könyvek. Izgalmasak, tanulságosak, fordulatosak, gondosan megírtak. A H, mint héja egyik kategóriába sem fér bele. Ez a könyv egyetlen szóval: szép. Minden sora szép, és nagyon az. Nem az a fajta regény, amit egy hét alatt […]

Működteti a WordPress.com.