Browsing All posts tagged under »memoár«

Társak a pályán | Gergely Ágnes: Oklahoma ezüstje

augusztus 4, 2015 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Nem siratom a Gutenberg-galaxist, nem gon­do­lom, hogy vége a világnak, ha nem fogynak nagy példányszámban verseskötetek. Mégis torok­szo­rí­tó érzés olvasni Gergely Ágnes sorait Székely Magdáról – aki nemzedéke költője volt, s mára szinte elfeledték. Torokszorító, mert a kötet sok más szereplőjéről is elmondhatnánk ugyanezt. Hogy szinte elfeledték… (Egy elém került riport­ban Gergely […]

Új asztal, új ágy – irány a vidék! | Elizabeth Bard: Piknik Provence-ban

június 30, 2015 Írta:

0

Zemen Annamária | A tősgyökeres New York-i lány, akit a szíve Párizsban marasztalt, már ismerősünk az Ebéd Párizsban című regényből. Elizabeth babát vár, életük kiteljesedni látszik, felhőtlen a boldogság. És úgy érzi, hogy végre megtalálta a neki való helyet. Ám az élet mindig tartogat meglepetéseket. Férj és feleség úgy dönt, hogy még a gyermekük megszületése […]

Elizabeth Bard: Piknik Provence-ban (részlet)

június 30, 2015 Írta:

0

1. fejezet | Piknik Provence-ban Általában nem társalgok tehenekkel. De ezek a tehenek kivételesek, sőt nélkülözhetetlenek. Ha ők nincsenek, rögtön hamvába hal a helyben készült provence-i fagylaltötletünk. – Üdv, hölgyeim! – szólítottam meg őket bátran, miközben a csontos farukat fürkésztem. Egy amerikai számára kicsit soványkának tűntek a finom levendulafagylalthoz. De Franciahonban vagyunk, ahol az sem […]

Homo ludens | Lázár Egon: Visszapillantó

június 28, 2015 Írta:

0

Tóth Zsuzsanna | Az önéletrajz egy hiteles, érvényes élet leirata – lehet-e kételkedni benne, netán hiányosságokat fedezni fel benne? Egyáltalán, írásműként miképpen elemezhetjük? Úgy kell olvasnunk, mint egy sajátos emberi realityt? S vajon mennyit szépít rajta a szelektív emlékezet? S azok, akik megemlítődnek benne, egyetértenek minden szavával? Ilyen kétségek között kezdtem olvasni Lázár Egon Visszapillantó […]

Lázár Egon: Visszapillantó (részlet)

június 28, 2015 Írta:

0

Várkonyi és Jákob tizenkét fia 1976. február 15-én léptem be először a Vígszínház kapuján. Emlékszem, majd kiugrott a szívem a helyéről. Életem vágya volt, hogy a Vígszínház tagja lehessek. Amikor Várkonyi felhívott, hogy jöjjek el és beszéljünk, a világ legboldogabb embere voltam. Hihetetlen jó érzés, hogy ezt én csinálhatom. Szóval beléptem – senkit nem ismertem […]

Sárközi Mátyás: Túl az ezrediken (részletek)

augusztus 8, 2014 Írta:

0

»Gróf« Almásy, az »angol« beteg A rekordmennyiségű Oscar-díjat nyert film, Az angol beteg rendezőjét, Anthony Minghellát pazar pezsgős mulatsággal ünnepelték szülőhelyén, a brit partok mentén lévő Wight szigeten Olaszországból bevándorolt, fagylaltgyáros szülei, akik egyébként láthatók a filmen: a mama tangóharmonikázik, a papa tamburán dobolja hozzá az ütemet. Minghella egyetlen bánata a szédítő sikerben, hogy a […]

Emlékforgácsok könyve | Sárközi Mátyás: Túl az ezrediken

augusztus 8, 2014 Írta:

0

Hárságyi Margit | Nyomot hagyni magunk után, ez az értelmiség leghőbb vágya sok-sok évszázada. Éppen ezért irigylésre méltó az asztalos mestersége, akinek jó esetben évszázadokon ke­resztül maradnak fenn munkái. Mennyivel mulan­dób­bak az elme, a képzelet szüleményei! Zavarba ejtően so­kan vágnak a könyvírásba manapság, mintha ez köteles­ségük lenne, mintha ehhez mindenkinek volna tehet­sége. Az azonban sorsszerű, […]